Meghátrált a kormány a néhány nappal ezelőtt közzétett, eredeti formájában a hazai környezetvédelmet erősen gyengítő rendeletével kapcsolatban. Mint ismeretes, csütörtök este a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva olyan rendeletet tett közzé, ami gyakorlatilag következmények nélkül lehetővé teszi a nagyberuházások számára a környezetpusztítást. Az eddig sem kifejezetten hatékony azonnali környezetvédelmi bírságok rendszerét ezentúl a beruházókkal kötött ún. „környezetvédelmi hatósági szerződés” váltotta volna fel,
ami megengedte volna a környezetpusztító vállalkozóknak, hogy a jogsértő működés beszüntetésére adott írásos ígéret fejében mentesüljenek a hatósági határozatok alól.
A hatósági szerződést kötő cégeket semmilyen retorzió nem érheti, akkor sem, ha még az engedélyei sincsenek meg, vagy éppen súlyosan szennyezik a levegőt.
A rendelet széleskörű felháborodást váltott ki a környezetvédelmi szervezetek és a zöld politikusok részéről. Az egyik legnagyobb nemzetközi környezetvédő szervezet, a WWF magyarországi ága pénteken állásfoglalást tett közzé, melyben tiltakoznak a környezetvédelem „utolsó bástyáinak” ledöntése ellen.
„A WWF Magyarország tiltakozik a környezetvédelmi intézményrendszer egyre kockázatosabb gyengítése ellen. A környezetvédelmi intézmények és alkalmazotti státuszok leépítése, a közigazgatásban tapasztalható egyre növekvő szakemberhiány, a környezetügyi irányítás feldarabolása egy olyan tendenciává vált, ami az elmúlt két évben markánsan kirajzolódik. Határozott álláspontunk, hogy az új iparosítási törekvések kizárólag úgy elfogadhatóak, ha e mellé egy ütőképes, a magyar állampolgárok érdekeit figyelembe vevő és a jogszabályokat szigorúan betartató, megelőző szemléletű megújult közigazgatás is születik. A környezetvédelem alapelvei – mint „a szennyező fizet” elv, a megelőzés, illetve az elővigyázatosság elve – számos esetben nem érvényesülnek megfelelően hazánkban, és a magyar emberek fizetik meg a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, olykor egészségükkel, életéveikkel fizetve.
Az egészséges környezethez való jog nem rendelhető alá gazdasági érdekeknek. Magyarország fejlődése, hazánk jövője csakis az egészséges és biztonságos környezet megőrzése, a természeti erőforrások fenntartható használata mellett képzelhető el. Mindezek miatt a WWF Magyarország nyomatékosan kéri a kormányt, hogy vonja vissza a környezetvédelmi intézményrendszert veszélyeztető jogszabályokat, és kezdődjön végre párbeszéd az érintettekkel arról, hogyan erősíthető meg hazánk környezetének intézményes védelme. Hiszen a háború okozta külső fenyegetések mellett sem szabad megfeledkezni a belföldi veszélyről, amit otthonunk környezetének pusztulása jelent”
– írják állásfoglalásukban.
A WWF szerint a rendeletet „nehéz elvonatkoztatni” az akkumulátor-iparággal kapcsolatos botrányoktól, de szerintük még ennél is aggasztóbb, hogy ez újabb állomása a magyarországi környezetvédelem „szisztematikus gyengítésének”. Bár azt hozzáteszik, hogy önmagában az effajta szerződések lehetnének hatékonyak például olyan esetekben, amikor a szennyezés a vállalkozó önhibáján kívül alakult ki, és minden fél megoldásra törekszik, a rendelet ebben a formájában „tágra nyitja a kaput” a súlyos környezet- és egészségkárosítások előtt is.
A 24.hu a WWF állásfoglalása kapcsán kérdezte az Energiaügyi Minisztérium (EM) sajtóosztályát, amelyre válaszul azt írták a lap tájékoztatása szerint, hogy” a kormány szándékai szerint a csütörtöki veszélyhelyzeti kormányrendelet kizárólag már működő kohászati üzemekre vonatkozik, a szervezet feltételezésével szemben akkugyárakra nem, és a következő Magyar Közlönyben írásban is megjelenik ez a pontosítás.”
Mindez viszont arra utal Jávor Benedek párbeszédes politikus szerint, hogy ezek szerint elfelejtették beleírni a saját jogszabályukba, hogy az kire is vonatkozik.
„(…)Az indoklás mondjuk nagyon vicces, saját bevallásuk szerint elfelejtették beleírni a jogszabályba, hogy kire is vonatkozik, de csak nyugodtan játsszák, hogy annál is hülyébbek, mint amilyennek látszanak, ha közben lényegében visszavonják a jogszabályt”
– írta Jávor Facebook-bejegyzésében.
A kormányzati pontosítás nem csak a WWF erőteljes aggodalmai után érkezett. Szombaton az LMP bejelentette, hogy a rendelet megsemmisítéséért az Alkotmánybírósághoz, a Párbeszéd pedig az Európai Bizottsághoz fordul.
