Élőlánccal próbáltak megakadályozni egy csepeli kilakoltatást a Szikra Mozgalom és az AVM (A Város Mindenkié) tagjai kedd reggel. A négytagú család esete olyan rendszerszintű visszaélésekre mutat rá, melyek – hozzájuk hasonlóan – sokakat tehetnek hajléktalanná könnyedén.

Időközben megérkezett a végrehajtó és a rendőrség is a helyszínre; a hatóság végig kitartóan akadályozta helyszíni tudósítónk munkáját azzal, hogy nem engedték oda az élőlánchoz, hogy élő közvetítésben számolhasson be az intézkedésükről.

Amikor kollégánk a sajtótörvényre hivatkozva kérte, hogy ne akadályozzák a munkáját, egy rendőr a rendőrségi törvényre hivatkozva azt állította, kollégánk akadályozná az ő munkájukat jelenlétével, de őt különben sem „érdekli a törvény.” Így végül csak a földszintről követhettük az eseményeket.

Mint azt az élőláncban részt vevő Jámbor András országgyűlési képviselő elmondta a Mércének, egy magántulajdonban lévő lakásból lakoltatott ki a végrehajtó egy négyfős családot, melynek egyik tagja egy mozgássérült gyerek.

Az pedig, hogy hogyan jutottak idáig, rávilágít, milyen súlyos visszaélésekre ad lehetőséget a jelenlegi végrehajtási rendszer.

A család lakásának egyik felét elárverezték a házaspár válása után a férfi tartozásai miatt. Erről a lakásban maradó nő nem is tudott, így nem is élhetett elővásárlási jogával, nem tudott licitálni a lakás másik felére. Az új tulajdonosok ezután jogtalanul kértek lakbért (lakáshasználati díjat) a lakás másik felét jogszerűen birtokló nőtől.

Az egyoldalúan megállapított lakbért követelő több mint húsz fizetési meghagyás többségét bírósághoz fordulva sikeresen megtámadta és érvényteleníttette a család (erre mindösszesen 15 nap van). Néhányat azonban nem sikerült időben nyakon csípniük, mivel a kézbesítéssel is könnyen lehet trükközni (például akkor is jogerőre lép a követelés, ha az illető nem is találkozott a neki küldött papírral), és több mint valószínű, hogy az új tulajdonos arra játszott szándékosan, hogy a család belezavarodjon a helyzetbe, és véletlenül elmulassza néhány fizetési meghagyás megtámadását. Így végül tartozása keletkezett.

A képviselő úgy tudja, eleinte havi 300 ezer forintot, majd az utolsó fizetési meghagyásban már 800 ezer forintot követeltek a másfél szobás csepeli lakás feléért, és összesen kb. 6 millió forintot követeltek jogtalanul a családtól.

A fizetési meghagyás lényege, hogy pereskedés nélkül, gyorsan vissza lehessen szerezni tartozásokat. Nem kell hozzá szerződés, ki nem fizetett számla vagy bármiféle bizonyíték, és ugyanolyan hatállyal bír, mint egy jogerős bírósági ítélet. Amivel, mint azt a példa is jól mutatja, könnyen vissza lehet élni.

Bár a csepeli családéhoz hasonló esetekben jogtalan a használati díj felszámolása – ezt egy korábbi Kúria-határozat is kimondja -, a lakás felének új tulajdonosai ez alapján kértek ellenük végrehajtást és kilakoltatást. Jámbor András információi szerint az új tulajdonosoknak több hasonló esetük is volt már, vagyis tudatosan használják ki a jogi kiskaput.

A képviselő kiemelte: mindeközben 483 ezer ember ellen zajlik végrehajtási eljárás Magyarországon, egy olyan törvény által, amely feltehetőleg a végrehajtói kar korrupciós botrányának két főszereplője, Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó-elnök aktív közreműködésével íródott. A Szikra Mozgalom épp ezért a maffiaszerű módszereket alkalmazó, jogi kiskapukat következmények nélkül kihasználó „végrehajtói maffia” ellen kampányol.

A család az ingóságai egy részét már elszállította, de sok holmijuk maradt még a lakásban. Rendőri intézkedés végül nem történt, az élőláncot a család döntésére maguk az aktivisták oszlatták fel, miután – elmondások alapján – az új tulajdonos „finoman utalt rá”, hogy nehéz lesz elszállítani a lakásban maradt ingóságokat, ha fennmarad az élőlánc. Az aktivistákat riadóztató családnak döntenie kellett, hogy élőlánccal akadályozzák-e a kilakoltatást, vagy megkockáztatja, hogy az ingóságaival probléma történik – részletezte a történteket Jámbor.

A lakását elvesztő családnak a csepeli önkormányzat krízislakást ajánlott fel, ahol legfeljebb 9 hónapig maradhatnak – tudtuk meg a helyszínen egy szociális munkástól.