Noha az ukrajnai háborút követő hónapokban Németország tartózkodott attól, hogy fegyverekkel nyíltan beavatkozzék a konfliktusba, a múlt héten bemutatott 2024-es költségvetés arról árulkodik, hogy Németország masszív fegyverkezésbe kezd. A WSWS híroldal összefoglalója szerint a költségvetés tervezete a szociális kiadások rovására erősíti a katonaságot.
Hetekig tartó késlekedés után a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a Liberálisok (FDP) koalíciós kormánya elfogadta a 2024-es szövetségi költségvetés tervezetét, amely számos vitára adott okot.
Beszédes tény, hogy a 445,7 milliárd eurós összkiadás 32 milliárd euróval kevesebb, mint az idei évben, a megtakarítások pedig főként a szociális ágazatra koncentrálódnak.
A tervezet múlt hétfői bemutatása során Christian Lindner pénzügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „ma elfogadtuk a költségvetési realitásokhoz igazodó költségvetési javaslatot”. Lindner célzott arra is, hogy a koronavírus-járvány időszakának szabadabb költségvetését egy szigorú büdzsé követi. „Véget vetünk az expanzív költségvetési politika válságos korszakának”, mondta, mintha a megszorításokkal élő költségvetés garanciát jelentene a gazdasági válságokat inherensen tartalmazó politikai-gazdasági berendezkedésben.
A megszorításokból pusztán a katonai költségvetés mentesül.
Ezt természetesen a NATO iránt vállalt kötelezettségek is indokolják. Mindenesetre a németországi kormány vállalta, hogy 2024-re elérje a NATO által kitűzött, a GDP 2 százalékára vonatkozó célt (erre a magyarországi kormány is törekszik). Ez több mint 70 milliárd eurót jelent, ami annyit tesz, hogy a tíz évvel ezelőtti költésekhez képest kétszer annyiból gazdálkodhat a Bundeswehr. Boris Pistorius (SPD) által vezetett minisztérium jövőre 51,8 milliárd eurót kap, 1,7 milliárd euróval többet, mint 2023-ban. Ehhez azonban hozzá kell venni, hogy az ellenzékkel együtt tavaly már hozzájutott a hadsereg egy 100 milliárdos különalaphoz is, a költségvetésbe ebből 19 milliárd euró számítódik be. Fontos kitétel az is, hogy a következő években a fegyverkezési kiadások további növelését teljes egészében az adott évi költségvetésből finanszírozzák. Ez 2028-ra legalább 25 milliárd eurós többletigényt jelent.
A WSWS értékelése szerint annak érdekében, hogy Németországot Európa vezető katonai hatalmává tegyék, a társadalom minden területét „a háborús politikának rendelik alá”. Erre példaként állítható, hogy a kötelező egészségbiztosítási támogatás összege jövőre nem emelkedik, a nyugdíjbiztosításra, a szülői pótlékra és a tartós ápolásra szorulóknak szánt kiadások csökkennek. De például a gyermekek is kisebb alaptámogatást fognak kapni.
Itt a megszorítás drasztikus: a családügyi minisztérium által becsült 12 milliárd euró helyett csak kétmilliárd eurót különítenek el erre a következő években.
Holott a németországi gyerekek és fiatalok több mint egyötöde, összesen 2,8 millióan élnek jövedelmi szegénységben. A szociáldemokraták vezette kormánykoalíció ezt egy gyermekellátási alap létrehozásával orvosolná, amely a meglévő támogatási módokat egyesítené. Ám tizenkilenc hónappal a koalíciós kormány hivatalba lépése után a családügyi minisztérium még nem mutatott be olyan érdemi elképzelést, miként nézne ki a gyermekek után járó új támogatási rendszer.
Harmadával csökkenne az egészségügy finanszírozása is, amely az elmúlt években a világjárvány miatt prioritást élvezett: a Zöldek vezette minisztérium 24,6 milliárd euró helyett jövőre csak 16,2 milliárd euróra számíthat.
Ugyanakkor más szempontokkal is szolgálhatunk, amely érzékelteti, hogy a megszorítások vitát váltottak ki annak kapcsán, mit jelent a szociális állam, elveszett-e, s mik a kormányzat távlati céljai. Georg Cremes közgazdász a a költségvetés kapcsán a konzervatív Die Zeit oldalán arról ír, hogy meglehet bizonyos szociális kiadások csökkennek, de a hosszabb távú, 2027-re vonatkozó költségvetés már ismét bőkezűbbnek ígérkezik.
Annak ellenére, hogy a hónapok óta tartó tárgyalások után sikerült megállapodni a költségvetési tervezetről, a nyári szünetben folytatódnak a megbeszélések néhány vitás pontról. Ezek közt szerepel a már említett gyermektámogatási rendszer, de például a klímavédelemre szánt költségvetési összeg is módosulhat.
A Bundestag szeptember első hetében tárgyalna ezután először plenáris ülésen a tervezetről. A végső döntés december 1-jére várható. Addig a költségvetési tervezet valószínűleg jelentősen változik, részben az ősszel esedékes új adóbecslés és a gazdasági várakozások kiigazítása miatt.
