Nőjogi szervezetek szerint a kormányzat csütörtöki bejelentése, miszerint szigorítják a babaváró hitelt, újfent azt bizonyítja, hogy a nőket teszik felelőssé a csökkenő születésszámért, és kiszolgáltatott helyzetben tartják őket ezáltal.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón a babaváró hitel átalakítását azzal indokolta, hogy azt látták, a háború kitörése óta „alapvetően változtak meg a körülmények”. A miniszter elmondta, hogy a babaváró hitelt azért is alakítják át, mert kitolódott a gyermekvállalás időpontja.
Az új szabályok értelmében 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel a kölcsönt, ahol a nő 30 év alatti – közölte. Hozzátette: bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a 30-40 év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét 10-ről 11 millióra növelik.
A Portfolio és a Telex cikkei arra is rámutatnak, hogy a kormány a hitelprogram szigorítására és a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) részleges megszüntetésére a magyar gazdaság egyre rosszabb helyzete miatt kényszerült. A kormányzati narratíva mégis a nők felelősségét hangsúlyozza.
Az intézkedés kapcsán az édesanyákat segítő EMMA Egyesület kommunikációs munkatársa, Kállay Eszter a Mércének úgy fogalmazott:
„A szakpolitikai intézkedések valójában arra lennének, hogy minden családnak legyen lehetősége biztonsággal gyereket vállalni. Ez azonban nem ezt célozza, hanem gyakorlatilag azt implikálja, hogy a nők hány éves korukig szüljenek. Ez alapvetően egy elhibázott irány.”
Hozzátette: ha valóban javítani szeretne a kormány a nők szülési hajlandóságán, annak az alapja egy nő és anyaközpontú egészségügyi és szociális rendszer kell, hogy legyen, amelyben biztosítva van az anyák önrendelkezése. Ennek a hiánya ugyanis rengeteg nőt elriaszthat a gyermekvállalástól. A szülészeti erőszak széles skálán mozog a nők szóbeli bántalmazásától a rajtuk beleegyezés, megfelelő tájékoztatás vagy valódi indok nélkül végzett beavatkozásokig. Mindez rutinszerű a magyarországi szülészeti ellátásban jelenleg, a kormány pedig nem tesz semmit sem a rendszerszintű változásért.
Az EMMA Egyesület Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy emellett arra is szükség van, hogy az állam biztosítson „valós anyagi (jövedelemtől független) és pszichés segítséget a kisgyermeknevelés éveiben”. És legyenek elérhetőek „családbarát közösségi terek, amelyek nem szigetelik el az anyákat és a gyerekeket a társadalom többi részétől, és többféle családmodellt támogatnak.”
Hozzátették: „A nőknek és anyáknak nem újabb őket kontrolláló intézkedésre, hanem odafordulásra és tiszteletre van szükségük.”
A szervezet egy korábbi kiadványában arra a tendenciára is felhívta a figyelmet, hogy „a párok egyre későbbre halasztják a családalapítást, az első gyermeküket szülő nők átlag életkora folyamatosan emelkedik. 30 évvel ezelőtt a nők rutinszerűen 20-25 évesen vállalták az első terhességet, ma ez inkább a 35-45 év közötti korosztályról mondható el.”
A kormány intézkedése tehát könnyen lehet, hogy legnagyobb társadalmi hatását nem abban fejti ki, hogy sikeresen ösztönzi gyerekvállalásra a fiatalokat, hanem abban, hogy a legtöbb szülőt megfosztja az állam által nyújtott pénzügyi kedvezménytől, támogatástól.
A Patent nőjogi egyesület is reagált a kormányzat bejelentésére, a Facebook-oldalukon azt írták:
„Mára egyértelmű, hogy a mézesmadzagként kínált anyagi támogatások nem lendítik fel jelentősen a gyerekvállalási kedvet, viszont arra tökéletesek, hogy kiszolgáltatott helyzetben tartsák a nőket: jogsegély-szolgálatunkon mindennapos téma, hogy a bántalmazó kapcsolatból való kilépést ellehetetleníti a válás esetén kiszabott brutális büntetőkamat.”
Hozzátették:
„Ha a kormány több gyerek születésére vágyik, a nők nyomasztása és zsarolása helyett azon is dolgozhatna, hogy a nők és a gyerekek is emberhez méltó körülmények között, biztonságban élhessenek az országban.”
