A lengyel miniszterelnök és izraeli diplomaták is nemtetszésüket fejezték ki, miután az ukrán parlament Sztyepan Banderáról posztolt képet a hivatalos Twitter-oldalára hétfőn. Az azóta eltávolított bejegyzésben Valerij Zaluzsnij tábornok, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka pózolt a náci-kollaboráns antiszemita és lengyel-ellenes etnicista politikus fotójával, valamint Banderától származó idézetek voltak.
Január elsején volt Sztyepan Bandera, ellentmondásos második világháborús ukrán politikus születésnapja, amit Ukrajna szerte több helyen is megünnepeltek, és ebből az alkalomból került közlésre a fent említett poszt is. Banderát amellett, hogy emberiség ellenes bűntettek megszervezésében vett részt, az országban sokan tisztelik nemzeti hősként, mivel a Szovjetunióval és a náci Németországgal is harcolt egy etnikailag homogén független Ukrajnáért. Ennek megfelelően, a népirtásokban való vezető szerepe ellenére az elmúlt években több szobrot is kapott az országban.
Bandera személyét a tavaly februárban indult orosz inváziót igazoló putyini-propaganda is gyakran használja, az ukrajnai háborút „nácítlanítási” akciónak nevező narratívájában.
Banderáról, az általa vezetett Ukrán Nacionalista Szervezetről (UNSZ) és az abból kivált Ukrán Felkelő Hadseregről (UFH), a zsidó- és lengyelellenes megmozdulásokról, pogromokról valamint a politikus Hitlerrel és a náci Németországgal ápolt (hullámzó) kapcsolatáról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy hétfői sajtótájékoztatóján élesen bírálta az ukrajnai hivatalos Bandera-kultuszt, és elmondta, hogy idei első találkozóján meg fogja vitatni az ügyet ukrán kollégájával – derül ki az Ukrajinszka Pravda hírportál PAP lengyel hírügynökségre hivatkozó cikkéből (via. karpat.in.ua). A miniszterelnök újságírói kérdésre úgy fogalmazott
„nagyon kritikusan, nagyon-nagyon negatívan viszonyulunk Bandera minden heroizálásához vagy akár említéséhez. A történtek utáni első megbeszélésem során Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel nagyon-nagyon világosan fogok erről beszélni.”
Hozzátette, szerinte Bandera „bűnös idők, háborús idők ideológusa”. A lengyelek ellen 1943 nyarán az UFA által elkövetett volhíniai népirtásra utalva elmondta,
„itt nem lehet egyetérteni semmiféle engedékeny hozzáállással azokkal szemben, akik nem akarják beismerni, hogy elképzelhetetlenül szörnyű volt a népirtás, és nem akarnak bocsánatot kérni, nem vállalják a bűnök teljes elismerését vállalják.”
Hasonlóan erős ellenérzést váltott ki izraeli diplomatákból a Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) oldalán megjelent bejegyzés. A Haaretz összesítése szerint az ország vezetői az elmúlt évek során több alkalommal is kritizálták az ukrán törvényhozást a Bandera születésnapján megtartott megemlékezések miatt: 2016-ban Ruven Rivlin izraeli elnök arra kérte az esemény előtt az ukrán képviselőket, hogy „ne rehabilitáljanak vagy dicsőítsenek antiszemitákat”, hasonlóan tett 2021-ben Jichák Hercog, jelenlegi elnök is.
A tavalyi, Bandera születésnapján tartott felvonulásokat követően Izrael ukrajnai nagykövete, Joel Lion Twitter bejegyzésben jelezte, „erősen elítéli a náci rezsimmel kollaborálók bármiféle dicsőítését” és megjegyezte, szerinte „eljött az ideje, hogy Ukrajna megbékéljen a múltjával”.
Bár az idei évben a kijevi nagykövetség nem adott közre hasonló közleményt, a Haaretznek megszólaló izraeli diplomáciai forrás elmondta „sok alkalommal tisztáztuk az álláspontunkat, látszólag semmit sem tehetünk, legalábbis jelenleg”.
(Mérce, karpat.in.ua, Haaretz, Portfolio)
