Az ENSZ tavalyi glasgow-i Cop26 klímacsúcsán 145 ország vállalta, hogy az évtized végéig véget vet az erdők irtásának, tekintettel rá, hogy az erdők irtása és pusztulása a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 10 százalékát okozza, így ennek a jelenségnek a visszaszorítása nélkül aligha lehetne elérni a másfél Celsius fokos hőmérsékleti-növekedési limitet.
Bár 2021-ben több ország erőfeszítéseinek hála valóban mérséklődött a globális erdőirtás mértéke körülbelül 6,3 százalékkal, még így is mintegy 7 millió hektár erdőterület veszett oda egy, a brit Guardian által idézett jelentés szerint.
„A [glasgow-i nyilatkozat] nagy pillanat volt, az első alkalom, hogy egy ilyen célt vezetői szinten ennyi ország fogadott el, amely a globális erdők 90 százalékát érinti.
– nyilatkozta a lapnak Erin Matson, a jelentés egyik készítője, majd hozzátette:
„De nem vagyunk a helyes úton. Volt némi szerény javulás, de még ez is csak átmeneti lehet. Sok ország veszélyezteti az előrehaladást azzal, hogy fokozatosan megszünteti vagy visszavonja a védelmet. Indonézia például nem újította meg pálmaolaj-moratóriumát, miután az 2021 szeptemberében lejárt, és egy nemrég elfogadott munkahelyteremtő törvény komoly veszélyt jelent a természetes erdőkre.”
Az elmúlt évek trendjeit figyelve nem meglepő, hogy a leginkább Brazília járult hozzá a globális erdőirtások arányának magasan tartásához. Mint arról a Mérce is beszámolt, a most vasárnapi brazil elnökválasztás egyik fő témája az Amazonas őserdeinek védelme volt, ami súlyosan visszaesett a jelenlegi elnök, Jair Bolsonaro alatt, míg kihívója, a korábbi elnök Lula da Silva idején jelentősen erősödött.
A 212 millió lakosú dél-amerikai ország a világ hatodik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátója, és az Amazonas nagy részének otthona, ahol az elmúlt négy évben az erdőirtások és a szélsőséges erdőtüzek száma nőtt.
Az erdők tápanyagban gazdag talaja nagy terméshozamokat tesz lehetővé, és mivel gyakorlatilag végtelennek tűnik a termőföld utánpótlása, a gazdák a kormány félrenézése mellett nyakló nélkül pusztítják a Föld ökoszisztémája számára nélkülözhetetlen, nagy mennyiségű szén-dioxidot elnyelő amazóniai esőerdőt.
Mindez az élővilág pusztulása mellett az őslakos népekre is igen negatív hatással van, tekintve hogy a gazdálkodók elüldözik őket élőhelyükről – már amennyiben nem dolgoztatják őket rabszolgaként az ültetvényeken, vagy nem ölik meg őket amennyiben ellenállnak.
Az új erdőnyilatkozat értékelése a 2018-20-as alapállapot megteremtéséhez a világ állandó fafajkiesésére vonatkozó adatokat használta fel. Ahhoz, hogy 2030-ra elérjük a nulla erdőirtást, évente 10 százalékos csökkenésre van szükség, ami azt jelenti, hogy az erdőirtás jelenlegi lassulása nem elegendő.
Az erdőtakaró 2000 óta néhány országban nőtt, de összességében így is kevesebb, mint az elveszett terület. A hivatkozott jelentés szerzői szerint az új erdők nem tudnák ellensúlyozni a meglévő természetes erdők hatalmas szén-dioxid-tárolási kapacitását és biológiai sokféleségét.
Magyarországon július végén jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy megpróbálja az emberek gázfogyasztását visszaszorítani.
A váltáshoz szükséges tűzifáról hazánk erdei fognak gondoskodni: a kormány előírta az erdőgazdaságoknak, hogy vizsgálják felül, miképp lehetne minél több fát kivágni tűzifának, utána nem sokkal pedig rendeletben könnyített a fakitermelés szabályain. Az intézkedés a nyilvánvaló természetvédelmi károkon túl népegészségügyi problémákat is okozhat, valamint újfent kikerüli a valós szociális szempontok érvényesítését.
