Az elmúlt napokban a rendőrség kétszer is sokkolót alkalmazott a polgári engedetlenség eszközével élő állampolgárok ellen. Hétfőn, a futárok által szervezett kata-tüntetésen egy földön ülő, az úttestet elhagyni nem hajlandó férfival szemben vettették be az eszközt, míg kedden egy kilakoltatás ellen békésen tiltakozó aktivistát sokkoltak a rendőrök.
Látszólag a kata és a kilakoltatások ügye elkülönül, azonban összeköti őket az egyre csak elharapódzó szociális válság, és csakúgy, mint 2006-ban (vagy bármikor), az állam ezúttal is bérmunkásokat – rendőröket – alkalmaz a fennálló rend védelmében. Egyelőre a növekvő társadalmi feszültségek közel sem csatornázódtak be olyan mértékű tiltakozáshullámba, mint az előző nagy gazdasági válság idején, a rendőrségi fellépés mégis határozottan erőszakosabbá vált. A jövőre nézve nem sok jót ígér, hogy úgy tűnik, a válság innovációt hozott a hazai rendvédelembe: újabban sokkolóval fegyelmezik az engedetlenkedő állampolgárokat.
„A sokkoló nem is alkalmas tömegoszlatásra”
Egy éve írta meg a Telex, hogy sokkolóval szerelik fel a magyar rendőröket. Akkor ezt a döntést a Telexnek nyilatkozó Vass Gábor, a Kaliber Magazin főszerkesztője szerint a 2020 karácsonyi rendőrkéseléses támadás alapozta meg. Az eset rávilágított, hogy a rendőrök védelmében szükség van egy olyan nem halált okozó eszközre, amelynek segítségével egy támadó hatástalanítható. A rendőrség idén februári, a sokkolót mint új rendszerbe állított eszközt bemutató cikke is támadót, és nem tüntetőt vagy polgári engedetlenkedőt említ.
A rendőrség cikke kitér arra is, hogy a készüléknek erős pszichés hatása is van, hisz nagymértékű fájdalmat okoz, illetve fény- és hanghatása is meglehetősen rémisztő. A sokkoló másodpercenként tizenkilencszer rántja össze az izmokat, iszonyatos fájdalmat okozva. A sokkolt ugyan magánál marad, és lehet vele kommunikálni, de jellemzően végigordítja magát a sokkolást. Az eszközt, elrettentő jellegét kihasználandó, a rendőrök jól látható helyen viselik.
A hír hallatán már akkor sokakban felmerült, hogy az eszköz a tüntetők, tiltakozók ellen is bevethető, hisz a demokratikus jogaikkal élő állampolgárokra is pontosan ugyanolyan hatással van, mint a támadókra. Akkor azonban más szakértők mellett Vass Gábor is azt állította, hogy nincs ok az aggodalomra, az eszköz nem alkalmas tömegoszlatásra.
„Jól” sikerült korszerűsítés: nagy mértékű fájdalomokozás, következmények nélkül
Lapunk megkereste Kiszely Tibor aktivistát is, aki ellen kedden vetettek be a rendőrök sokkolót. Kiszely szociális munkás, az Utcáról Lakásba! Egyesület (ULE) munkatársa, a Szikra Mozgalom tagja és az A Város Mindenkié (AVM) szimpatizánsa. Az AVM felhívására csatlakozott a kilakoltatás elleni élőlánchoz, mert rettentő igazságtalannak tartotta a kilakoltatás tényét.
A kiskorú lányát egyedül nevelő Gizella helyzetéről és a keddi kilakoltatási esetről itt írtunk részletesebben.
Kiszely már több élőláncban részt vett, az ilyen akciók célja a nyomásgyakorlás, az aktivisták a polgári engedetlenség eszközével kívánják elérni a kilakoltatás felfüggesztését. Faragó Renáta, az AVM kilakoltatási ügyeletének önkéntese, a mostani ügy ügyvivője lapunk kérdésére rámutatott: a civil szervezet valódi megoldásra törekszik, egyezségre az adott önkormányzattal még a kilakoltatás előtt, az élőlánc az utolsó lehetséges nyomásgyakorlási eszköz. Ezeknek az akcióknak nagyon fontos alapelve az erőszakmentesség, csak gondosan felkészített, fegyelmezett aktivisták vehetnek rajtuk részt – amilyen Kiszely Tibor is, a rendőrség mégis kirívó erőszakot alkalmazott ellene.
Kiszely hiába számít tehát veterán aktivistának, az erőszak ilyen aránytalanságára nem volt felkészülve. Elmondása szerint az AVM akciói során még sosem fordult elő ehhez hasonló rendőri fellépés. Kiszely nem érti, miért alkalmazták, és miért vele szemben alkalmazták a megfélemlítő, nagy fájdalmat okozó eszközt. Úgy emlékszik, még csak határozott figyelmeztetést sem hallott a sokkolás előtt.
A felvétel alapján (alább) ugyan a sokkoló tényére felhívja a rendőr a figyelmet (habár nem egyértelmű, kihez szól), és elhangzik a szájából, hogy „nem akarod elengedni?”, amit érthetünk figyelmeztetésnek is, ez nem hasonlít a jogszabályban rögzített „jól hallható, közérthető és határozott módon” artikulált felszólításra, amely a „»törvény nevében« szavak előrebocsátásával” kezdődik.
„Szerintem a rendőrök is meglepődtek, milyen brutális, fájdalmas ez, talán ezért nem alkalmazták utánam másokkal szemben.”
