A szívhangrendelet bevezetése után négy egymást követő hónapban emelkedett a terhességmegszakítások száma, hat megyében pedig a növekedés a 15 százalékot is elérte vagy meghaladta – derül ki a Válasz Online cikkéből.

Ilyen a lap szerint tíz éve nem fordult elő Magyarországon. A Válasz Online a KSH és az egészségbiztosító kórházi adatait elemezte. 2022 szeptemberében három, októberben ismét három, novemberben pedig 0,2 százalékkal nőtt a terhességmegszakítások száma. A száz élveszülésre jutó abortuszok száma erőteljesebben romlott: szeptemberben 18, októberben 15, novemberben pedig 9 százalékos volt az emelkedés.

A terhességmegszakítások területi eloszlása erőteljes egyenlőtlenségeket mutat. Az északi térség nagy részén és a Dél-Dunántúlon nőtt, a Dunántúl többi részén és az alföldi egyetemi központokban pedig jellemzően csökkent az abortuszok száma.

Ezek az adatok a lap szerint egyértelműen rámutatnak, hogy ha volt is nő, aki a szívhangrendelet miatt gondolta meg magát, az összességében hatástalan volt. Nemhogy nem csökkent, még emelkedett is bevezetésekor az abortuszok száma.

A Válasz Online kutatása szerint a megélhetési válság miatt nehéz helyzetbe kerülő párok vetethették el a magzataikat, így fordult elő, hogy közel tíz év után először nem csökkent az ezer nőre jutó abortuszok száma.

Hasonló történt a 2008–2010-es válság idején is, amikor utoljára nőtt a terhességmegszakítások száma és aránya több évig tartó születési visszaesést okozva – jegyezték meg.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az abortuszszigorítás értelmében csak akkor végezhető terhességmegszakítás, ha a nő rendelkezik olyan orvosi lelettel, amely rögzíti, hogy „egyértelműen azonosítható módon” megmutatták neki „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt”, vagyis meghallgattatták vele a szívhangot.