Terjedelmes közleményt adott ki a hétvégén történt, feltételezhetően szélsőjobboldaliakat célzó támadásokkal összefüggésben zajló jogi eljárásról a Fővárosi Törvényszék.

Mint írják, „az ügyészség indítványában felsorolt bizonyítási eszközöket és az ülésen felmerült bizonyítékokat értékelve személyekre lebontva – de jelen közleményben közel sem a teljesség igényével ismertetve (!) – az alábbi megállapításokra jutott a megalapozott gyanú kapcsán”:

„[a]z első gyanúsított egy, a Becsület napja elleni – egyébként erőszakra nem buzdító – Facebook bejegyzést lájkolt, a nyomozó hatóság pedig később azt észlelte, hogy a profilképén ugyanabban a kabátban és sálban látható, amelyben az „antifasiszta támadások” elkövetői a videofelvételeken. A bíróság maga is meggyőződött arról, hogy ez a kabát és sál pont ugyanolyannak tűnik, és igen csekély az olyan egyezés lehetősége, hogy ezeket valaki más is így egyszerre viselte volna, aki az „ünneplőkkel” szembeni tiltakozással egyetért.”

A következő bekezdésben hozzáteszik, hogy „a három külföldi állampolgárságú gyanúsított esetében nyomatékos terhelő bizonyíték, hogy őket egy taxiban fogták el úgy, hogy mindannyian legalább egy-egy viperát maguknál tartottak, ami a sértettek vallomása és a felvételek szerint az elkövetések egyik eszköze volt”. Összesen eddig négy személyt vettek őrizetbe az ügyben, három külföldi és egy magyar állampolgárt, így kizárásos alapon az ő őrizetbe vételének a körülményeiről szól a fenti leírás. A magyar állampolgárt hatodik napja tartják bent.

Ez egybevág a Szikra Mozgalom közleményével is, amelyben – miután több szélsőjobboldali és kormánypárti lapban arról írtak teljes névvel és fotókkal, hogy az őrizetbe vett magyar személy a Szikra tagja – azt írták, hogy a helyszínen rögzített képen az egyik tettesen lévő sál és kabát alapján gyanúsítják, és más gyanút nem közöltek eddig vele szemben.

Hangsúlyozták, hogy a lapok által megnevezett tagjuk

• nem beszél idegen nyelveket;
• legjobb tudomásuk szerint nem állt kapcsolatban külföldi antifa szervezetekkel;
• tudomásuk szerint nem járt a rendőrség által vizsgált három bűncselekmény idejében a helyszín közelében sem, élettársának állítása alapján a háromból két esetben tanú is van rá, hogy még csak Budapesten sem tartózkodott ekkor. De a harmadik cselekmény idején is vidéki otthonában volt egyedül.

„Arra kérünk mindenkit, hogy ne félinformációk alapján ítéljen meg semmilyen cselekményt. Tartsuk tiszteletben az ártatlanság vélelmét, főleg az eddig általunk megismert tények tükrében! A Szikra Mozgalom vagy Jámbor András felé semmilyen rendőrségi megkeresés nem érkezett. Azt gondoljuk, hogy a hatóságok joggal nem tartanak bennünket az ügy részének” – írták. Azt is hozzátették: amennyiben kiderül, hogy a Szikra Mozgalom tagja bármilyen erőszakos bűncselekményt követett el, azonnal eltávolítják a tagjaik közül.

Ahogy mai cikkünkben is írtuk, egy másik, szerdai közleményükben azt is hangsúlyozták, hogy élesen elítélik a támadásokat függetlenül az elkövetők személyétől és motivációjától, és a szervezet tagjai a Várban szombaton tartott békés antifasiszta tüntetésen vettek részt, illetve mozgósítottak rá, de nem szervezték.

Azt, hogy a Szikra nem vett részt a várbeli tüntetés szervezésében, a Mércének az eseményt meghirdető Autonómia mozgalom tagjai is megerősítették.

