Visszatekintve az elmúlt három évtized történéseire, kijelenthetjük, hogy Magyarországon nincs fogyatékosságügyi szakpolitika, és ennek hiányában abszolút reménytelen a fogyatékos emberek és családjaik érdemi, emberi jogi alapon történő felzárkóztatása – olvasható a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) nyílt levelében.
A szervezet elnöke, Kovács Ágnes a kormánynak címzett levélben vázolja a mára 600 ezer fogyatékos ember létbiztonságát fenyegető, súlyos helyzetet. Valós és érdemi intézkedések hiányában az évről évre nehezebb helyzetben levő családok csak magukra számíthatnak.
A fogyatékos emberek az elmaradó intézkedések miatt szociális szempontból jelentős lemaradásban, elszegényedésben élnek. „Nincsenek tartalékaik, napról napra, hónapról hónapra élnek a folyamatos lemondás és hiány állapotában.”
Emellett az őket elvileg ellátó intézmények (köznevelési, egészségügyi, szociális alap- és szakellátás) sem képesek segíteni, hogy méltó életet élhessenek. Az ellátások mennyisége nincs arányban a szükséglet nagyságával, de a területi lefedettségen is komoly gondok vannak, így sokan nem részesülnek ellátásban, hiába lenne erre szükséglet.
A meglévő intézményi struktúra is komoly nehézségekbe ütközik: az állam által biztosított normatíva nem követte az elmúlt minimum 15 évben (ezt megelőzően se volt megfelelő) a kiadások emelkedését, és – részben ezzel összefüggésben – munkaerőhiánnyal is küzdenek. Az egyházi intézmények ugyanakkor más fenntartókkal szemben közel 100 százalékos normatívát kapnak.
Ezzel a szervezet elnöke szerint az állam évtizedek óta hátrányos gyakorlatot követ, sőt alaptörvényt sértő módon magyar állampolgárokat különbözetet meg hátrányosan az alapján, hogy egyházi, önkormányzati, állami vagy civil szervezet gondoskodik az ellátásáról. Mindezt a civilek által ellátottak szenvedik el a legnagyobb mértékben.
Az évtizedek óta elmaradt intézkedések jelentősége pedig a jelenlegi, egyre súlyosbodó megélhetési válság közepette mutatkozhatnak meg igazán.
„Az intézmények munkavállalói is nagyon alacsonyan tartott munkajövedelemmel bírnak, mert mindig elmarad az érdemi bérrendezés a szektorban. A családok és az őket „ellátó” intézményi struktúra elhanyagolt, minden szempontból „kivéreztetett” állapotában jutottak el a mostani válsághoz. Nagyon nem mindegy ki és milyen helyzetben indul neki a következő válságos időszaknak.”
– olvasható a levélben.
Kovács Ágnes leszögezi, az áram és a gáz árának emelkedése miatt „sem a családok, sem az intézmények, különösen a civilek nem fogják ezt a telet sem bírni.”
A szervezet ezért arra kéri a magyar kormányt, hogy hozzon azonnali intézkedést és rendelje el az érintett családok és intézmények védelmét:
„Hatszázezer fogyatékos ember és családja létbiztonsága, az intézmények fennmaradása és a munkavállalók munkahelyeinek megvédése érdekében, a több mint 800 000 család szociális biztonságát érintő égető kérdésben vizsgálja felül a költségvetést és csoportosítson át azonnali forrásokat!”
A szervezet azt kéri többek közt, hogy hogy fogyatékossággal élő személyek esetén, az érintett, illetve a vele egy háztartásban élő hozzátartozója mindkét energiahordozó esetén az éves fogyasztási keret kétszereséig kedvezményes áron vásárolhasson.
A kedvezményre jogosult fogyatékossággal élő személyek körét pedig álláspontjuk szerint nem lehet a kedvező árat csupán az elektromos kerekesszéket vagy mopedet használók körére korlátozni: a személyes mobilitást segítő eszközökön túl számos más fogyatékos állapot is az átlagosnál nagyobb mértékű energiafelhasználást indokol – például gépi légzéssegítő, elektromos nyálszívó készülék, vagy elektromos emelőszerkezet használata.
Példaként említik még többek közt, hogy sok érintett háztartásban napi többszöri ruha és ágynemű csere miatt gyakori mosás, tisztítás és fertőtlenítés szükséges. A speciális étkezési szükséglet esetén, különösen szondás táplálásnál a hús pépesethetősége érdekében hosszabb ideig történő főzés alapszükséglet és nem luxusból történik. Valamint minden állapot esetén elmondható, hogy a mindennapjait otthonában töltő fogyatékossággal élő ember számára megfelelő hőmérsékleten kell tartani a lakást – sorolják.
Mivel a kormány rendeletben határozta meg azok körét, akik többletfogyasztásuk okán kedvezményben részesülnek, a MEOSZ ennek a körnek a kiterjesztését kéri többek közt látási, hallási, értelmi és mozgásszervi fogyatékosságban, valamint a súlyos autizmusban érintett emberekre, halmozottan fogyatékos személyek részére, valamint rokkantsági járadékban részesülőkre is (a teljes lista a levélben olvasható).
Továbbá azt is kérik, hogy a civil szervezetek és a fogyatékossággal élő emberek ellátásáról gondoskodó civil fenntartású intézmények lakossági fogyasztónak minősüljenek, és így mentesüljenek a piaci ár megfizetése alól az áram és gázfogyasztás tekintetében egyaránt. Emellett az egyházival egyenlő mértékű „civil kiegészítő normatíva” azonnali bevezetését kérik szeptembertől.
„Ezen döntésekhez szükséges költségvetési forrásokat már rég „megspórolta” a magyar állam az elmúlt évtizedekben rajtunk, most ideje megadni kamatostul! Minket már rég nem érdekel az egymásra mutogatás, egyetemleges felelősség terheli Önöket.”
– zárja levelét a MEOSZ elnöke.
