Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszólította azokat az országokat, amelyek felhalmoztak himlő- és majomhimlő vakcinákból, illetve gyógyszerkezelésekből, hogy kezdjenek tárgyalásokat a dózisok igazságos elosztásáról és átadásáról oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
A himlőt – a majomhimlővel azonos családba tartozó, de sokkal halálosabb vírust- 1978 -ban számolták fel. Néhány laboratóriumban azonban tudományos okokból még mindig tárolják a vírust, ami arra sarkall egyes országokat, hogy az egészségügyi biztonság érdekében himlővakcinákat tároljanak.
Tekintettel a gyorsan változó és bizonytalan helyzetre, az Egészségügyi Világszervezet pénteken felszólította ezeket országokat, hogy adjanak számot himlő elleni oltóanyag és gyógyszerkészleteikről, és biztosítsák az orvosi ellenintézkedések igazságos és szükségletek szerinti elosztását.
„Nem ismerjük pontosan a világon elérhető adagok számát, ezért arra biztatjuk az országokat, hogy forduljanak a WHO-hoz, és mondják el nekünk: Mi van a készleten? Milyen mennyiségek állnak rendelkezésre? És végeztek-e hatásvizsgálatot ezeken a vakcinákon? Annak érdekében, hogy jobban megértsük, milyen erőforrások állnak jelenleg rendelkezésünkre” – nyilatkozta Sylvie Briand, a WHO járványokra és pandémiára való felkészültségért és megelőzésért felelős igazgatója.
Az elmúlt három hétben körülbelül 200 majomhimlős esetet jelentettek nem endémiás országokban, köztük Európában és Észak-Amerikában is, és az esetek száma folyamatosan emelkedik. Az Európai Unió már tárgyal a majomhimlő elleni oltások és kezelések megvételéről.
Többféle vakcina létezik himlő ellen és csak egy a majomhimlő ellen. Csak az Imvanex nevű, Bavarian Nordic által gyártott MVA vakcinát hagyták jóvá majomhimlő ellen, és azt is csak az Egyesült Államokban és Kanadában 2019-ben. Az EU-ban csak himlőengedéllyel rendelkezik az Imvanex; de az EU tagállamai is használják már a majomhimlővel fertőzöttek közeli kontaktjainak védelmére.
Idén várható egy Orosz Föderációban gyártott, VACdelta6 nevű vakcina engedélyezése. Egy 2018-as WHO-dokumentum, a WHO Variola Víruskutatási Tanácsadó Bizottságának dokumentuma azt sugallja, hogy ez a vakcina hatékonyabb és kevesebb mellékhatással rendelkezik, mint a korábbi vakcinák.
Tekintettel arra, hogy évtizedek óta nem fordult elő himlős eset, és a majomhimlő csak most kezd megjelenni a nem endémiás országokban, Rosamund Lewis, a WHO vészhelyzeti programjának részét képező himlő titkárság vezetője rámutatott, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésre ezen vakcinák bármelyikének majomhimlő elleni hatékonyságáról. Az Imvanex alkalmazását is állatkísérletek adatai alapján engedélyezték.
A WHO himlő- és majomhimlőoltásokkal foglalkozó tanácsadó csoportjának útmutatása szerint „nincs szükség tömeges oltásra”. A majomhimlő vírus elsősorban szoros fizikai érintkezés útján terjed, ezért „egyelőre az érintkezés nyomon követése, kivizsgálása és izolálása marad az elsődleges védekezési mód”.
Megelőzési célból a foglalkozási szempontból veszélyeztetett személyek megfontolhatják az oltást, beleértve a laboratóriumi személyzetet, az egészségügyi dolgozókat, a frontvonalban dolgozókat és az elsősegélynyújtókat.
Még mindig keveset tudunk a majomhimlő-járványokról. Eddig a genetikai szekvenálás kimutatta, hogy a vírus a jelek szerint megegyezik a nyugat-afrikai majomhimlő vírussal, amely a két típus közül az enyhébb, halálozási aránya 3-6 százalék.
Általában a nem endémiás országokban előforduló majomhimlős eseteket egy endemikus országba való utazásra vezetik vissza. A jelenlegi esetek többsége azonban nem kapcsolódik utazáshoz. Egyelőre nem világos, hogy ezek az Európa-szerte tapasztalt járványok önkorlátozónak bizonyulnak-e, és gyorsan elmúlnak majd.
Eközben kutatások folynak annak kiderítésére, hogy ezek a járványok közvetlenül összefüggenek-e állatokban előforduló esetekkel. Ahogy a neve is sugallja, a majomhimlő egy zoonózisos vírus, ami azt jelenti, hogy egy olyan fertőző betegség, amely állatokról ugrott át. De ellentétben a nevével, valójában leginkább rágcsálókban fordul elő.
A WHO még nem tudja, hogy mely állatfajok felelősek a majomhimlő élőhelyéért. Az egészségügyi szervezet együttműködik más, állat-egészségügyre szakosodott ügynökségekkel, hogy több betekintést nyerjenek a vírus átadási módjaiba, amelyről jelenleg azt gondolják, hogy közvetlen kapcsolaton alapul.
A WHO arra kér minden országot, hogy világos kommunikációt folytassanak a nyilvánossággal, legyenek éberek a kockázatokra, és megfelelő, szükségleteken alapuló válaszlépéseket adjanak.
via Politico
