Szombaton délután 1 órára váratlanul kormányinfót hirdetett meg a kormány, amelyen Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a mai napon zajló kormányülésen eddig meghozott intézkedésekről számoltak be.

Gulyás Gergely miniszter elmondta, hogy az ukrajnai háború és arra adott szankciós válaszok rendkívüli áremelkedéshez vezettek, amelyeket a kormány az üzemanyag és bizonyos élelmiszerek árának rögzítésével kívánt csillapítani.

Gulyás elárulta, hogy a mai kormányülésen a kormány arra jutott, hogy az ún. „ársapkákat” december 31-ig fenntartja, egyben megemlítette, hogy legalább fél évre a kamatstopot is meghosszabbítja. Nézete szerint ezzel a kormány elsősorban a családokat segíti meg.

Támogatások

Az „élelmiszer-és benzinárstop” fenntartása mellett a kormány az ún. „energiaintenzív termelőket” támogató programot is elfogadott. Erről Nagy Márton miniszter beszélt bővebben.

Nagy kifejtette, hogy az számít energiaintenzív termelőnek, akinek 2021-ben az energiaköltsége elérte a nettó 3 százalékot. A gazdaságfejlesztési miniszter elmondta, hogy az intézkedés, amely október 1-jével indul és 2023 végéig él majd, elsősorban a feldolgozóipari kis- és középvállalkozásokat (kkv) célozza. A tervek szerint ezeket egyfelől azáltal segítik meg, hogy az október-november-december hónapban felhasznált áram- és gázfogyasztásuk ötven százalékát kifizeti helyettük az állam. Emellett beruházási támogatásra is számíthatnak az említett vállalkozások.

A kedvezményekhez pusztán az szükséges, hogy a kis- és középvállalkozások a munkásai 90 százalékát tartsa meg.

Nagy miniszter emellett egy körvonalazódó, az energiahatékonyság fokozását szem előtt tartó „gyárprogramról” is beszélt, s megemlítette, hogy a kormány újabb munkahelyvédelmi programot indít.

Autokrácia

A kormányinfón ezután Gulyás Gergely vette vissza a szót, hogy elmondja, az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során „nem maradt vitás pont” a felek között.

A kormány a jövő héten benyújtja a Bizottság által kért törvényeket az Országgyűlésnek, s ezek novembertől lépnének hatályba. Gulyás Gergely szerint ezzel lezárulhat az Európai Bizottság eljárása Magyarországgal szemben. Bár a miniszter végig „kondicionalitási” eljárásról beszélt, a „jogállamisági mechanizmusról” van szó. A legutóbbi fejlemény ezzel kapcsolatban az volt, hogy a Reuters értesülései szerint „korrupciós problémák” miatt a 2021–2027-es 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásnak akár 70 százalékát is blokkolná az Európai Bizottság.

Erről vasárnap fog beszámolni az uniós intézmény, amelynek elvileg figyelembe kellene vennie, hogy az Európai Parlament képviselőinek többsége szerdán arra jutott, hogy Magyarország „választási autokrácia”.

Az általános iskolákban télen 20 fok lehet

Gulyás Gergely a mai kormányinfón újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a kormány azt fontolgatja, hogy a közintézményekre érvényes előírást, miszerint azok csak 18 fokra legyenek felfűthetőek, a középiskolák esetében is elfogadja. Ennél melegebb csak az általános iskolák osztálytermeiben lehet a télen, legalább 20 fok.

Gulyás úgy látja, hogy nem kell benzinhiánnyal számolni, s elképzelhetetlennek tartja, hogy az elszálló energiaárak miatt kórházak és rendelőintézetek zárjanak be.