Az Európai Unióban Magyarország negyedik az albérletárak, míg második az ingatlanárak emelkedésében – derült ki az Eurostat ma kiadott jelentéséből.

A statisztikai hivatal szerint 2022 harmadik negyedévében az egy évvel korábbihoz képest az EU-ban átlagosan 2,1 százalékkal nőttek az albérletárak, az ingatlanárak pedig 7,4 százalékkal emelkedtek.

Magyarországon az albérletárak több mint 13 százalékkal, az ingatlanárak pedig közel 21 százalékkal nőttek meg ugyanezen időszak alatt.

Az Unióban 2010 óta 49 százalékkal mentek fel a lakásárak, a lakásbérlés pedig 18 százalékkal drágult. Magyarországon 2010 óta az ingatlanárak 174 százalékkal, az albérletárak 33 százalékkal emelkedtek. A magyar ingatlandrágulásnál csak az észt lakások drágultak nagyobb mértékben.

A lakhatási szegénység egyre kezelhetetlenebb problémát jelent az utóbbi időszakban kiszélesedő megélhetési válság során. Az Eurostat adatai által jelzett aggasztó tendenciát a Habitat for Humanity 2022 év végén kiadott jelentése is megerősíti. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, Magyarországon a lakhatáshoz való hozzáférés elsődleges módja a lakásvásárlás, azonban a régiós és európai átlagot tekintve is kiemelkedően gyorsan drágultak nálunk az ingatlanok. A tanulmány alapján napjainkban általános oknak például a lakhatás piacosítása tekinthető, vagyis az, hogy egyre nagyobb teret kapnak a pénzügyi szereplők és folyamatok, vagyis egyre elterjedtebb a befektetési célú lakásvásárlás. Mivel az ingatlannak jelentős értékmegtartó ereje van, és a népszerűbb övezetekben a befektetni vágyók könnyedén vásárolnak lakásokat, ez a folyamat az ingatlanárak felveréséhez vezet.

Magyarországon a lakásvásárlás egyre nehezedő megfizethetőségének másik oka pedig, hogy a kormány olyan különböző hitelkonstrukciókkal támogatja a lakásvásárlást, amelyek a vagyonosabb réteg lakáshoz jutását segíti. Ezekhez a támogatásokhoz jellemzően csupán egy szűk társadalmi réteg fér hozzá. Mivel egyre szűkebb az a réteg, amelyik önerőből tud lakást vásárolni, egyre jelentősebb a hitelfelvétel, és a lakásárak emelkedésével a hitelösszegek is egyre emelkednek. Az egyenlőtlenségek így a lakáshitelhez való hozzáférésben is megmutatkoznak.

A magánbérleti szektorban, ahol töretlenül emelkednek a lakbérek, hozzávetőlegesen a lakosság egy tizede van Magyarországon.

A megfizethetőség fontos aspektusa a közüzemi díjak kifizetésének nehézsége is, és a jelenlegi válsághelyzetben hatványozottan érvényes az, hogy sokaknak választaniuk kell, hogy élelmiszert, rezsit vagy netán lakbért fizetnek.

A Habitat szerint ahhoz, hogy a válság terhét ne a háztartások viseljék, központilag támogatott, a társadalom széles rétegére célzott megfizethető bérlakásállomány bővítésére lenne szükség, és olyan új intézmények létrehozására, melyek hosszú távon, a piaci ingadozásoktól minél függetlenebb módon kezelnek és fejlesztenek lakásokat – például lakástársaságokra, lakásügynökségekre vagy lakásszövetkezetekre.