A maximálisan kiszabható 150 ezer forintos bírságot rótt ki a rendőrség Pankotai Lilire gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértés miatt. A lapunkhoz eljuttatott határozat szerint Pankotai „szervezői magatartást tanúsított”, amikor a május 3-ra meghirdetett demonstrációk után a Karmelitához hívta a Clark Ádám téren összegyűlt tüntetőket. Egy héttel korábban pedig a Belügyminisztériumtól mentek a várba a demonstrálók, hogy a kordonbontó politikusokhoz csatlakozzanak – emiatt szintén 100 ezer forintos büntetést ítéltek Pankotainak.

Az ügyben megkerestük Pankotai Lilit és a neki jogsegélyt adó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértőjét, Hegyi Szabolcsot.

„Társadalomra veszélyes cselekmény”

Május 3-án a státusztörvény miatt és az oktatás javítása érdekében tüntető diákok és tanárok, valamint az akkumulátorgyárak környékén élő civilek és az önkényes kilakoltatások ellen tiltakozók összesen három tüntetést jelentettek be – a Bazilikától az Alkotmány utcáig, majd onnan a Margit hídon keresztül a Clark Ádám térig vonultak.

A Lánchíd lábánál a bejelentett demonstráció hivatalos lezárása után azonban Pankotai Lili felhívására az összegyűlt diákok a Király lépcsőn felsétáltak a Dísz térre. Itt, miután nem engedték tovább a tüntetőket, néhányan a felújítás alatt álló Honvéd Főparancsnokság épületét körülvevő építési kordont áttörve próbáltak meg a Miniszterelnöki Hivatal épületéhez jutni.

A diákokat végül védőfelszerelésbe öltözött rohamrendőrök könnygázzal és gumibotokkal szorították ki a területről.

A Dísz téren még néhány órán keresztül skandáltak a diákokkal szembeni rendőri erőszak és a státusztörvény ellen összegyűlt fiatalok, miközben a hatóság emberei sorra igazoltatták az eseményen maszkot viselőket. Pankotai Lili személyes adatait a Szent György tér közelében vették fel akkor, amikor látszólag épp egyedül maradt. (A Mérce kamerájának azonban sikerült rögzítenie az igazoltatását.)

A lapunkhoz a mai napon eljutott az esemény nyomán Pankotai Lilire kiszabott szabálysértési bírságról szóló határozat. Ebben ugyan a hatóság is elismeri, hogy a 18 éves aktivistát szabálysértés miatt két éven belül sem hatóság, sem bíróság jogerősen nem marasztalta el és helyszíni bírsággal sem sújtották, 

„mindezek ellenére ezt a szabálysértési hatóság a cselekmény társadalomra veszélyessége miatt enyhítő körülményként értékelni nem tudta”, így a maximálisan kiszabható 150 ezer forintos bírságot rótta ki rá.

Nem szokás előzmények nélkül maximális büntetést adni egy fiatalnak

A büntetéssel kapcsolatban a Pankotait segítő TASZ szakértője, Hegyi Szabolcs lapunknak elmondta, hogy a diákkal szemben már az előző Karmelita előtti, egyébként szintén könnygázba torkolló tüntetés szervezése miatt is 100 ezer forintos bírságot szabott ki a rendőrség, azonban abban az ügyben Lili jogorvoslattal élt. (Április 24-én a Belügyminisztériumnál demonstráló diákok csatlakoztak a Várban kordont bontó momentumos politikusokhoz.) A jogász szerint 

már az első alkalommal kiszabott 100 ezer forint is nagyon magas büntetés egy fiatalnak, akinek ez az első szabálysértése.

„Ez lehetett volna akár 20, 30  vagy 50 ezer forint is, de az, hogy elsőre 100 ezer, másodikra pedig 150 ezer forint, az véleményem szerint azt jelzi, hogy ennek demonstratív, elriasztó jellege van, hogy még egyszer ne próbálkozzon”

– mondta el Hegyi Szabolcs, hozzátéve, mivel az első büntetés még nem is jogerős, így nem indokolt arra hivatkozni, hogy korábban már történt szabálysértés, így nem indokolt a bírságösszeg emelkedése sem. Arról, hogy a határozatban leírtak mennyire tekinthetőek a „társadalomra különösen veszélyesnek”, a jogász elmondta, ez a különböző szabálysértések esetében mást és mást jelent:

„A bejelentési kötelezettség egy adminisztratív kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy ha valaki tüntetést szervez, akkor arról értesítenie kell a rendőrséget, küldenie kell egy formanyomtatványt. Az a szabálysértés, amit most a Lili terhére írnak, ennek az adminisztratív kötelezettségnek a megsértése. A százezer forintos bírság egy ilyen jellegű szabálysértésnél, különösen első alkalommal, abszolút eltúlzott mértékű.”

A TASZ jogásza szerint nem szokványos, hogy egy adminisztratív szabálysértést ilyen mértékben „társadalomra veszélyesnek” ítéljenek, éppen ellenkezőleg: az ilyen jellegű szabálysértések, például egy rongálással szemben, jóval kevésbé veszélyesek. Az is megkérdőjelezhetővé teszi az indoklásban szereplő kiemelkedő veszélyességet, hogy az esetek a bejelentett gyűléseket biztosító rendőrség jelenlétében, szeme láttára történtek.

