Folyamatosan és drasztikusan emelkednek a rezsiárak Nagy-Britanniában, miközben az energiavállalatok nyeresége is az egekbe szökött. Amíg Shell, a BP és a Centrica (brit energiaszolgáltatók) rekord profitot könyvelhet el, addig az áremelkedés miatt októbertől már 8,5 millió ember nem fogja tudni felfűteni az otthonát a szigetországban. Most civilek azért kampányolnak, hogy ne is fizessék be számláikat az emberek októbertől.
Idén áprilisban a brit energiaszabályozó (Ofgem) évi 693 fonttal emelte meg az energiaplafont— azt a maximumot, amit egy háztartásnak a gáz- vagy villanyáramért felszámíthatnak. 6,5 millió ember ekkor már nem tudta megfelelően felfűteni az otthonát. 2022. október 1-jétől az Ofgem további 1800 fonttal emeli meg ezt a plafont. Így 2023-ra éves szinten átlagosan 3800 font lesz a rezsi, idén ez az átlag csak 1971 font volt. Ezek az árak az End Fuel Poverty Coalition becslései szerint további 2 millió embert taszítanának energiaszegénysébe. A brit kormány közölte, hogy a leginkább rászoruló 8 millió háztartásnak 1200 font támogatást fog nyújtani.
Az energiavállalatok viszont nem panaszkodhatnak: az energiaválság idején drasztikusan növelték nyereségüket. A Shell 2022 második negyedévében elért 9 milliárd fontos nyeresége a duplája a 2021-es eredményüknek. A BP (régebbi nevén: British Petroleum) 6,9 milliárd fontos nyereségével pedig megtriplázta a 2021-s eredményét. Legjobban a Centrica, a British Gas tulajdonosa járt: 1,3 milliárd fontos profitja ötször nagyobb, mint amit 2021 első felében könyvelhetett el.
A Ne Fizess kampány ebben a helyzetben szólítana fel lázadásra a rezsiárak és az energiavállalatok ellen. A terv egyszerű: ha októbertől legalább egymillió ember nem fizeti be a számláit, azt már a vállalatok is megéreznék. A kampányt szervező csoport azt követeli, hogy az energiaszolgáltatók csökkentsék megfizethető szintre a számlákat. Eddig 100 000 ember csatlakozott a hat hete induló kezdeményezéshez, a csatlakozók száma minden héten megduplázódott a szervezők szerint.
A tervnek van kockázata. A fizetés lemondása díjjal járhat, majd előre fizetős mérőórát szerelhetnek fel a nem fizető fogyasztók számára, amely jelentős pluszköltségekkel jár. Végül az ellátást is kikapcsolhatják, ám ez nagyon ritka, mivel a fogyasztók kikötéséhez bírósági végzésre van szüksége a szolgáltatónak. Mindazonáltal nem lenne példanélküli Nagy-Britanniában egy fizetésmegtagadásra alapuló polgári engedetlenségi hullám: 1990-ben a Margaret Thatcher-féle lakóhelyi járulék, ismertebb nevén fejadó befizetését tagadta meg a lakosság ötöde. Végül a fejadót eltörölték, Thatcher pedig részben az adónem bevezetésébe bukott bele.
A világszerte egyre csak mélyülő energiaválság az angliai lakosságot sem kíméli tehát. A Covid után kialakult, majd az ukrajnai háború miatt elharapódzó válságról számos cikkünk született. Hazánkban leginkább a kormány váratlan rezsi-fordulata érezteti a globális helyzet súlyosságát: a rezsicsökkentés kivezetésével itthon is jelentősen drágulni fognak a lakossági energiaárak — a legszegényebbek, és már a középosztály lakhatását és megélhetését is veszélyeztetve.
