A nem jogerős bírósági ítélet szerint egy nevelő (K. Sz.) tíz éven át szexuálisan bántalmazta a gyermekeket az erdélyi Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonaiban – adják hírül az Átlátszó Erdély, az Azonnali, és a Transtelex tényfeltáró cikkei. A nevelőt 30 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság gyermekek ellen elkövetett nemi erőszak, szexuális agresszió, megrontás, verés, fizikai bántalmazás miatt, mindegyik bűncselekmény többrendbeli és több, mint egy tucat gyereket érint. K. Sz. esete átható problémákra mutat rá Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyermekotthonaiban, arra, hogy bizonyos nevelők rendkívül durva abúzust követhettek el, sokáig büntetlenül, az alapítvány vezetése pedig inkább szemet hunyt.
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány 1993 óta több ezer, többnyire mélyszegénységben élő, a szülők számára valamilyen okból nem vállalt gyermek felnevelésében vállalt szerepet. Az alapítvány jelenleg is 25 bentlakó, három támogatott bentlakó, és 18 napközi otthont tart fenn Erdélyben.
Az ítélet öt és fél évvel azután született, hogy K. Sz. már nem dolgozik nevelőként, a bűncselekmények maguk pedig tíz évig maradtak rejtve. K. Sz. két gyermekotthonban is dolgozott: 2007 és 2011 között Tusnádfürdőn, majd 2017-ig Kászonimpéren. A vádirat szerint K. Sz. már Tusnádfürdőn is több gyereket bántalmazott, ez azonban akkor még nem derült ki. A folyamatos bántalmazásokra akkor derült fény, amikor 2015 nyarán egy vakáció alkalmával az egyik bántalmazott fiú bátyjának elmesélte, hogy a nevelő a mosdóban egyszer a szájába vizelt.
Hiába indult azonban hamarosan eljárás, jelentkezett egyre több áldozat és derült egyre inkább fény K. Sz. tetteire, ő 2017 januárjáig mégis megtarthatta nevelői állását. Az esetet bonyolította, hogy a gyerekek nehezen számoltak be az őket érő bántalmazásokról, hiába kérdeztek rá más nevelők – ez nem meglepő áldozatok, kiváltképp gyermekek esetében. Továbbá a gyermekek azért sem szóltak, mert K. Sz. veréssel fenyegette meg őket arra az esetre, ha szólni mernek arról, hogy mit tett velük. Apránként felmerült a gyanú a kollégákban és az intézményvezetőkben is tehát, de nem tettek semmit. A cikkek alapján már 2016 nyarán szólt a Hargita megyei gyermekvédelem Kolozsvári Tibornak (a tusnádfürdői gyermekotthon vezetőjének) és Böjte Csabának, hogy a fiú, aki először beszélt a bántalmazásokról a poszttraumás stressz egyértelmű jeleit mutatja, azonban K. Sz. még fél évig gyermekek közelében maradhatott. A vádirat szerint a rendőrséget is a gyermekvédelem értesítette, nem az intézményvezetők.
K. Sz tetteire természetesen nincs magyarázat, azonban félő, hogy ha a gyermekotthonokban nem vizsgálják felül az ide vezetők okokat, akkor több hasonló eset is előfordulhat – vagy már előfordult, ugyanis Déván is felmerült pedofil cselekmények gyanúja egy volt nevelővel szemben az Átlátszó Erdély szerint.
Az alapítványnál a személyzet alulfizetett, sokszor semmilyen képesítést nem várnak el a gyermekekkel való foglalkozáshoz, továbbá a vezetőség bántalmazáshoz való hozzáállása is több, mint kérdéses. Kolozsvári Tibort, tusnádfürdői gyermekotthon már említett vezetőjét az Azonnali szerint egy kisfiú édesapja szintén fizikai bántalmazással vádolja. De Böjte Csaba egy korábbi nyilatkozata is vérfagyasztó, melyet az Azonnali is idéz:
Arra a kérdésre, hogy mi van azokkal a traumatizált gyerekekkel, akik nem tudnak szabadulni a problémáktól, például akit esetleg szexuálisan bántalmaztak, az atya válasza az volt, hogy „akkor a társadalom előbb-utóbb keresztül lép rajtuk és leírják őket. Fonnyadt alma. Abból pálinkát főznek. De a te életed a te kezedben van, és te kell küzdj. Az a jó, ha az ember megtanul a saját lábán járni”.
A cikkek megjelenése után Böjte Csaba nyilatkozott a Magyar Hangnak. Elmondása szerint őt is megdöbbentették a történtek, és azonnal hatósághoz fordult, amint tudomására jutottak. A Kolozsvári Tiborral kapcsolatos vádra úgy reagált, hogy szerinte az „túlzó”.
„Nem hiszem, hogy így történt. De nem akarok bírót játszani, a hatóságok kivizsgálják, mi történt és majd döntenek”
Böjte Csaba a kérdésekre válaszolva azt is kifejtette, hogy az alapítvány Isten nevében fogadja be és neveli a gyermekeket, valamint elismerte az alapítvány felelősségét a történtekben.