A Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet szerint amíg az ország nem tesz lépéseket az alapvető jogok helyreállításának érdekében, az EU-nak nem szabadott volna megegyeznie Azerbajdzsánnal.
A HRW szerint az országnak azonnal szabadon kellene bocsátania a politikai foglyok tömegeit, valamint visszavonni a sajtószabadságot és a civil szervezeteket sárba tipró törvényeket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn „kulcsfontosságú” és „megbízható” energiaszállítónak nevezte Azerbajdzsánt, amikor bejelentette, hogy megállapodást kötött Bakuval a déli gázfolyosó, a Kaszpi-tengeri gázt Európába szállító 3500 km hosszú vezeték bővítéséről.
Oroszország ukrajnai inváziója óta az EU tisztviselői a világ fosszilis tüzelőanyag-termelőit járják, hogy alternatív szállítók után kutassanak, miközben egyre jobban tartanak attól, hogy a Kreml teljesen leállítja az Európába irányuló gázáramlást.
Az azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev mellett állva Von der Leyen kijelentette, hogy az EU diverzifikálódik Oroszországtól, és „megbízhatóbb partnerek felé fordul”, hozzátéve, hogy örül, hogy Azerbajdzsánt is közéjük sorolhatja.
„Önök valóban kulcsfontosságú energiapartnerek számunkra, és mindig is megbízhatóak voltak”
– közölte von der Leyen.
„A valóság az, hogy az azerbajdzsáni hatóságok híresek arról, hogy keményen fellépnek a korrupciót vizsgáló civil társadalmi aktivisták ellen, különösen, ha az olaj- és gáziparról van szó.”
– nyiltkota a Guardian-nek Philippe Dam, a HRW európai igazgatója, aki szerint Azerbajdzsán arra használja a megállapodást, hogy elhallgattassa az EU-t a jogsértésekkel kapcsolatban.
