Több emberjogi és roma szervezet követeli a Mi Hazánk jövő keddre tervezett rasszista demonstrációjának betiltását vagy korlátozását. Toroczkai László a múlt hét közepén jelentette be a YouTube-csatornáján, hogy augusztus 29-re tüntetést szerveznek Budapestre, a kőbányai börtön épülete elé, miután egy – a párt vezetőjének meggyőződése szerint roma – férfi megkéselte a biztonsági őrként dolgozó Szabó Sándor küzdősportolót egy békéscsabai hotelben. A tüntetés napját egyúttal a  „cigánybűnözés” áldozatainak emléknapjává nyilvánítanák. Amint arról beszámoltunk, az esemény kapcsán a Roma Parlament – Polgárjogi Mozgalom feljelentést tett a Legfelsőbb Ügyészségnél közösség elleni uszítás és közveszéllyel fenyegetés megalapozott gyanúja miatt. Az 1 Magyarország Kezdeményezés roma civil csoport és a Magyar Helsinki Bizottság az esemény tiltására kérte a Budapesti Rendőrfőkapitányt, vagy arra, hogy csak a hatóság által támasztott feltételek mellett tarthassák meg a rendezvényt. A szervezetek úgy érveltek, hogy a közösség védelmének alapvető jogot kell élveznie. A legnagyobb hazai jogvédő szervezeteket tömörítő Gyűlölet-bűncselekmény Ellenes Munkacsoport pedig a devecseri uszításra emlékeztetve figyelmeztet a hasonló rasszista események eszkalációs potenciájára.

Ne ismétlődjenek meg 2008-as, romák ellen elkövetett gyilkosságok

Az 1 Magyarország Kezdeményezés a Facebook-oldalán a Mi Hazánk demonstrációja kapcsán közzétett posztban úgy fogalmaz:

„Senki sem áll a törvény felett! – A törvény eszközeivel meg kell állítanunk a roma közösség ellen uszító szélsőséges ámokfutást.”

Rácz Béla, az 1 Magyarország társalapítója lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a Mi Hazánk Mozgalomnak már nem ez lenne az első hasonló megmozdulása az idei évben, ezért ők már június közepén nyílt levélben fordultak a belügyminiszterhez:

„Ebben jeleztük, hogy ismét egy az egyben az a retorika jött elő, a cigánybűnözés, amit annak idején a Jobbik és a Magyar Gárda vitt, és aminek az egyenes következménye volt a 2008-2009-es romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság. Arra próbáltuk felhívni a figyelmet, hogy két lépésben el lehet jutni a cigánybűnözéstől, a cigányellenes retorikától az ezekhez hasonló sajnálatos cselekedetekig, amikor emberek sérültek és haltak meg.”

Ezért arra kérték Pintér Sándort, hogy mint a rendőrséget felügyelő minisztérium vezetője lépjen fel, és folyamatosan vizsgálja annak a jogszerűtlenségét, hogy ezeket a leginkább vidéken megtartott eseményeket „sétaként” jelentik be, ahol a valóságban azonban különböző félkatonai öltözékben, önkéntesek próbálnak általában a helyi romák és nem romák között vélelmezett konfliktusokat „megoldani” – mondta el Rácz a Mércének. A sportrendezvények, a kulturális szervezetek köntösébe bújtatott szélsőjobboldali megmozdulások szervezői szerint az állam kivonult ezekről a helyekről, így ők a saját kezükbe veszik – és rasszista alapokra helyezik a rendfenntartást.

A roma és nem roma szervezetek által aláírt levélre azóta sem érkezett válasz a Belügyminisztériumból.

„A múlt hét közepén Toroczkaiék bejelentették, hogy úgy vélik, egy Békéscsabán történt gyilkosság elkövetője roma volt. Utóbb ugyan kiderült, hogy ebben  kapufát lőttek, mert nem roma emberről van szó, ennek ellenére ők kitartanak a téves információjuk mellett. A gyilkosság apropóján, melynek egy sportoló volt az áldozata, augusztus 29-én Budapesten demonstrációt szerveznek, amelynek állításuk szerint az a célja, hogy a »cigánybűnözés áldozatai« számára egy »emléknapot« hozzanak létre” – mondta el Rácz Béla. Ennek kapcsán írtak a Helsinki Bizottság jogászaival egy szakmai levelet a budapesti rendőrfőkapitánynak, aki illetékes az esemény engedélyezésében. A jogvédő szervezettel ugyan nem találták nyomát annak, hogy az eseményt engedélyezték (hasonlóan járt a Roma Parlament is), ennek ellenére személyes találkozót kértek a BRFK vezetőjétől, hogy egyeztetni tudjanak arról, hogyan lehet elejét venni az ilyen jellegű cigányellenes rendezvényeknek. „Itt két dolog feszül egymásnak. Az egyik a gyülekezési és véleményezési jog, a másik pedig annak a fajta bűncselekménynek a megakadályozása, amely bármilyen kisebbségnek a méltóságában okozna kárt. Egyes jogászok azt mondják, hogy erősebb jog a véleménynyilvánítás, annak a megfelelő biztosítása, míg mások szerint annak kell elsőbbséget élveznie, hogy másoknak vagy bármilyen közösségnek a méltósága ne sérüljön.

