A KSH legfrissebb statisztikái szerint januárban tovább gyorsult az infláció: a fogyasztói árak átlagosan 25,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, egy hónap alatt pedig átlagosan 2,3%-kal nőttek. A tavalyi év utolsó hónapjában a pénzromlás üteme 24,5 százalékos, novemberben pedig 22,5 százalékos volt.
Jellemző, hogy míg a tavalyi évre vetítve összességében 14,5 százalékos, addig 2021-ben még csak 5,1, 2020-ban pedig 3,3 százalékos volt az általános drágulás átlagos, éves üteme. A mostani, újabb csúcsot jelentő infláció mellett pedig lassan ott tartunk, hogy havonta drágul annyit egy átlagos termék, mint korábban évente – írja a KSH jelentéséről elemzésében a Pénzcentrum.
A KSH januári jelentése szerint az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 44,0%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6%), a tojás (79,4%), a vaj és vajkrém (76,6%), a sajt (76,1%), a tejtermékek (75,8%), az édesipari lisztesáru (73,8%), a száraztészta (66,4%), a margarin (57,9%), a péksütemények (56,3%), a baromfihús (48,3%) és a tej (48,2%) drágult. A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9%-kal csökkent.
A háztartási energia 52,4%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9%-kal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2%-kal drágultak. Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0%-kal lett magasabb. A járműüzemanyagok 35,9%-kal drágultak.
A lap kiemeli, hogy az élelmiszerek árának emelkedése eltérő hatással van a társadalom különböző csoportjaira attól függően, hogy milyen termékeket mekkora mennyiségben fogyasztanak. A nyugdíjasok az átlagnál árérzékenyebbek, mint az aktív keresők, mivel költéseikben magasabb az élelmiszerek részaránya és azért is, mert nyugdíjuk emelkedése kizárólag az állam kegyeire van bízva.
Ezt igazolja a KSH januári adatai is, ami szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index új csúcsa ugyanis 27,4 százalék volt, ami 1,7 százalékkal meghaladta az általános, 25,7 százalékos drágulást. A Pénzcentrum megvizsgálta az alapélelmiszerekre vetített drágulást és azt, hogy mennyire futná az egyes élelmiszerekből az átlagos nyugellátásból.
(Tavaly januárban 3 százalékos, majd júliusban 2,6, novemberben pedig 4,5 százalékos nyugdíjemelés történt, idén januárban rég látott mértékű újabb korrekciót eszközöltek. A mostani, 15 százalékos nyugdíjemelésnek hála egy átlagos nyugellátást kapó idős elméletileg már havi 208 200 forintot kap kézhez.)
A számítás szerint ugyan a 15%-os emelésnek hála az egy hónappal korábbinál a legtöbb termék esetében több termék jött ki egy átlagos nyugdíjból – zsemléből 290 darabbal, 2,8%-os tejből 40 literrel, a lisztből 133,9 kilóval, a cukorból pedig pedig 113,9 kilóval jött ki több. De ennek ellenére az egy évvel korábbihoz képest még mindig lesújtó a kép.
Az újabb korrekció ellenére is alig találni ugyanis olyan termékeket, amikből többre futotta volna év elején, mint az előző év azonos időszakában.
A Pénzcentrum szerint zsemléből 2023 első hónapjában 1591 darabbal kevesebb jött ki, de tojás esetében is 1028 darabos, 30,8 százalékos csökkenést mutatott a nyugdíjak vásárlóerejét mérő indexük az előző év januárjához képest. Tejből 173,22 literrel, bontott csirkéből 46 kilóval, de burgonyából is 94 kilóval kevesebbet lehetett kigazdálkodni, mint tavaly ilyenkor.
Az árstopoknak köszönhetően egyedül lisztből (265 kilóval), kristálycukorból (222 kilóval) és sertéshúsból (15 kilóval) futotta többre az emelésnek hála. (Már ha éppen akad ezekből az üzletekben.)
(Pénzcentrum, Mérce)
