A Főpolgármesteri Hivatal májusban társadalmi egyeztetésre bocsátotta az „Otthon, mindenkinek” című stratégia tervezetét, melyet az Utcajogász Egyesület önkéntes jogászai most kielemeztek. A civilek főbb megállapításai szerint a stratégia sokkal inkább egy problématérképhez hasonlít, melyből hiányoznak a konkrét célkitűzések, az előzetes forrásfelmérés,valamint az önkormányzatok kötelezettségeinek részletezése.

A jogvédők szerint összességében a dokumentum inkább tanulmánynak, problématérképnek tűnik. A stratégiai törekvések közül leginkább a legsürgetőbb beavatkozási pontok meghatározására koncentrál. A dokumentumból hiányzik a konkrét célkitűzések meghatározása (indikátorok, mennyiségi mutatók), és hiányzik az ezek érdekében vállalt vagy tervezett lépések bemutatása is.

Az Utcajogász kiemelte, a dokumentumban nincsenek részletes érdemi adatok a jelenlegi források mértékéről, azok felhasználásáról. Szerintük érdemes volna bemutatni, hogy mekkora összegeket fordít éves szinten a főváros a hajléktalan emberek ellátására, vagy hogy egy ellátottnak mekkora a költsége.

A helyzetértékelés nem tartalmaz részletes információkat a még lakásban élő veszélyeztetett csoportokról, illetve a budapesti bérlakás-helyzetről sem – tették hozzá.

Állításuk szerint a javaslat arra sem tér ki, hogy szükség van-e a szociális lakásbérlet szabályainak módosítására, valamint, hogy mit tervez tenni a főváros annak érdekében, hogy a kerületek lakásgazdálkodása összehangoltabb, átláthatóbb, méltányosabb legyen.

A magánbérleti szektor szabályozásával és ösztönzésével kapcsolatban is szükséges lett volna megvizsgálni, hogy milyen jogi és nem jogi eszközei vannak a fővárosi önkormányzatnak, ideértve a lakásügynökségi modell bevezetésén túl a lakások kereskedelmi szálláshelyként való hasznosításából származó jövedelmek megadóztatását is.

Hozzátették, a kerületi önkormányzatoknak is van törvényi kötelezettsége rendkívüli települési támogatás nyújtására a lakcím nélküliek és a hajléktalan szálláson bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek részére. Ugyanakkor a gyakorlatban jellemzően nem biztosítanak ilyen lehetőséget. A tervezetből hiányzik annak részletezése, hogy milyen eszközökkel próbálja a fővárosi önkormányzat elérni, hogy a kerületi önkormányzatok is teljesítsék törvényi kötelezettségeiket.

A fővárosi rendelet által biztosított rendkívüli települési támogatás hét éve nincs hozzáigazítva a növekvő megélhetési költségekhez. Az Utcajogász álláspontja szerint ennek módosítása nem halasztható. A jogvédők javaslatot tettek arra, hogy az önkormányzat közvetlenül vagy az ellátórendszer útján segítse a szociális ellátásokról való tájékozódást. Az Utcajogász Már többször körüljárta a fővárosi lakáspolitika nehézségeit, a Büntető önkormányzatok és a TranspaRent projekt kiadványok keretében.

Kiss Ambrus általános főpolgármester múlt heti sajtóbeszélgetésén kifejtette a fővárosi hajléktalanstratégia főbb pontjait, melyből két projektet részletezett, amik a szerdai Fővárosi Közgyűlés napirendi pontjai között is szerepelnek majd.

Az egyik a dokumentumban is említett 300 millió forintos Fővárosi Szolidaritási Alap, amellyel civilek és önkormányzatok lakhatással kapcsolatos projektjeinek megvalósítását támogatják majd.  Kiss elmondása szerint a hasonló kezdeményezéseket eddig az IPA 1%-ából támogatta a főváros, ám a kormány megvonta tőlük az adónemet, ezért volt szükség az alapra. A Fővárosi Önkormányzat továbbá a tulajdonában álló lakások bérlőinek felújítási pályázatot hirdet, ahol a lakók 20%-os önrésszel igényelhetnek támogatást az ingatlanok felújítására.