Miközben Budapest belvárosában reggel óta tart egy tüntetés, melyet a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) múlt héten bejelentett módosítása ellen tiltakozó munkavállalók (és kiváltképp a futárok) hívtak össze, addig az Országgyűlés is rendkívüli ülést tart, melyet a kormány kérésére hívott össze Kövér László házelnök. A napirend szerint a 199 képviselő a mai napon foglalkozik többek között a jövő évi költségvetés, a honvédelmi adatkezelés, sőt még az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló nemzetközi szerződések kérdéskörével is.

Azonban a napirend előtti felszólalásokat az ellenzéki képviselők arra használták fel, hogy bírálják a kormány olyan megszorítóintézkedéseik miatt, mint például a kata-törvény módosítása vagy éppen a rezsicsökkentés rendszerének radikális átalakítása. Így tett Jámbor András (a Mérce alapítója) is, aki a baloldali Szikra Mozgalom jelöltjeként Budapest 6-os számú, a VIII. és IX. kerület nagy részét magába foglaló egyéni választókerületben nyer mandátumot az idei választáson és jelenleg a Párbeszéd frakciójának a tagja.

Felszólalásában Jámbor egyrészt elítélte a Margit hídon összegyűlt tüntetők oszlatásának módját, melynek részeként az egyik résztvevővel szemben a rendőrök sokkolót használtak.

Másrészt a képviselő bírálta, hogy a kormány 2010 óta ígéretével szembe menve nem tett érdemi lépéseket az orosz energiafüggőség enyhítése érdekében, amelynek következményeit most, az ukrán-orosz háború és ahhoz köthető európai energiaellátási gondok esetében érzi meg igazán az ország.

Jámbor András azzal vádolta a kormánypártokat, hogy szándékosan értéktelenítik el a forintot, nem vonják be kellően a nagyvállalatokat a közteherviselésbe és a járvány során bajba jutott vállalkozások megsegítése helyett inkább „választási osztogatásra” költötték el a közpénzt. A Szikra Mozgalom képviselője szerint a válságból való kilábalás a nagyvállalatok, oligarchák megadóztatásán és a kormánypártok által élesen támadott globális minimumadó bevezetésén, nem pedig a dolgozók igazságtalan megsarcolásán vezet az út.

Felszólalása végén Jámbor András átnyújtotta azt a levelét Dömötör Csabának, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárnak, melyet a mai katás tüntetés résztvevői fogalmaztak meg Orbán Viktornak.

Ebben a tiltakozók arra kérik a kormányfőt, hogy „tervezzék újra a rezsicsökkentés-csökkentést”, tolják el a kata-törvény módosításának hatályba lépését januárra, valamint, hogy alapjaiban gondolják át az adónem reformját.

A miniszterelnök távollétében a levelét átvevő Dömötör Csaba érdemben nem válaszolt a tüntetők kéréseire és viszontválaszában inkább arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági válság még az olyan gazdag országban is erősen érezteti a hatását, mint Németország, valamint megismételte azt az elmúlt napokban gyakran hallott kommunikációs panelt, amely szerint hiteltelen az ellenzéki pártok kritikája, mivel annak idején sem a rezsicsökkentést, sem pedig a kata bevezetését nem szavazták meg az Országgyűlésben.

Ezt követően Dömötör azzal vádolta az ellenzéket, hogy a 2023-as költségvetéshez benyújtott módosításaik összesen 3420 milliárd forint értékű adóemelést valósítanának meg – ennek alátámasztásához felsorolt néhány olyan ellenzéki javaslatot, mint a többkulcsos, progresszív személyi jövedelemadó, a 19 százalékos társasági adó (amely egyébként 2010 és 2017 között már egyszer életben volt az 500 millió forintot meghaladó adóalapú vállalatok esetében), az ingatlanadó vagy a nagy vagyonok esetében alkalmazott örökösödési adó.

Nemcsak a Párbeszéd frakciója akciózott a kata-törvény kapcsán: ahogyan az az alábbi videón is látszik,

a Momentum Mozgalom ifjúsági szervezete, a TizenX tagjai a köztársasági elnök budai Várnegyedben található hivatala, a Sándor-palota elé fújta fel festékszóróval, hogy „Ne írd alá Kata”, ezzel üzenve Novák Katalin államfőnek, hogy ne írja alá a kata-törvényt

– ezt egyébként Nováknak holnapig kell megtennie.