A titkosszolgálatok kérelmére a Fővárosi Törvényszék tavaly 149 ügyben, 251 személlyel szemben engedélyezett titkos információszerzést. Ez annyit tesz, hogy havonta átlagosan 21 személyt hallgatott le vagy figyelt meg Magyarországon valamely titkosszolgálat – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Fővárosi Törvényszék elnöke által küldött statisztikából.
Az adatok arról árulkodnak, hogy 2010 óta folyamatosan emelkedik a bíróság által engedélyezett információszerzési eljárások száma.
Míg 2010-ben 66 üggyel összefüggésben 112 személyt figyeltek meg a titkosszolgálatok, addig 2011 és 2015 közt átlagosan 100-nál is több ügyben évente megközelítőleg 200 ember után kutakodtak a hatóságok.
A legtöbb személyt 2020-ban (310) hallgatták le vagy figyelték meg, ami összefüggésben állhat azzal, hogy immár a „rémhírterjesztés” esetében is eljárhattak a titkosszolgálatok.
A hvg.hu arról ír, hogy tavalyelőtt 110 ügyben összesen 169 személlyel szemben engedélyezett az erre kijelölt Fővárosi Törvényszék „nemzetbiztonsági feladattal összefüggésben titkos információgyűjtést”, tavaly pedig 149 ügyben, 251 személlyel szemben. Azaz 2021-ben átlagosan havonta 14, 2022-ben viszont már havi 21 személy után kémkedtek a szolgálatok.
A híroldal azt is megtudta, hogy idén április 30-ig 41 ügyben érkezett kérelem összesen 83 személyt érintően – és a törvényszék minden esetben engedélyezte a titkosszolgálati információgyűjtést, ahogyan 2010-től napjainkig egyetlen kérelmet sem utasított vissza.
Mit tesznek?
A nemzetbiztonsági törvény szerint a titkos információgyűjtés (56. §) sokféle titkosszolgálati tevékenységet jelenthet. Ezek során:
- nyilvános hely kivételével lakást, helyiséget, bekerített helyet, járművet (kivéve közösségi közlekedési), továbbá az érintett használatában lévő tárgyat titokban átkutathatják, az észlelteket rögzíthetik,
- a lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, járművön történteket titokban technikai eszközzel megfigyelhetik és rögzíthetik, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt elhelyezhetik,
- postai küldeményt vagy beazonosítható személyhez kötött egyéb zárt küldeményt titokban felbonthatnak, annak tartalmát megismerhetik, ellenőrizhetik és rögzíthetik,
- elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmát titokban megismerhetik és rögzíthetik,
- információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek, az észlelteket rögzíthetik, a kibertérből érkező fenyegetés elhárítása céljából az információs rendszerbe beavatkozhatnak
A törvény szerint – írja a hvg.hu – „bírói engedély kell a titkosszolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például a törvényes rend törvénytelen eszközökkel való megdöntésére, vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása”.
Természetesen ezzel nem merítettük ki az állam általi titkos megfigyelések számát.
Mint arról a múlt héten beszámoltunk, idén április 25-ig az Igazságügyi Minisztérium 440 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre vonatkozó „igényt” iktatott.
