Nyolcadik alkalommal szavazta le hétfőn egyhangúlag az Igazságügyi Bizottság fideszes többsége Jámbor András, a Szikra Mozgalom párbeszédes frakcióban ülő országgyűlési képviselőjének javaslatcsomagját, amely a végrehajtások rendszerének felülvizsgálatára, illetve új szabályozás megalkotására vonatkozik. Jámbor András előterjesztéseinek ez alkalommal egy múlt heti csepeli kilakoltatás adott különös aktualitást, amely a képviselő szerint jó példája annak, hogy az állam milyen kiskapukat hagy a rendszerszintű visszaélések számára a végrehajtási gyakorlatokban és szabályokban.
Jámbor három, egymásra épülő javaslatot terjesztett a bizottság elé:
- az elmúlt harminc év végrehajtási eljárásainak, feltételezett visszaéléseinek vizsgálatára vonatkozó javaslatot;
- egy arra vonatkozót, hogy a megállapított visszaélések kapcsán a magyar államnak felelősséget kellene vállalnia, és utólagosan kárpótlást fizetnie a megkárosítottaknak;
- a harmadik javaslat arra vonaktozik, hogy a vizsgálatok a tanulságait levonva új végrehajtási törvényt alkosson az Országgyűlés.
Az előterjesztések részét képezte egyébként a végrehajtási törvény „értelmi szerzőinek”, a Völner–Schadl páros ügyének azon részleteinek vizsgálata, amelyek a kiszivárogtatott nyomozati anyagokban még szerepelnek, ám a vádiratban már nem.
A hétfő délelőtti ülésen Jámbor a képviselő Youtube-csatornájára feltöltött videó alapján annak a múlt kedden történt csepeli lakáskiürítésnek a példjával vezette fel előterjesztéseit, amelyet a Szikra Mozgalom, valamint és az AVM (A Város Mindenkié) tagjai aktivistái élőlánccal igyekeztek – sikertelenül – megakadályozni, és amelyről a Mérce is élőben tudósított.
Az ellenzéki politikus felszólalásában elmondta, hogy a csepeli ügy nem egyedi eset, ugyanakkor jól példázza, milyen tipikus visszaélésekre adnak lehetőséget a végrehajtás során az állam által nyitva hagyott kiskapuk. Mint arról a Mérce is beszámolt, a múlt heti csepeli kilakoltatást egy lakásmaffiaszerű visszaélési gyakorlat előzte meg: az érintett család lakásának egyik felét elárverezték a házaspár válása után a férfi tartozásai miatt. Erről a lakásban maradó nő nem is tudott, így nem is élhetett elővásárlási jogával, nem tudott licitálni a lakás másik felére. Az új tulajdonosok ezután annak ellenére kértek egyoldalúan lakbért (lakáshasználati díjat) a lakás másik felét jogszerűen birtokló nőtől, hogy a lakáshasználati díj ilyen jellegű, önhatalmú megállapítását kúriai határozat is tiltja.
Az új tulajdonosok több mint húsz fizetési meghagyásban követelték az egyoldalúan megállapított lakbért, amelyek többségét a lakók bírósághoz fordulva sikeresen megtámadták és érvényteleníttették. Néhány meghagyást azonban – valószínűleg szándékosan – nem a család aktuális címére küldtek, akik így elmulasztották ezek megtámádását, és tartozásuk keletkezett belőle. A képviselő úgy tudja, eleinte havi 300 ezer forintot, majd az utolsó fizetési meghagyásban már 800 ezer forintot követeltek a másfél szobás csepeli lakás feléért, és összesen kb. 6 millió forintot követeltek jogtalanul a családtól.
Ennek következményeképpen a lakás maradék 50 százaléka is árverésre került, a családot pedig múlt kedden kilakoltatták. (Mint a mai ülésen Jámbor elmondta, a négyfős családnak – melynek egyik tagja egy mozgássérült gyermek – Csepel exfideszes polgármestere, Borbély Lénárd ajánlott fel szükséglakást.)
Jámbor szerint a fizetési meghagyások rendszere melegágya a csalásoknak: információi szerint a csepeli lakás új tulajdonosai is vadásznak azokra az ingatlanokra, amelyeknek 25-50 százalékát árverésen megvásárolhatják, majd önhatalmúlag használati díjat állapítanak meg, és fizetési meghagyásokat küldenek.
A hétfői bizottsági ülésen egyébként nemcsak Jámbor András, hanem a Mi Hazánk hasonló tárgyú javaslatát is leszavazta a Fidesz: a szélsőjobboldali párt ugyancsak többedik alkalommal terjesztette elő, hogy a fizetési meghagyások kiadása bírósági hatáskörbe kerüljön vissza. Jámbor András szerint ugyanakkor a Mi Hazánk javaslata nem kínál jó megoldást: a Szikra politikusa szerint több pozitívuma van annak, hogy nem bírósági, hanem közjegyzői hatáskörben van a meghagyások kiállításának feladata, szerinte nem ennek a jogkörnek az átruházására, inkább a visszaélések rendszerszintű kiszűrésére lenne szükség
Jámbor javaslatainak ugyancsak részét képezik az elővásárlási jogról szóló kötelező értesítés, amely szintén a csepeli ügy egyik kulcsmomentumának számít, hiszen az érintett család feje fölül úgy árverezték el a lakásuk felét, hogy nem is tudtak róla.
Bár a tulajdoni viszonyok tekintetében jelentősen különbözik a csepeli ügytől, a tájékoztatás nélküli árverések szintén eklatáns példája a „Lovi-ház”, esete amely során a volt állami lóversenyvállalat egykori dolgozóinak lakásai kerültek kalapács alá a lakók tudta nélkül. Az ő történetükkel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen
