Az alapvető jogok biztosa vizsgálatot indított a budapesti Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ Zirzen Janka Gyermekotthonában uralkodó körülmények feltérképezése érdekében, miután egy édesapa a 13 éves gyermeke ügyében panaszbeadvánnyal élt a hivatalnál.
Az édesapa beadványa szerint a gyermeket a gyermekotthonban a kortársai folyamatosan meglopják, bántalmazzák, megalázzák, a szakdolgozók a gondozott gyermekeket rendszeresen megfenyítik. Az április 18-án megjelent ombudsmani jelentésből pontos képet alkothatunk arról, hogy
a legkiszolgáltatottabb gyermekek milyen visszásságokkal szembesülnek egy fővárosi gyermekotthonban.
A Belügyminisztérium alá tartozó Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központhoz hat gyermekotthon tartozik, ezek egyike a Zirzen Janka Gyermekotthon, amelyben 2023 februárjában 29 gyermek nevelkedett. Az édesapa beadványa alapján Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa előbb felkérte, hogy a Belügyminisztérium Integrált Jogvédelmi Szakszolgálatának illetékes gyermekjogi képviselője vizsgálódjék a gyermekotthonban, majd pedig a vizsgálat után indokoltnak tartotta, hogy be nem jelentett helyszíni látogatásra is sor kerüljön.
A felkért gyermekjogi képviselő arról számolt be, hogy gyermekbántalmazás gyanúja miatt 2021 nyarán elbocsátottak egy munkatársat az intézményből. Ilyesmire nem először került sor, egy évvel előbb egy szakdolgozót azért küldtek el az intézményből, mert összecsavart törölközővel fenyegette a gyerekeket.
Jelentésében arról is írt, hogy a gyermekek szobái nem voltak zárhatók, s ez valóban „táptalaja” lehetett annak, hogy a panasszal élő édesapa 13 éves gyermekét meglophatták. A gyermekjogi képviselő lejegyezte, hogy a kisgyermek az intézménybe kerülése után a 17 éves nővérével került egy szobába, de mindketten arról panaszkodtak, hogy „képtelenek megszokni az intézményt”.
Ugyanakkor más visszásságokról is beszámolt, amelyek 2021 januárja és 2022 októbere közt történtek a gyermekotthonban. Így többek közt arról, hogy az édesapa 13 éves gyermeke mellett másokat is érhetett kortárs gyermekbántalmazás, az említett időszakban a rendőrségnek több alkalommal is meg kellett jelennie az intézményben, valamint arról is szólt, hogy kamasz fiúk közt szexuális abúzus történt, sok gyermek pedig engedély nélkül rendszeresen elhagyja az intézményt. Vélhetőleg a gyerekek közti erőszak miatt előbb a panaszos apa nagyobbik, majd pedig a kisebbik lánya is elszökött a gyermekotthonból.
A jelentés után az ombudsman munkatársai előre be nem jelentett helyszíni látogatást tettek az intézményben. Beszéltek az intézmény vezetőjével, aki elpanaszolta, hogy a gyermekotthon képtelen megfelelő képességű felügyelőt és nevelőt találni, mert az ő fizetésük nem haladja meg a nettó 200 és 250 ezer forintot. A szakmai vezető szólt arról, hogy a gyerekek zöme egy két tannyelvű iskolába jár, de ott a többségük nem érzi jól magát, mert a társaik előnyösebb anyagi helyzetben vannak. Ez is vezethetett ahhoz, hogy a gyermekotthon lakói ki-kimaradnak az iskolából.
A szakmai vezető szerint „egyre rosszabb pszichés állapotú gyermekek kerülnek gyermekvédelmi szakellátásba”, s szerinte az ő fegyelmezésükre a nyitott gyermekintézménynek „nincsenek eszközei”.
Az ombudsman munkatársai bejárták a gyermekotthont, s több mulasztásra is figyelmesek lettek. A jelentésből kiderül, hogy a gyermekek étkeztetése nem teljes körű.
Ennek részben az az oka, hogy az intézménynek 750 forintból kellene kigazdálkodnia naponta egy gyermek többszöri étkezését. Az összeget csak idén tavasszal emelték meg, de még nem tudható, milyen mértékben.
A menü előre nem ismert a gyerekek előtt, kevés zöldséget és gyümölcsöt, tejet és húst kapnak, a „menüsor egysíkú, változatosságot nem tartalmaz”. Arra is felfigyeltek, hogy az intézményben nem dolgozik kellő számú nevelő. Az egyik gyermekcsoportra a szükséges öt helyett mindössze két nevelő jutott. Megállapították azt is, hogy a gyerekek körében rendszeres az alkohol- és drogfogyasztás. Megemlítik, hogy több gyermek 15-16 évesen már úgy érkezett az intézménybe, hogy több abortuszon esett át.
Az ombudsman az iskolakerülés kapcsán megállapítja, hogy a helyszíni vizsgálat tapasztalatai alapján a „gyermekotthonban az oktatásban való részvételre való ösztönzést a gondozottak nem kapnak, sőt a napi gyakorlatban maguk döntenek arról, hogy tankötelezettségüknek mikor tesznek eleget és mikor nem”. A kortárs erőszakkal kapcsolatban leszögezi, hogy bár az intézmény a szabályoknak megfelelően járt el a bántalmazásokat követően, az, hogy két év alatt 11 eset történt, mégis arról árulkodik, hogy a gyermekotthon intézkedései nem voltak hatékonyak.
Az alapvető jogok biztosa a jelentését több javaslattal zárja. Ezek részt a Belügyminisztériumnak, részint a Bolyai Farkas Gyermekotthoni Központ igazgatójának szólnak arról, hogy a gyermekek egészsége miként védhető, milyen ellenőrzések szükségesek az erőszak kivédésére, s hogy miként biztosítható az ellátott gyermekek oktatásban való részvétele.
Az ombudsmannak azonban kételyei vannak annak kapcsán, hogy a „rendszerszintű problémák” hogyan orvosolhatók.
