Rendkívüli képviselő-testületi ülést kezdeményezett az összellenzéki frakció Nyíregyházán a városba tervezett kínai akkumulátorgyár miatt, a kormánypárti dr. Kovács Ferenc polgármester viszont zárt ülésként hirdette meg azt augusztus 28-ára.

Vagyis a nyíregyháziak nem ülhetnek be meghallgatni a képviselőik értekezését az akkumulátorgyárról, nem kérhetnek szót, de még csak az ülés jegyzőkönyvét sem olvashatják majd el – hacsak nem kérik ki azt közadatként.

Az ellenzéki Szövetségben Nyíregyházáért frakció tagjai a „szakmaiság és a nyílt kommunikáció” jegyében kérték a polgármestertől a rendkívüli ülést – utóbbi azonban a fent említettek fényében kétségesnek tűnik.

Mint a frakció Facebook-oldalán olvasható, az ellenzéki képviselők szerint a városvezetés részéről elmaradt a lakosság „tisztes tájékoztatása” a városba tervezett akkumulátorgyárról, melynek víz- és energiafelhasználásával kapcsolatban számos ellentmondás látott napvilágot, valamint arra is kíváncsiak lennének, hogy mennyi nyíregyházi és mennyi külföldi fog majd a gyárban dolgozni. Vagyis, a számos, akkumulátorgyárnak „otthont adó” településen is tapasztalható információhiánynak lehetünk tanúi Nyíregyházán is.

Szijjártó Péter július végén jelentette be, hogy a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, a Sunwoda Electronics a lakott területtől csupán 1,5 kilométerre létesít akkumulátorgyárat Nyíregyházán, a déli iapri parkban. Az építkezést jövőre kezdik meg, 2025. végén pedig elindul a termelés. A külügyminiszter elmondása szerint a vállalat ígéretet tett arra, hogy a teljes vízigényének a 90%-át tisztított szennyvízből fogja biztosítani. Ennek a – minden új akkugyár esetében beígért – technológiának a működőképességére azonban továbbra sincs bizonyítéka a kormánynak.

A lakosság információhoz jutását és szerveződését ráadásul nemcsak helyi szinten nehezíthetik a döntéshozók. Miután a kormány a „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva lehetőséget adott rá, a gödi és az iváncsai akkumulátorgyárról is a lakosság személyes jelenléte nélkül tartottak a hatóságok közmeghallgatást, és várhatóan a legtöbb, a lakosságból ellenállást kiváltó beruházást így nyomnak majd át a helyi közösségeken.

A fideszes többségű nyíregyházi önkormányzat akkugyárhoz való  hozzáállását egyébként feltehetőleg valósághűen tükrözik a város honapján naponta megjelenő, a gyárral kapcsolatos kérdéseket nagyon pozitív hangnemben, ám annál kevésbé alaposan körüljáró cikkek. Ezekből eddig kiderült, hogy: a gyár tárt karokkal várja az ott dolgozni vágyó nyíregyháziakat, és hogy az akkumulátorgyártás szuperzöld (ennek cáfolatát ebben a cikkben fejtettük ki a Mércén).

A vendégmunkások hazamennek, a szabálytalankodó gyárakat bezárják – vagy mégsem?

A mai kormányinfón előkerült többek közt az akkumulátorgyárakban jellemzően nagy számban dolgozó külföldi vendégmunkások és a helyi lakosság között egyre több helyen kiéleződő konfliktusok kérdése is. Mint arról nemrég a Mércén is beszámoltunk, a kormány úgy egyszerűsíti a vendégmunkások Magyarországra érkezését, hogy közben olyan alapvető problémákra nincsenek válaszai, mint a munkások integrációja, lakhatásának és méltó életkörülményeinek vagy épp munkavállalói jogainak biztosítása. Gulyás Gergely miniszter szerint a már most jelentkező integrációs feszültségeket a vállalatoknak kell kezelniük.

Hogy ezt miként kellene megoldaniuk, és hogy a kormány egyáltalán közölte-e már ezt az elvárást a nagyvállalatokkal, az igencsak kétséges.