Roma szervezetként, roma emberekként mi is azt gondoljuk, hogy erősebb, fontosabb az egyenlő méltósághoz való jogunk, mint a szabad véleménynyilvánítás”

– ismertette röviden a rendőrfőkapitánynak megküldött levelük érvelését Rácz Béla.

„Szólásszabadság” vagy az emberi méltóság védelme?

A Helsinki Bizottság és az 1 Magyarország Kezdeményezés lapunkhoz is eljuttatta a BRFK vezetőjének küldött szakmai levelüket, amelyben ismertetik Toroczkai László posztját a demonstráció bejelentéséről, majd megjegyzik, hogy a szélsőjobboldali párt elnökének a Twitter-bejegyzését a Mi Hazánk Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei szervezete a Facebookon már ezzel a kísérőszöveggel osztotta tovább: „Egy drogos retek egy kiváló sportembert késelt halálra, ezúttal Békéscsabán”. Az emberjogi szervezetek szerint már önmagában a felhívás is megvalósíthatja a közösség elleni uszítás tényállását, amikor többször használják a „cigánybűnözés” kifejezést, és a bűnözést egyértelműen azonosítják a roma etnikummal, amivel egy egész etnikai közösséget bélyegeznek meg. A bejegyzések hangneme továbbá nyilvánvalóan agresszív és rasszista jellegű.

„Bár korábban a bírói joggyakorlat ténylegesen csak a közösség elleni erőszakra uszítást tartotta bűncselekménynek, a jogalkotó módosította a tényállást, mert az nem volt összhangban az uniós joggal. Ezért a jogalkotó a gyűlöletre uszítás mellett az erőszakra uszítást is büntetni rendelte, ami egyértelművé teszi, hogy a gyűlöletre uszítás és az erőszakra uszítás nem azonos fogalmak. A törvény indokolása is kiemeli, hogy »a törvény szerinti gyűlöletre uszítás […] nem jelenti egyértelműen az erőszak közvetlen veszélyét, illetve az erőszakos jellegű konkrét sérelem reális lehetőségét, ez utóbbit a törvény az ’erőszakra uszít’ fordulattal fedi le.« A módosítás a bírói gyakorlatra is hatással volt”

– írják levelükben a jogvédő szervezetek. Felidézik az Egri Törvényszék által 2019-ben hozott, szerintük precedens értékű határozatot, amely az erőszakra való kifejezett felhívás nélkül is megállapíthatónak találta a Btk. 332. §-át, mondván, hogy „uszításnak nemcsak valamely csoport, illetőleg tagja elleni erőszak alkalmazására irányuló felhívás tekinthető, hanem az is, amikor az elkövető heves, ellenséges, józan gondolkodást nélkülöző érzelem kialakulását célozza, amely az erőszak érzelmi előkészítése”. A kérdéses ügy vádlottja  több cikkében és beszédében is a zsidókkal, a homoszexuálisokkal és a liberális gondolkodású emberekkel szemben gyűlöletre uszító kifejezéseket használt. Így például azt, hogy „ránk támadnak, elpusztítanak, megszállnak, leigáznak, veszélyt jelentenek, bennünket gyilkolnak”, valamint, hogy „küzdeni fogunk a végsőkig” és „takarodjanak”. Szintén egyértelmű a strasbourgi gyakorlat abban, hogy az etnikai, vallási vagy szexuális kisebbségekkel szembeni, előítéleteken alapuló, gyűlölet szítására alkalmas beszédek veszélyeztetik az Egyezményben foglalt értékeket, így különösen a társadalmi békét, a politikai stabilitást és a diszkrimináció-tilalmat, ezért az ilyen beszédet (és gyűléseket) nem illeti meg alapjogi védelem, azokat jogszerűen lehet korlátozni –fogalmaz a Helsinki Bizottság és az 1 Magyarország. Hozzáteszik,

a gyülekezési jog korlátja lehet a gyülekezési törvény alapján a közrend és közbiztonság veszélyeztetése mellett mások jogainak és szabadságának sérelme.

„Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése elismeri a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát. Ebből következően egy olyan gyűlés esetén, amely kifejezetten sértő, illetve fenyegető a roma közösségek számára, akkor is élhet a tiltás eszközével, ha úgy ítéli meg, hogy a rendezvény nem veszélyezteti a közrendet és közbiztonságot, viszont sérti a roma közösségnek az Alaptörvény IX. (5) bekezdésében védett kollektív méltósághoz való jogát.” Végül kiemelik, hogy ha a gyülekezési hatóság a gyűlés megtartását nem is tiltja meg, de a közbiztonság, a közrend, vagy mások jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges, a szervező számára határozatban előírhatja a gyűlés megtartásának feltételeit. Amennyiben tehát a fenti Twitter-posztnak megfelelően valóban sor kerül a gyűlés bejelentésére, és a rendőrség úgy találja, hogy nem állnak fenn a tiltás fent ismertetett lehetséges okai, úgy speciális feltételek megszabásával biztosíthatja, hogy se a közrend és közbiztonság veszélyeztetése, se mások szabadságának és jogainak sérelme ne következzen be.

