Április 28. a munkahelyi balesetben elhunytak emléknapja. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) csütörtök este rájuk emlékezett Csepelen, ahol közösen koszorúzták meg a Munkában megrokkantak és elhunytak emlékművét. A megemlékezéssel arra is felhívták a figyelmet, hogy a hasonló jellegű balesetek jelentős része elkerülhető lenne megfelelő szabályozással.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke beszédét azzal kezdte:
„Reggelente munkába indulva ritkán jut eszünkbe, hogy az emberi szervezet számára az átlagosnál jóval veszélyesebb környezetben fogjuk eltölteni az előttünk álló nap nagy részét, hiszen csak dolgozni megyünk. A kockázatok különféle formákban jelennek meg, a veszélyes gépektől és technológiáktól kezdve a veszélyes anyagokon át egészen a lelki és szociális tényezőkig, ideértve a rossz munkaszervezést, a higiénés feltételek hiányát, a munkahely emberi tényezőit is.”
Ezeken túl társadalmi, politikai és gazdasági változások is befolyásolják a munkavégzés körülményeit – tette hozzá. Hatással volt erre szerinte a pandémia alatti rendkívüli jogrend, a gazdasági válság, valamint a társadalmi egyeztetés nélkül bevezetett olyan intézkedések is, mint a 18 fokos hőmérsékleti plafon.
„Ezek az intézkedések nem egységet teremtettek, hanem bizonytalanságot szültek mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében. Ezért továbbra is elvárjuk az országos szintű szociális párbeszéd mielőbbi helyreállítását, az ágazati szintű párbeszéd megteremtését”
– fogalmazott.
Mint elmondta, évek óta kongatják a vészharangot, de „süket fülekre találtak”. „Ma üzenünk a gazdaság minden szereplőjének, felhívjuk figyelmet a munkavédelmi normák fontosságára és a megelőzés szükségességére” – hangsúlyozta. A statisztikák szerint tavaly minden ötödik nap belehalt valaki a munkájába.
Ahogy arról a Mérce tegnapi cikkében beszámolt, tavaly 75 ember halt meg Magyarországon munkahelyi balesetben, 62 esetben életveszélyes, 26 esetben súlyos csonkolásos, valamint 15 esetben egyéb súlyos baleset történt a munkahelyeken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium jelentése szerint.
Veszprémi Péter, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium munkavédelmi irányítási főosztályának vezetője elmondta, hogy az elmúlt évben több mint 12 ezer 3 hónapon túl gyógyuló baleset történt, amelyeknek nem kellett volna bekövetkeznie.
Dr. Dudás Katalint, az Országos Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője beszédében hangsúlyozta, hogy „a legfontosabb ezen az emléknapon, az emlékezeten túl, hogy arra figyeljünk, akik még élnek.”
Vigyáznunk kell egymásra, tette hozzá, ez pedig azt feltételezi, hogy „minden oldal, így a kormányzati oldal és a munkavállaló oldal, illetőleg a munkáltatói oldal is mindent megtesz annak érdekében, hogy a munkavédelmet a jelenlegi holtpontjáról kimozdítsa”.
Gedeon András a Magyar Munkavédelmi Akadémia képviseletében köszönetet mondott azoknak, akik azért dolgoznak, hogy csökkenjenek a munkahelyi balesetek.
„Munkával, tanácsokkal, ötletekkel, tettekkel és szavakkal, ki-ki a maga feladatkörében, hivatásában és felelősségében sokat tehet a biztonságosabb munkahelyekért, az áldozatok számának csökkentéséért”
– fogalmazott.
A beszédeket követően a megjelentek, köztük több szakszervezeti szövetség képviselője koszorút helyezett el a munkahelyi balesetben elhunytak emlékére.