A miniszter szerint egyébként sem olyan súlyos a helyzet, hiszen sok helyen építenek saját településrészeket a vendégmunkásoknak, akik amúgy is csak a kormány által meghatározott maximum 3 évig maradnak Magyarországon, és soha többet nem látjuk őket. A miniszter azt már nem vette számításba, hogy a helyi közösségek életében ettől még folyamatosan jelen lesznek a külföldi dolgozók, hiszen az akkugyárakban folyamatosan szükség van rájuk, a távozók helyére pedig mindig érkeznek újak.

Emellett újságírói kérdésre felmerült az akkugyárak és az azokat kiszolgáló, egyre szaporodó üzemek környezetszennyezésének, valamint a dolgozók veszélyeztetésének kérdése is.

Mint a Népszava beszámolt róla a napokban, megkapta a környezethasználati engedélyét az SK iváncsai akkumulátorgyára. Az engedély elfogadhatónak tartja többek közt, hogy az akkumulátorgyártás hírhedt veszélyes, magzatkárosító oldószere, az NMP a levegőbe kijuttatva bizonyos széljárás esetén az egész települést beboríthatja, a sósav pedig a falu néhány házát érheti el, miközben a szintén veszélyesnek számító DMC (dimetil-karbonát) nevű anyagra kibocsátási és egészségügyi határérték sincs. Továbbá „nikkel, vas, cink, ón légszennyező anyagok kibocsátása várható”, de a cég által benyújtott dokumentáció szerint ezek határértéken belül lesznek.

„A hatóság a legszigorúbban ellenőrzi azt, hogy semmilyen negatív környezeti ártalmat okozó tevékenység és működés nem megengedett, és ha ilyenre sor kerül, akkor a működést azonnal megtiltja. Ami épp a hét elején Bátonyterenyén egy akkumulátorgyár kapcsán megtörtént” – mondta Gulyás, aki szerint,

„ha valaki nem tartja be az előírt szabályokat, akkor be fogjuk záratni a gyárat.”

Ezt a szigort azonban nehéz teljesen komolyan venni, miután a szóban forgó SungEel bátonyterenyei és szigetszentmiklósi gyárában is

a dolgozók súlyos, rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetése, valamint két dolgozó halála is kellett ahhoz, hogy a hatóság „a fokozatosság elvét” szem előtt tartva végül visszavonja mindkét, botrányos körülmények között működő akkuújrahasznosító üzem engedélyét.

Arra a kérdésre, hogy elég szigorúak-e az akkugyárakra vonatkozó szabályok, valamint elég magasak-e a szabálytalankodásuk esetén kiszabható (jellemzően pár millió forintos) bírságok, Gulyás azt válaszolta, egyetért azzal, hogy meg kell vizsgálni a bírságok megemlésének lehetőségét, „szerintem is fontos, hogy nagyobb bírságot is ki tudjunk szabni”, de a hatóságnak megvan az eszköze, hogy felfüggessze a működést, ez szerinte egy elég súlyos szankció.

A veszélyes hulladékkal kapcsolatos szabályok ugyanazok Európa-szerte, ezeket kell betartatni szigorúan. A kormányhivatalok azt az utasítást kapták, hogy minden veszélyes hulladékkal és veszélyes anyaggal kapcsolatos tevékenységet fokozottan vizsgáljon és szankciót vessen ki – közölte a miniszter, aki szerint

a szabálytalanságnak nem kell elérnie azt a mértéket, hogy bárkinek az egészségét vagy a környezetet veszélyeztesse.

Ennek ellenére eddig csak ilyen, a hatóságok által dokumentált szabálytalanságokról érkeztek hírek az akkuiparból (csak hogy egyet említsünk: a gödi Samsung ezer(!) munkavállalóját veszélyeztette), melyek után a rajtakapott gyárak vígan kifizették a profitjukhoz képest aprópénznek számító bírságokat, és működnek tovább, jellemzően ugyanolyan szabálytalanul.