Még szeptemberben indult környezetvédelmi hatósági eljárás a Népligetbe tervezett Ferencvárosi Torna Club sportkomplexumával kapcsolatban, ám a kormányhivatal mostani megállapítása szerint a kiemelt beruházásnak még sincs jelentős környezeti hatása – vette észre az Építészfórum.

A Pest Megyei Kormányhivatal közleménye szerint a beruházás célja „egy részről Budapest Főváros által kidolgozott Népliget Stratégia Tervvel összhangba egy korszerű multifunkcionális sport-komplexum kialakítása, mely teret ad számos sportág működésének, biztosítva nemcsak a szükséges csarnokokat, lelátókat, pályákat, edzőpályákat, öltözőket, de az aktív közönség-kapcsolatot is”.

Az első, 2023 és 2025 között esedékes ütemben a Vajda Péter úttól délre eső részre tervezett sportcsarnok-komplexum valósulhat meg, benne multifunkcionális kézilabdacsarnokkal, jégkorongcsarnokkal, vízilabda arénával és atlétikai központtal. A második ütem az elképzelések szerint 2025 és 2027 között zajlik majd, ekkor éptik meg a Vajda Péter úttól északra tervezett labdarúgó akadémia létesítményeit, így a multifunkcionális akadémia-épületet, a kápolnát, az üzemeltetési épületet, valamint az élő- és műfüves pályákat. Kapcsolódó létesítményként a terület délkeleti határán, a vasútvonallal párhuzamosan, a Kőbányai úttól az Üllői útig 2×1 sávos utat, vele párhuzamosan parkolókat alakítanának ki, továbbá a Vajda Péter út felett gyalogos felüljárót építenének, emellett a Kőbánya-Népliget légvezetékes elosztóhálózatát földkábelre építik át a Fertő utcáig. Az első ütemben összesen 164, a másodikban pedig 289 gépkocsi-parkoló szerepel, utóbbi 5 buszparkolóval kiegészítve.

A Népliget 2005-ben lett védett park, történeti kert, az indoklás szerint legnagyobb értékét a gondosan és szakszerűen válogatott növényzet adja. Az erről szóló rendeletet később 2018-ban módosították, így a liget keleti oldalán található sportterületek védettsége megszűnt. A Népliget megújítása a Főváros egyik kiemelt fontosságú projektje, hogy Budapest parkhálózatának legnagyobb zöldfelülettel rendelkező parkja a természeti értékeit megőrizve szülessen újjá.

A Pest Megyei Kormányhivatal a sportkomplexum tervezetére el is indította a környezetvédelmi eljárását, azonban miután lefolytatta az előzetes vizsgálatot, úgy ítélte meg, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, így környezeti hatásvizsgálatra sem lesz szükség.

Határozatukban kiemelik, hogy a létesítmények tájba illesztésekor „őshonos és termőhely honos, tájkarakterbe illeszkedő növényfajok telepítését kell előtérbe helyezni a tervezett növénytelepítés során”.

A vizsgálati dokumentáció ugyanakkor tartalmazza a tájépítészeti koncepciót, mely a beruházás területén  1097 db fát jegyez. Ebből 116 db rossz egészségi állapot/balesetveszély miatt kivágandó, további 243 db épület, egyéb építmény vagy út építése miatt kivágandó a koncepció szerint. Az Építészfórum arra is rámutat, hogy a fakataszter 50 db fát „értékesnek” jelöl. Ez részben azonos, de nincs teljes átfedés a KÉSZ Építészcsoport által „megtartandó, különlegesen értékes faegyed” kategóriába sorolt 36 db fával, amelyből 2022-ben végzett geodéziai felmérés szerint 22 db lelhető fel, írják.

A tervezési szakaszban a védendő fák közül 5 db kivágása szükséges épület elhelyezése vagy útépítés miatt – azaz a koncepciótervek és a szabályozás között ebben a tekintetben ellentmondás van, amit a későbbi tervezés során fel kell oldani.

A projekt megvalósításához tehát több száz fát terveznek kivágni Budapest parkhálózatának legnagyobb zöldfelülettel rendelkező parkjából, köztük védett egyedeket is, ennek ellenére a kormányhivatal mégis úgy határozott, hogy a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása.