Az utóbbi hetekben különösen nagy figyelmet kapó adózási és munkajogi kérdésekhez szólt hozzá egy, a Népszavának adott interjúban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A testület első embere határozott állításokat tett több olyan témában is, ami kellemetlenül érinthet egyes dolgozói csoportokat, ami egyébként sem áll távol tőle: Parrraghra az utóbbi években sokszor hárult a „rossz zsaru” szerepe azokban az esetekben, amikor a kormány fájdalmas inézkedéseket próbált bevezetni vagy „megszondázni” a közvéleményben.
Arra a kérdésre, hogy van-e esély újabb béremelésre a vállalati vagy a közszférában a magas infláció miatt, Parragh azt mondta: Magyarországon nagyon magas a foglalkoztatási ráta, szerinte ez is azt igazolja, hogy az állam „csendes” jelenléte hasznos e téren. Majd hozzátette:
„De sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia”
A súlyosbodó inflációs helyzet kapcsán bírálta a jegybankot, amiért az szerinte végig tagadta az erősödő pénzromlás kockázatát, majd – ahogyan a kamarai elnök fogalmazott – hirtelen fordulattal kijelentették, hogy „ezzel együtt kell élnünk”, holott most már egy stagflációs kockázat is megjelent.
Az Ukrajnából érkező menekültek és a magyarországi munkaerőpiac viszonyával kapcsolatban azt mondta, nem lepődne meg egy fordulaton abban az értelemben, hogy a hazánkat most még gyorsan elhagyó menekülők jelentős részét később „fel tudnánk szívni”. Szerinte most is igaz, hogy a magyar munkaerőpiac fel tudná venni a képzett munkaerőt, hozzátéve, hogy ők inkább oda mennek, ahol a nyelvet könnyebben el tudják sajátítani vagy már adott esetben ott dolgozik a családból néhány tag. „A Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók például ide hozták családjaikat, ha jól érzik itt magukat és gyökeret tudnak ereszteni, akkor ők itt is fognak maradni” – mondta Parragh. Ahogyan az az interjúban is szóba kerül, Parragh korábban úgy nyilatkozott a témában, hogy a hazai munkaerőpiacnak nem tenne rosszat az ukrajnai munkaerő nagyobb arányú átáramlása a magyar gazdaságba.
Az árstop meghosszabbított fenntartására reagálva arról beszélt, hogy az, hogy meddig kell fenntartani a hatósági árstopot és ársapkát nagyban függ az energia-beszerzési forrásoktól, a globális gazdasági és politikai helyzettől és a háború alakulásától.Parragh „nem tartaná ördögtől valónak”, ha július elseje után egy módosított, de a piacba beavatkozó kormányzati intézkedést jelentenének be. A kamarai elnök ennél sokkal nagyobb bajnak tartja az elszabadult inflációt, aminek a megfékezése szerinte az összes gazdasági szereplőnek elemi érdeke.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról azt nyilatkozta, szerinte nem helyes, ha a munkavállalók így bújnak ki az adózás alól. Parragh Varga Mihály pénzügyminiszter nem rég tett kijelentéséhez kapcsolódva kijelentette:
a kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.
Mint mondta, szerinte nagy tiltakozás várható, ha újra előkerül a téma, de „mindannyiunk közös érdeke, hogy e téren igazságos közteherviselés valósuljon meg, megtartva ennek az adózási formának az egyszerűségét és adminisztrációs kényelmét”.
A korábban a helyi iparűzési adó mostani formájának kivezetését is javasló Parragh szerint a hipából a jelenlegi rendszerben csak az a település húz bevételt, ahová a vállalkozás be van jelentve, miközben úgy véli, a környező településekről éppúgy érkeznek munkavállalók, ott is kell bölcsőde, új út a cég miatt betelepülőknek. Az iparűzési adóbevétel elosztását emiatt igazságtalannak nevezte. „Nem az önkormányzatiság megnyirbálása a cél, hanem a bevétel igazságosabb terítése” – mondta az adónem esetleges megszüntetéséről. Kérdésre válaszolva azt is elmondta: „a bürokráciacsökkentés szempontjából nézve” az lenne az ideális megoldás, ha a hipát innentől az állam szedné be és osztaná szét. Szerinte egy ilyen típusú központosítás nem jelenti az önállóság elvesztését, csupán „adminisztrációs egyszerűsítés”.