„A tüntetés bejelentése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a rendőrség fel tudjon készülni a gyűlés biztosítására. Biztosítási tervet tudjon kidolgozni, a megfelelő személyi állományt össze tudja vonni, a helyszínt tudja biztosítani, és adott esetben a közlekedést tudja terelni. Más a helyzet, ha valaki úgy szervez tüntetést, hogy az a körúton megy végig, vagy valamelyik hídon, hiszen ott jóval jelentősebb rendőri biztosításra van szükség.”

Ezzel szemben a május 3-i esetben, ahol a Clark Ádám téren ért véget a tüntetés, ahonnan csak egy lépcsősoron mentek fel a Karmelitához a diákok, és eleve jelen volt a rendőrség, ott „nagyon nehéz azt mondani, hogy a rendőrségre valami váratlanul nagy feladat hárult volna” – mondta el Hegyi Szabolcs, aki szerint

kulcskérdés az is, hogy Pankotai mennyire tekinthető egyáltalán szervezőnek ezekben az esetekben.

„Ha nem maga a szervező azonosítja magát szervezőként, akkor a rendőrség dolga annak a megállapítása, hogy van-e szervező és ha van, akkor kicsoda.” 

Azt a gyülekezési törvény határozza meg, hogy milyen körülmények alapján állapíthatja meg a rendőrség, hogy ki a gyűlés vezetője: aki a napirendet meghatározza, akinek a gyűlés menetére befolyása van, aki a kívülállókkal szemben a gyűlést képviseli, aki meghatározza a gyűlés rendjét és lefolyását, és ennek során dönt a szó megadásáról és megvonásáról, a gyűlés berekesztéséről vagy befejezetté nyilvánításáról és szétszéleszti a résztvevőket, aki megteszi a rend biztosítása, illetve fenntartása érdekében szükségessé váló intézkedéseket, és ezek eredménytelensége esetén a gyűlést feloszlatja.

Ezek között szerepelnek olyanok, amik alapján Pankotai tekinthető vezetőnek, de más szempontok egyáltalán nem érvényesek rá:

„Ha Lili azt mondja, hogy én oda fogok menni, és aki akar jöjjön velem, de onnantól kezdve különösebb dolgokat nem tesz, nem ő képviseli az egész gyűlést, nem mindenki őt tekinti vezetőnek, nem csak ő az, aki megafonban beszél, és jelszavakat skandál, hanem egy nagyfokú akarategység, szándékegység van a tüntetők részéről, akkor egyáltalán nem magától értetődő, hogy ő a gyűlés vezetője.”

„A generációnknak nincs már vesztenivalója, úgyhogy nálunk ezek nem működnek”

A büntetéssel és az azt megelőző eljárással kapcsolatban utolértük Pankotai Lilit is, aki elmondta, az ő döntése nyomán nem került sor fellebbezésre a második ügyben, hiszen így is több jogi procedúra miatt kell majd ősszel, a bíróságok újraindulásával tárgyalótermekbe járnia. A rendőri eljárásokkal kapcsolatban úgy fogalmazott,

„full korrekt volt az egész, nem volt semmi említésre méltó. Az egyetlen kivétel talán, amikor másodszorra mentünk föl a Karmelitához, és már elkezdtek hazamenni az emberek, néhányan ott leültek, akkor megvárta a BRFK-tól a kijelölt osztag a vezetője amíg nem volt körülöttem senki, hogy akkor kapjanak el, amikor nincsen mellettem még véletlenül se jogász, vagy bármilyen más ember, aki rögzíteni tudja.”

Arról, hogy az eljárások, büntetések és a kormányzati lejárató kampányok hogyan érintik őt és milyen hatással vannak a környezetére, elmondta,

„már látom a rendszernek a működését, nem is számítottam másra, így egyáltalán nem vagyok meglepve. Nyilvánvalóan a fő cél, a siker az lenne nekik, ha én eltűnnék a tüntetésekről.” 

Pankotai szerint a hozzá hasonló arcai a tanárok melletti kiállásnak nagyon fontos szerepet játszanak, hiszen ismerik a történetüket, tudnak valamihez kapcsolódni a résztvevők. Ezért is próbálhatják lejáratni, hitelteleníteni a Fidesz-közeli médiumok, vagy megfélemlíteni azzal, hogy napokon keresztül követik, és ezért próbálhatják meg eltántorítani jogi úton is a megmozdulásoktól.

„Már mindent elvettek, az egész generációnknak nincsen már veszítenivalója. Úgyhogy nálunk ezek nem működnek.”

Elmondta azt is, szeretnének gyűjtést rendezni a büntetés befizetésére, csak azt sajnálja nagyon, hogy „ez a pénz a kormány zsebébe megy”, ezért az azon felül esetleg összegyűlő összeget pedig vissza szeretnék forgatni a további kiállások szervezésébe. 

Pankotai Lili és a Tanítanék Mozgalom ezen a linken gyűjti a felajánlásokat.