A új génmódosított élelmiszerek gyártásának és felhasználásának a szabályozásával egyre határozottabban próbál leszámolni az Európai Bizottság. Ezúttal jogalkotási javaslatot tettek közzé: eltörölnék az engedélyezési és jelölési követelményeket, az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálatokat és az új GMO-kra vonatkozó mindenféle felelősségi eljárást. Ez azt jelenti, hogy sem a fogyasztók, sem a gazdák, sem az élelmiszer-feldolgozók nem kaphatnának tájékoztatást hogy az általuk termesztett, vásárolt és elfogyasztott növények és élelmiszerek tartalmaznak-e új GMO-kat vagy sem – tudtuk meg az Magyar Természetvédők Szövetségétől (MTVSZ).

Az Európai Bizottság július 5-én tette közzé deregulációs jogalkotási javaslatát az új GMO-kkal kapcsolatban:

eltörölné az engedélyezési és jelölési követelményeket, az élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi vizsgálatokat és az új GMO-kra vonatkozó mindenféle felelősségi eljárást. Tehát nem tudnánk, hogy általunk fogyasztott élelmiszerek tartalmaznak-e új GMO-kat.

Az MTVSZ kormánynak küldött levelében kiemeli, hogy

„az EU Bizottság tervezete tudományosan elfogadhatatlan, megszünteti az elővigyázatosság elvének rendelkezéseit, és veszélyezteti a lakosságot és a környezetet.”

Továbbá a deregulációs javaslattal kapcsolatban legnagyobb problémaként többek között a következőket határozza meg:

• „Megfosztja a kormányokat attól a joguktól, hogy területükön betiltsák az új génkezelési technikákkal előállított élőlények termesztését.
• A fogyasztóknak az európai szerződésekben és az EU általános élelmiszerjogában meghatározott tájékoztatáshoz való jogának megszüntetése azáltal, hogy az új génkezelési technikákkal előállított élőlényeket kizárják a jelölési követelményekből.”

A 2021-es GMO-szabályozás fellazításának tervéről itt írtunk, amikor a francia, német és luxemburgi kormánnyal együtt a magyar a kormány is kifogást emelt a GMO-deregularizáció ellen.

Az MTVSZ levélben kéri a kormányt, hogy utasítsa el az Európai Bizottság javaslatát, hangsúlyozva, hogy a GMO deregularizációja szembemegy a magyar Alaptörvényben rögzített GMO-mentes mezőgazdaság elvével.

Mik is az új GMO-k?

A génmódosított szervezetek új generációját olyan eljárások segítségével hozzák létre, amelyek még gyorsabban és pontosabban  módosítják a növények és állatok genetikai kódját.

Ehhez az úgynevezett CRISPR génszerkesztési rendszert használják, aminek a pontossága megkérdőjelezhető, és váratlan genetikai változások történhetnek. A génszerkesztés következményeként a növényekben nem várt új toxinok és allergének alakulhatnak ki, amelyek befolyásolhatják az új GMO termékek biztonságát az emberi egészségre és a vadon élő élőlényekre nézve is – tudtuk meg az MTVSZ és FFE sajtóanyagából.

A haszonnövényeket azért módosítják genetikailag, hogy ellenállóak legyenek a gyomírtóknak, amely egyébként minden növényi életet elpusztít (pl. a glifozát), és rendkívül veszélyes az emberi egészségre.

A glifozát a legelterjedtebb gyomirtó szer a világon, aminek a végleges betiltásáért évek óta küzdenek civil szervezetek. Eredetileg a Monsanto, az egyik legnagyobb agráripari cég fejlesztette ki, ez a hatóanyaga a közismert Roundupnak, és a mai napig ez a vegyszer jelenti a kétes hírnevű, azóta a Bayer vegyipari vállalat által felvásárolt amerikai mamut multi egyik legfontosabb bevételét. Számos génmódosított haszonnövénynek épp az a lényege, hogy nem pusztulnak el a glifozát hatására, viszont minden más elpusztul körülöttük. Persze mindig akadnak a gyomok között is túlélők – amelyek emiatt fokozatosan egyre jobban ellenállnak a glifozátnak. Ezért a gyomirtóból is egyre több kell, sőt ezzel párhuzamosan folyamatosan emelik a glifozát élelmiszerekben megengedhető szintjét is.

Mindez a kisgazdák rendkívüli kiszolgáltatottságához vezet: ha a földterület közelében más fölterületeken GMO-magokat vetnek, és glifozátot használnak, kénytelenek lesznek ők is erre a módszerre folyamodni. Továbbá a vetőmag-előállítást globális szinten mindössze néhány multi tartja a kezében, ami egyrészt koncentrálja a piacot, másrészt pedig, ha mindenhol ugyanazokat a fajtákat termesztik, egy megbetegedés világszintű ehínséghez vezethez.

Az Európai Bizottság azonban kiáll amellett, hogy az új GMO-k nem kockázatosabbak, mint a hagyományos növénytermesztésből származó szervezetek. A Bizottság korábban az állította, hogy egy olyan szabályozás kidolgozása a cél, amely lehetővé teszi a fogyasztók és a mezőgazdaságban dolgozók számára az új génkezelési technikával előállított termékekkel kapcsolatos információk elérését és ezeknek a technológiáknak a biztonságos használatát. Ehhez képest az új reformtervezete értelmében anélkül kerülhetnének forgalomba génkezelési technológiával előállított élelmiszerek, hogy szigorú előzetes biztonsági ellenőrzésen esnének át.

Az MTVSZ és az FFE álláspontja, hogy az új GMO-k melletti lobbi eltereli a figyelmet az élelmiszerbiztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásáról, ehelyett inkább az olyan nagyvállalatok aranybányáinak ágyaznak meg, mint a Bayer/Monsanto, a Corteva, a Syngenta és más multinacionális agrárvállalatok. Az ipari szereplők a jelenlegi biztonsági és termékjelölési követelmények eltörlésével beléphetnének az EU élelmiszerpiacára, és olyan fogyasztókat is kiszálgálhatnának, akik nem vennék meg a termékeiket. Az EU-ba egyébként több mint 60 GMO importját engedélyezték, de a 2000-es évek eleje óta fokozatosan levették polcaikról az üzletláncok. A környezetvédők álláspontja szerint is az uniós vezetők lelkesedése a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban pusztán a GMO-bizniszben érdekelt nagyvállalatok hathatós lobbitevékenységének eredménye.

Az MTVSZ és FFE tavaly decemberben megjelent sajtóanyagában megrajzolták az új GMO-k szabályozásának várható alakulását:

Arról, hogy mi lenne, ha Európába nem lehetne GMO-termékeket szállítani, és még milyen lépéseket kellene tenni a fenntartható mezőgazdaságért, itt írtunk bővebben.