Ahogy arról beszámoltunk, szélsőjobboldaliak által elkövetett támadások is történtek a hétvégén. Szombat napközben továbbá 8-10 szélsőjobboldali hátulról megtámadott egy öt fős társaságot, mert antifasisztának nézték őket. Az egyik megtámadottnak betört a koponyacsontja és az orra, valamint letört három foga, egy másik áldozat pedig koponyazúzódást és agyrázkódást szenvedett. A HVG szerdai cikke szerint bár a rendőrség a helyszínen elfogott két embert, akik ellen csoportosan elkövetett garázdaság bűntett és súlyos testi sértés bűntett megalapozott gyanúja miatt indult eljárás, azóta azonban ki is engedték őket az őrizetből. A bíróság a rendőrség és az ügyészség indítványozása ellenére nem letartóztatást, csak enyhébb bűnügyi felügyeletet rendelt el velük szemben.

Emellett a Várban szombaton tartott békés antifasiszta demonstrációt követően néhány tucat szélsőjobboldali mécsesekkel és üvegekkel dobálta meg a Halászbástyánál rendőri kísérettel elvonuló ellentüntetőket. A támadásnak a rendőri közbeavatkozás vetett véget.

A Telex csütörtöki cikkében jogi szakértők megszólaltatásával fejtette ki azt, miért lehet, hogy míg előbbi esetben az enyhébb büntetési kategóriába tartozó csoportosan elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak, a szélsőjobboldaliak ellen elkövetett támadásokat közösség elleni erőszakos cselekedetnek minősítették.

Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a sajtóból ismert információk alapján nem járt el helyesen a rendőrség. Mint mondta, közösség tagja elleni erőszak bűncselekménynek ugyanis csak akkor lehet minősíteni egy támadást, ha a sértett olyan csoporthoz tartozik, amelynek a tevékenysége nem alkotmányellenes célra szervezett.

A Legfelsőbb Bíróság 2011-es döntése értelmében a

„közösség tagja elleni erőszak bűncselekmény csak az alkotmányos keretek között működő közösségek, csoportok védelmére szolgálhat”.

Hozzátette: ezt tükrözi az irányadó bírói gyakorlat is, azonban szerinte születtek olyan ítéletek is az utóbbi években, amelyek megadják ezt a fokozott büntetőjogi védelmet a szélsőségeseknek.

Landgraff Erna, a Társaság az Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa elmondta, hogy a TASZ jogértelmezése szerint sem illeti meg ezeket a csoportokat az a fokozott büntetőjogi védelem, amit a közösség tagja elleni erőszak tényállása biztosít.

Hozzátette:

„A TASZ álláspontja szerint az antifasiszták, vagy antifasisztának tűnő személyek elleni támadás sem minősül közösség tagja elleni erőszaknak. A politikai vélemény ugyanis szerintük szintén nem ad alapot a fokozott büntetőjogi védelemre és szigorúbb fellépésre.”

Szerinte ugyanakkor elképzelhető, hogy utólag a szombaton szélsőjobboldaliak által elkövetett erőszakot is közösség tagja elleni cselekedetté minősítik az áldozatok vélt politikai hovatartozása miatt. Ivány szerint abban az esetben is közösség tagjai elleni erőszakos cselekedetnek minősíthetnek bűncselekményeket az eddigi bírói gyakorlat alapján, ha azért támadnak meg valakit, mert úgy vélik, ellenzi az alkotmányellenes gondolatokat, tagadja az emberek megsemmisítésére irányuló szörnyű eszméket.

A Helsinki ügyvédje hozzátette, furcsának találja, hogy a rendőrség a hétfői sajtótájékoztatón csak az antifasiszta csoportok támadásairól beszélt, míg a szintén a hétvégén szélsőjobboldaliak által elkövetett, hasonló jellegű támadásról nem. A TASZ munkatársa szerint is rossz üzenet, hogy a rendőrség kiemelten foglalkozik az egyik oldallal, sajtótájékoztatót is tart az ügyben, miközben a legtöbb gyűlölet-bűncselekmény esetében ezt nem teszik meg, csakis akkor, ha a gyűlölet-bűncselekmény szélsőjobboldali csoportok ellen irányul.