Rendeletet hozott egy önkormányzat arról, hogy a tartozással rendelkező bérlői nevét, lakcímét és a tartozásuk összegét nyilvánosan közzéteszi honlapján, illetve az önkormányzat Facebook-oldalán – derül ki az Utcajogász Egyesület tegnap megjelent közleményéből. A „szégyenlista” miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatót adott ki, amiben jogszerűtlennek találta a személyes adatok nyilvános közzétételét.
Bár a hatóság állásfoglalásában nem nevezte meg a szóban forgó önkormányzatot, a Mérce utánajárása alapján minden jel arra utal, hogy Budakalász ellenzéki többségű képviselő-testülete dönthetett a szégyenlista közzététele mellett.
A város közgyűlése tavaly októberben fogadta el a rendeletet, amivel az „adóhatóság mintájára, a régóta fennálló jelentős összegű tartozásokról” kívánták tájékoztatni a nyilvánosságot. Az ellenszavazat nélkül elfogadott javaslat szövegében úgy fogalmaztak:
„Mind a lakás, mind a helyiség rendeletben kiegészítésként meg kell jelentetni azt, hogy az egy millió forintot elérő, 30 napot meghaladó lejárt tartozással késedelmes adós nevét, tartozását a honlapon közzé tesszük. Szociális lakásbérlőket ez az intézkedés nem érinti. A közzététel megszűnik, ha a tartozást kiegyenlítik, vagy részletfizetési megállapodás megkötésére kerül sor.”
A budakalászi önkormányzat érvelése szerint az intézkedéstől a fizetési fegyelem javulását, a kintlévőségek csökkenését várták.
Ennek nyomán adott ki tájékoztatót június 7-én a NAIH, amiben megállapították, hogy sem a lakástörvény, sem a végrehajtási törvény nem hatalmazza fel az önkormányzatokat a tartozással rendelkező bélrők személyes adatainak nyilvános közzétételére. Ez csak akkor lett volna jogszerű az önkormányzat részéről, ha ehhez az érintettek előzetesen hozzájárultak volna.
A NAIH nem fogadta el az önkormányzat érvelését, szerintük az adósok adatainak ilyen módú közzétételével sérül a célhoz kötött adatkezelés elve – mivel a közzététel ebben az esetben nem szükséges, ugyanis van ennél hatékonyabb módja is a helyzet rendezésének. Az Utcajogász összefoglalójából kiderül,
a NAIH szerint a szégyenlista nyilvánosságra hozatalával az önkormányzat az adósokat negatív színben tünteti fel, amiért kirekeszthetik őket a helyi közösségből. Ez az egyéni érdeksérelem pedig nem áll arányban azzal a közérdekkel, ami ezeknek az adatoknak a megismeréséhez kötődik.
Azzal kapcsolatban, hogy a NAIH tájékoztatásában meg nem nevezett önkormányzat valóban Budakalász vezetése volt-e, megkérdeztük az adatvédelmi hatóságot is, választ azonban egyelőre nem kaptunk. Viszont a tény, hogy a szerv állásfoglalása nyomán a város közgyűlése idén szeptemberben visszavonta a szóban forgó rendeletet, arra utal, hogy az ő döntésük nyomán lépett a hatóság.
Amint arról a tavaly megjelent, Szegénységről Méltósággal Sajtódíjjal kitüntetett riportunkban Molnár Viktória, az Utcáról Lakásba Egyesület szociális munkása is elmondta, az utóbbi időszak tele van olyan történetekkel, amelyek kézzelfoghatóvá teszik a kibontakozó megélhetési válságot. A rekord infláció és a rezsiárak emelkedése következtében egyre többeknek jelent problémát a korábbi életszínvonal fenntartása. Molnár Viktóra akkor úgy foglamazott:
„Nekem az az ügyfelem, aki mindig garasra beosztott mindent, mindig kijött, és minden rendben volt, két hónapja sírva fakadt, és nagyon töredelmesen bevallotta, hogy nem tudta időben befizetni a lakbércsekket. 2600 forintot kellett volna befizetnie, és sírt, hogy ezt ő nem tudja megoldani, és nem tudja, hogy mi történt, ő mindent úgy csinált, ahogy ezelőtt, de egyszerűen nem megy, és nagyon sajnálja, nagyon szégyelli magát, de most segítséget kell kérnie.”
Nem csak a lakások, de az üzlethelyiségek bérlői számára is terhes időszakot jelentettek az elmúlt évek. A koronavírus-válság és a jelenlegi gazdasági válság következtében, a mindennapi megélhetés biztosítása érdekében az étterembe és kávézóba járás luxusáról lemondók számának növekedése miatt a vendéglátóipar egyre több szereplője is nehéz helyzetbe került.
A fentiek miatt is különösen visszás volt a budakalászi önkormányzat által bevezetett „szégyenlisták” közzététele, amikre az akár néhány nehezebb hónap alatt felhalmozott tartozások miatt is felkerülhettek a lakás- és üzlethelyiség bérlők.