A legnagyobb hazai jogvédő szervezetek a devecseri uszításra emlékeztetve figyelmeztetnek a hasonló demonstrációk veszélyeire

A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) felelőtlenségnek tartja, hogy a rendőrség nem tiltotta meg a demonstrációt, de legalábbis nem írt elő korlátozásokat – írják lapunkhoz eljuttatott közleményükben. Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, valamint a téma akadémiai szakértőivel működő munkacsoport a  rendőrséget arra hívja fel, hogy a nyilvánvalóan rasszista indíttatású gyűlések esetében fokozott alapossággal járjon el a gyűlölet-bűncselekmények megelőzése és üldözése érdekében.

„A meghirdetett tüntetés a legújabb példája a Mi Hazánk Mozgalom és az ahhoz szorosan köthető szervezetek, mint például a Magyar Önvédelmi Mozgalom, nyíltan rasszista megnyilvánulásainak. Egy közelmúltbeli rendezvényen például az egyik szélsőséges szónok többször használta a »cigánybűnözés« kifejezést, utalt arra, hogy a romák »felelőtlen szaporodásának véget kell vetni«, elmondta, hogy »vegyes házasságok tovább rontják túlélési esélyeinket«, kijelentette, hogy »az egészséges rassztudat újjáélesztését kívánja meg túlélésünk«. A példákat hosszan lehetne folytatni”

– írják a közleményben, s hozzáteszik, szerintük az ilyen gyűlöletre uszító megnyilvánulások egy demokratikus társadalomban teljes mértékben elfogadhatatlanok, mert megbélyegeznek egy egész etnikai közösséget és ellentétet szítanak a társadalom egyes csoportjai között. Az uszító gyűlöletbeszédre nem terjed ki a szólás szabadsága, azt a Büntető Törvénykönyv is tiltja. A Mi Hazánk Mozgalom képviselőinek korábbi megnyilvánulásai, valamint a mostani tüntetést hirdető szövegek alapján megalapozottan feltételezhető, hogy a Venyige utcai börtön előtti gyűlésen megint rasszista, gyűlöletre vagy erőszakra uszító beszédek fognak elhangozni – emeli ki a GYEM, megjegyezve, pontosan az ilyen esetekre teszi lehetővé a gyülekezési törvény a rendőrség számára a bejelentett rendezvény megtiltását vagy a korlátozó intézkedések előírását.

Mindezek fényében a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport felelőtlenségnek tartja, hogy a gyűlésre vonatkozóan a rendőrség még korlátozó határozatot sem hozott.

A jogvédő szervezetek kiemelik, a tüntetésen fokozott elvárás a rendőrséggel szemben, hogy figyelemmel kísérje a gyűlést, illetve bármilyen jogszerűtlenség észlelése, különösen bűncselekmény elkövetésének veszélye esetén azonnal és határozottan fellépjen a rendezvény szervezőivel és résztvevőivel szemben a legnépesebb hazai nemzetiséghez tartozók védelme érdekében. „Az elmúlt évek tapasztalatai – mint például a 2012-es devecseri uszítás is – azt mutatják, hogy a rasszista gyűlések könnyen és gyorsan jogsértővé, akár erőszakossá tudnak válni. Ilyen esetekben a hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megvédjék a kisebbségi csoport tagjait, különösen, ha nem tudnak kitérni az ellenük irányuló szóbeli agresszió elől” – írja a GYEM. Devecseren 2012 augusztusában tartott demonstrációján Toroczkai László két megoldási javaslattal állt elő a cigányság problémáinak kezelésére: kihajítani őket az országból vagy felakasztani őket. Az eseményen több, név nélküli felszólaló is dehonesztáló megjegyzéseket tett a magyarországi roma közösségre, majd több száz szélsőjobboldali tüntető egy közeli, cigányok lakta utcába vonult, ahol többen dobálózni kezdtek. A 444 akkori beszámolója szerint ekkor dobták meg Ferenczi Gábort, a Jobbik Veszprém megyei parlamenti képviselőjét, aki megsérült a homlokán. Bár a Jobbik szerette volna az ott lakókra hárítani a kődobálást, végül tévéfelvétel bizonyította, hogy egy szélsőjobboldali dobta fejbe a párt képviselőjét is. A tüntetés után két büntetőeljárás indult, egyrészt közösség elleni izgatás, másrészt közösség tagja elleni erőszak gyanúja miatt.