,,A légkondicionáló berendezések fűtési célú használata nem megengedett, és hasonlóképpen tilos bármilyen kiegészítő fűtőberendezés (pl. olajradiátor, hősugárzó, konvektor) rácsatlakoztatása az egyetemi villamosenergia-hálózatra” – áll az ELTE kollégistáinak és dolgozóinak kiküldött körlevélben, amely részletesen szabályozza az intézményekben élő hallgatók energiafogyasztási szokásait. A kormány a felsőoktatásban tanulók helyzetét is jelentősen megnehezítette a rezsicsökkentés visszavonásával, hiszen az egyetemeknek az eddigi energiaárak 10 vagy akár tizenötszörösét kell megfizetniük az idei fűtési szezonban. Az intézmények azonban hiába spórolnak a diákjaikon, a rezsikáoszt csupán a kormány képes megoldani.

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a kormány előírta, az állami intézményeket – tehát a középiskolákat és egyetemeket is – legfeljebb 18 fokra lehet felfűteni. Az iskolák és egyetemek azonban kiestek a rezsicsökkentésből, így ők is a megemelkedett piaci árak alapján voltak kénytelenek energiát vásárolni. Az intézmények ezért mindenféle spórolási praktikákat vetettek be, hogy az irreálisan magas energiaköltségeket némileg csökkenteni tudják. Az ELTE-n például eltörölték az őszi szünetet, hogy a szorgalmi időszak rövidebb legyen, valamint a vizsgaidőszakot online formában tartják, hogy a legnagyobb hidegben ne kelljen befűteni az épületeket. Az egyetemen a melegvíz-korlátozás pótlására villanybojlereket is felszereltek, valamint kijelöltek egy energiatakarékossági felelőst, aki az épületek energiatakarékos működését felügyeli.

A Telex értesülései szerint a Budapest Műszaki-és Gazdaságtudományi Egyetemen korlátozzák a közvilágítást és a fűtést, a mosdókban pedig a meleg vizet is lekapcsolják. A Pécsi Tudományegyetemen kikötötték a fűtésre alkalmas klímákat. A Debreceni Egyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szintén hasonló megszorításokkal igyekszik túlélni a rezsikáoszt. Az energiaárak még a kormány támogatását élvező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) számára is gondot okoznak. Az NKE a két kollégiuma kivételével az összes bentlakásos intézményét bezárta, online vizsgaidőszakot rendelt el, valamint kénytelen volt bezárni az uszodát, a vívótermét és még a lövészklubot is.

A kollégiumok 18 fokos fűtési maximumát korábban a HÖOK is teljesen irreálisnak találta. A jelenlegi szabályozás szerint, habár az iskolapadokban a hallgatók kénytelenek lesznek kibírni a hideget, az egyetemek végül 20 fokban maximálták a kollégiumaik téli hőmérsékletét. Ehhez viszont olyan elvárásokat társítottak a hallgatók és a kollégiumok felé, amelyek olyan gyakorlatokra is kitérnek, hogy a diákok meddig tölthetik a laptopjukat vagy a telefonjukat az épület hálózatán.

Az ELTE kollégiumi központja által a napokban kiküldött körlevél így fogalmaz: „a kollégiumokban beindult a fűtés, a fűtési időszakban törekszünk a 20 fokos hőmérséklet biztosítására a kollégiumi lakószobákban, közös tanulószobákban és vizesblokkokban”. A kollégiumi központ a levelében kiemeli, hogy a „légkondicionáló berendezések fűtési célú használata nem megengedett”, és hasonlóképpen tilos bármilyen kiegészítő fűtőberendezés (pl. olajradiátor, hősugárzó, konvektor) működtetése.

A Mérce nevük elhallgatását kérő forrásai szerint

több kollégiumban már figyelmeztették a hallgatókat, hogy a hősugárzókat, vízforralókat, mikrohullámú sütőket tilos a szobákban használni, egyes kollégiumokban a bentlakóknak egy megadott határidőig kötelező eltávolítani ezeket az eszközöket az intézményből.

Olyan esetről is beszámoltak, ahol egy kollégiumi portástól vették el a hősugárzót, aki a bejárati ajtó mellett ülve különösen ki van téve a téli hidegnek. Az irányelvek még arra is kitérnek, hogy a számítógépek és telefontöltők csatlakozóit el kell távolítani a konnektorokból, ha használaton kívül vannak, valamint a szobákat csak néhány percig szabad szellőztetni.

A Mérce kollégiumi dolgozókat és hallgatókat kérdezett meg azzal kapcsolatban, hogy ezek, a papíron irreális szabályozások mennyire tarthatók be a gyakorlatban, és hogy voltaképpen mennyit is spórolhatnak vele az egyetemek.

Egy kollégiumi dolgozó arról számolt be, hogy az intézmények a szigorú szabályozás mellett folyamatos ellenőrzéseket is ígértek, hogy minden a rezsielőírásoknak megfelelően működjön. Azonban sok intézményben nincsenek megfelelően felszerelve a közös helyiségek, így most a kollégiumnak kell gondoskodni róla, hogy lehetőleg emeletenként legyenek használható háztartási elektromos eszközök.

A megkérdezett hallgatók szerint lehetetlen ennyi előírást betartani. Tudomásuk szerint a kollégiumok törekednek a „rezsihatékony” működésre, ám ezt inkább a központi fűtés szabályozásával érik el, mintsem a hallgatók állandó ellenőrzésével. Bár a kollégiumi nevelők felhívták a figyelmet arra, hogy előfordulhatnak szobavizsgálatok, még senki nem tud semmit azzal kapcsolatban, hogyan fognak ezek zajlani.

Egy kollégiumi tisztségviselő elmondta, egyelőre minden bizonytalan a szabályozást illetően, ugyanis a gyakorlatban egyszerűen nincs rá erőforrás, hogy maradéktalanul be is tartassák az előírásokat. Az egekbe szökő rezsiköltségek igazán a téli hónapokban teszik próbára az intézményeket. Azt viszont még senki sem látja előre, hogy kell-e újabb szankciókkal számolni.

Forrásunk megjegyezte,

valószínűsíthető, hogy a rezsitámogatások igénylésében az alapítványosodott egyetemek előnyben vannak, hiszen a Fidesz-közeli alapítványi tagok nagyobb lobbierővel rendelkeznek a kormánynál. Ezek persze csak találgatások, hiszen a 9. alkotmánymódosítás átláthatatlanná tette az államhoz közeli alapítványok gazdálkodásait.

A 3 perces szobaszellőztetés, vagy a vízforralók betiltása tehát nem fogja megmenteni a kollégiumokat a rezsikáosztól, ezen csak a kormány segíthet, ám a hatalom úgy döntött, az oktatási intézményeket is kiveszi a rezsicsökkentés hatálya alól.

Az azonnali kormányzati megszorítások a hallgatók kárára, az intézmények ignorálása, ahelyett, hogy partnerként kezelnék őket, kísértetiesen emlékeztetnek a covid-járvány alatti időkre, amikor hetek alatt ürítették ki az összes kollégiumot, tekintet nélkül a hallgatók nehéz szociális helyzetére. A kormány a járványkezelésben már leszerepelt, ám most újabb válság fenyegeti több ezer felsőoktatásban tanuló fiatal lakhatását.