A jelenlegi energiaválság során – melynek hatására a kormány szerdán augusztus elsejétől kezdve energia-veszélyhelyzetet hirdetett – ismét jobban előtérbe került Magyarország energiafüggetlensége. A kormány kommunikációja szerint – és ebben aligha téved – minél kevesebb energiaimportra szorul az ország, annál inkább biztonságban van a lakosság és a gazdaság energiaellátása.

Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón ennek megfelelően többek között arról is beszélt, hogy a technológia fejlődésének és a földgáz árnövekedésének köszönhetően korábban kitermelhetetlennek, vagy túlságosan drágán kitermelhetőnek tartott gázmezők feltárása is kifizetődővé válhat.

A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) keddi közleményében épp arra hívta fel a figyelmet, milyen helyrehozhatatlan környezeti károkkal járna egyes gázlelőhelyek kitermelése.

A kormány által már a július 7-i kormányinfón is említett makói nem-hagyományos gázkitermelés, vagyis a palagáz felszínre hozása ugyanis komoly veszélyt jelentene a föld alatti vízkészletekre, figyelmeztet a természetvédő szervezet.

Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója elmondta,

„A makói és más palagáz gazdasági és társadalmi csapdáira már egy évtizede felhívta a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Ami az Alföldön a legveszélyesebb: magas a kockázata a felszíni és felszín alatti vizek, köztük termálvizek szennyezésének! A független szakértői jelentések szerint ez a legnagyobb kockázat. Az okok a néhány év alatt kimerülő kutak, a kitermeléshez szükséges magas kútsűrűség, a drasztikus és vízigényes, 3-6 kilométer mélyben való folyadékos rétegrepesztés. Az Alföldön, különösen a Dél-Alföldön az éghajlatváltozás miatt azóta még súlyosabb és gyakoribb lett az aszály, vízhiány, a talajvízszint egyre csökken. A kormány által tervezett „gazdaságos szintű” palagáz-feltárás és kitermelés végleg tönkreteheti az alföldi vízkincset, a helyiek megélhetését, a termálvizeket és a mezőgazdaságot.”

A szervezet arra is kitér, hogy az energiaválság megoldásában és az energiafüggőség csökkentésében az alternatív fosszilis energiaforrások feltárása és a fosszilis infrastruktúra fejlesztése helyett energiahatékonysági fejlesztésekre és a megújuló energiaforrások széleskörűbb használatára van szükség.

A Greenpeace környezetvédő szervezet szintén a fosszilis energia-csapda veszélyére hívja fel a figyelmet.

Mint írják,

„A válságra olyan válaszokat kell adni, amelyek nem veszélyeztetik a klímacélokat. A kormány ma bejelentett intézkedései, mint a földgázkitermelés növelése, az elöregedett és veszteséges Mátrai Erőmű termelésének felpörgetése ellenkezik ezekkel a célokkal.”

A szervezet szerint évente százmilliárdos nagyságrendben költ a kormány a földgázfogyasztás támogatására. Ezt azonban helytelen iránynak tartják: ehelyett szintén energiahatékonysági intézkedéseket, valamint a megújuló energiaforrások szélesebb körű használatát javasolják. Ez megállapításaik szerint az ország energiaimport-függőségét és általánosságban az energiaigényét is csökkentené.

Emellett felhívják a figyelmet arra is, hogy a Mátrai Erőmű még a gázválság idején is csak veszteségesen tudott termelni (igaz, arra nem hívják fel a figyelmet, hogy ebben komoly szerepet játszik a szén-dioxid kibocsátás után fizetendő büntetés).

Az átlag feletti energiafogyasztás piaci árasítását megfelelő intézkedésnek tartják, ugyanakkor felhívják a figyelmet a társadalmilag igazságos energia-támogatásra.

Nevesül arra, hogy jellemzően az alacsony jövedelműek és szegények élnek rossz energiahatékonyságú lakásokban, amiknek a szigetelésében, energetikai felújításában segítséget kell nekik nyújtani. Megfogalmaznak továbbá rövidtávú javaslatokat:

• A spanyol és olasz példák figyelembevételével magasabb (25-27°C) hűtési hőmérséklet-előírásokra van szükség a közintézményekben és a nagy energiafogyasztó épületekben (pl. bevásárlóközpontokban).
• A Japánban 2011-ben bevezetett intézkedések mintájára legalább 15%-os áramfelhasználási korlátozásokat kell bevezetni a vállalatok, cégek esetében, és ösztönözni kell a lakosságot is a takarékosságra.
• A fűtési szezonban takarékossági kampányt kell indítani a cégek és a lakosság körében, tudatosítva, hogy 1 fokkal alacsonyabb hőmérséklet 6%-kal alacsonyabb energiafogyasztást eredményez.
• a közintézményekben és a nagy energiafogyasztó épületekben (pl. bevásárlóközpontok) alacsonyabb fűtési hőmérsékletet kell előírni (a spanyol, olasz példa alapján pl. 19°C-ot).

A szervezet kitér arra is, hogy véleményük szerint veszélyes és fölösleges Paks I. blokkjainak üzemidő-hosszabbítása, valamint a Paks II. fejlesztés.

Ugyancsak a rezsicsökkentés csökkentésének a veszélyeire hívta fel a figyelmet a Habitat for Humanity.

„A Habitat for Humanity Magyarország a rezsicsökkentésről hozott döntés felülvizsgálatára szólítja fel a magyar kormányt. A rezsicsökkentés eddigi formáját elkerülhetetlen előbb-utóbb kivezetni, ez a kapkodás azonban sokakat csak még rosszabb helyzetbe hoz. Gondos számításokon alapuló, sávos energiaárak meghatározására lenne szükség, amelyek szociálisan célzott lakhatási és energiahatékonysági felújítási támogatások bevezetésével egészülnek ki. Erre lennének akár uniós források is, ha a kormány igénybe venné őket.”

A szervezet szerint amellett hogy a hirtelen változtatás a szolgáltatók és fogyasztók számára is káoszt fog okozni, az átgondolatlansága miatt könnyen lehet, hogy a rosszabb helyzetű társadalmi csoportokat fogja aránytalanul sújtani.

Továbbá családpolitikai helyett szociális alapú támogatásokat sürgetnek, külön fókusszal az energiaszegénységre. Felhívják a figyelmet a szakmai konzultáció fontosságára, ahogy arra is, hogy az alacsony jövedelmű háztartások közül sok kerülhet ki a kedvezményes áron fogyasztók közül.