Bár a sokkolót többször nem használták, a többi aktivistát is a szokásosnál nagyobb erővel távolították el a helyszínről – volt, akit nyakánál fogva rángattak ki. Az AVM nekünk nyilatkozó önkéntese megerősítette, hogy erőszakos volt az intézkedés, és az aktivisták megélése szerint nagyon gyors is, mintha a rendőrök minél hamarabb túl akartak volna esni rajta, aránytalan erőszakhasználattal gyorsítva az intézkedést – a sokkoló mellett sok rendőr bevetésre készen fogta a könnygázt is, ahogy ez az élő adásunkban is jól látszik.
Kiszely Tibor szerencsére nem szenvedett el maradandó sérülést, de a rendőrségi erőszak szintlépését ennek ellenére aggasztónak tartja.
„Ijesztő, hogy a rendőrség egyre szofisztikáltabb módon tud erőszakot alkalmazni. A sokkoló fájdalmat okoz, mintha gumilövedék lenne, de alapesetben nincs látható következménye, így még nehezebb felelősségre vonni az aránytalan erőszakot alkalmazó rendőröket.”
Az aktivista nem hagyja annyiban a dolgot: jogi lépéseket fog tenni, felvette a kapcsolatot egy jogvédő szervezettel is.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy a kilakoltatás elleni tiltakozás megfelel a gyülekezési jog gyakorlásának, de polgári engedetlenségnek is lehet nevezni, hiszen a célja egy igazságtalannak, jogtalannak tartott döntés elleni tiltakozás, annak erőszakmentes megakadályozása. A rendőri felszólítás figyelmen kívül hagyása, a passzív ellenállás azonban szabálysértésnek minősül.
Válaszukban mindemellett kiemelték, hogy a sokkolót a rendőr akkor használhatja, ha az intézkedésének, jelen esetben a tüntetőknek a helyszínről való eltávolításában, testi kényszer alkalmazásával sem tud érvényt szerezni. Így, ahogyan az úttesten ülő tüntetővel szemben aránytalan volt a sokkoló használata – hiszen erőszakmentesen nem engedelmeskedett, mindezt számos rendőr jelenlétében tette, akik megfelelő kiképzést kaptak arra, hogyan kell testi kényszer alkalmazásával megoldani az ilyen helyzeteket – ugyanúgy a kilakoltatás ellen tiltakozó aktivistákkal szemben is aránytalan a sokkoló bevetése. A rendőrség mindkét esetben megfelelő létszámban biztosította az intézkedés végrehajtását, továbbá korábban képesek voltak sokkoló nélkül is eljárni: nem ez az első kilakoltatás elleni tiltakozás, amikor kényszerrel kell az aktivistákat távozásra bírni és a kilakoltatást foganatosítani, ahogyan az engedetlen tüntetőket is számtalanszor el tudták távolítani az úttestről pusztán testi erő alkalmazásával. A sokkoló használata tehát indokalatlan és aránytalan.
Rámutattak arra is: ezt az aránytalanságot nem enyhíti az a tény, hogy a nemrég beszerzett sokkolók nyilvánvalóan alkalmasabbak arra, hogy az ellenállást célzottan törjék meg, mint a tömegbe fújt könnygáz vagy paprikaspray. Nehéz elvonatkoztatni attól a visszatartó hatástól [chilling effect], amivel a sokkoló váratlan alkalmazása járhat az ezt követő tiltakozások tekintetében. A TASZ minden erőszakmentes tiltakozót, akivel szemben kényszerítő eszközt alkalmaznak, arra biztat, hogy tegyen panaszt, vagy forduljon jogsegélyszolgálatukhoz a [email protected] címen! A tüntetések idején elérhető a forródrótjuk is: +36 30 722 3356, ahol jogászaik nyújtanak azonnali jogsegélyt!
Nem hátrálnak meg
Az akciót szervező Faragó Renáta lapunknak elmondta: a sokkolás megrémítette a csapatot felvételünkön is látszik, hogy megrendül a társaság. Ennek ellenére az aktivisták kitartottak, az utolsó emberig védték a lakást.
„Az AVM több mint 10 éve a lakhatáshoz való jogért küzd, kötelességünk megvédeni azokat az embereket, akiket igazságtalanul és kegyetlen módon egy önkormányzat készül hajléktalanná tenni. Mindig a tárgyalásos megegyezésben hiszünk, de ha szükséges élőláncot továbbra is alkalmazni fogunk. A brutális rendőri intézkedés nem fog minket visszatartani.”
Kiszely Tibor is úgy nyilatkozott, hogy ezt követően is részt tervez venni, „jöhet a könnygáz, jöhet a sokkoló, én kint leszek ezeken”. Hiába tartja aránytalannak a sokkoló bevetését, szerinte a kilakoltatott családot sokkal komolyabb jogsértés érte.
Az AVM önkéntese az aktivistával egyetértve kiemelte:
a kilakoltatás ténye sokkal brutálisabb, mint a rendőri fellépés, az aktivistáink ellen elkövetett erőszak sokadlagos ahhoz az erőszakhoz képest, amit a kilakoltatott család ellen követett el az önkormányzat.
Az AVM tovább fog dolgozni a kilakoltatások megakadályozásáért.
A keddi eset kapcsán az Országos Rendőr-főkapitánysághoz fordultunk kérdéseinkkel a sokkoló használatáról. Válaszul a korábbi, Margit hídon történtek miatt kiadott közleményükhöz irányítottak minket.
