A kultúra mindenhol ott van, átszövi az anyagi világunkat, ott van a gyárban, a bankban, a háztartásban, színpadon, a társadalmi osztályok gondolkodásában és abban, miként szemléljük a világot. Ahogyan anyagi világunk is meghatározza, milyen kultúrát termelünk intézményes, ipari vagy hétköznapi cselekvéseinkkel. Hétköznapi gondolkodásunk és a kultúra esztétikai, politikai vagy gazdasági elemzéséhez, ezen keresztül pedig társadalmi valóságunk megváltoztatásához elengedhetetlen értenünk, hogyan ágyazódik a kultúra a kapitalizmusba. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Fordulat nemrég megjelent 30., Kultúra és kapitalizmus című száma.
Ezt a közös gondolkodást szeretnénk támogatni mi is, a május 22-én, azaz vasárnap induló Kultúra és kapitalizmus c. filmklubbal. Az izgalmas, barátaink segítségével válogatott filmek vetítése után meghívott vendégekkel beszélgetünk kultúra és kapitalizmus szövevényes kapcsolatáról, és talán arról is, hogy mi a kultúra a kapitalizmuson kívül.
Első alkalommal a Kaliforniai rémálom (Under the Silver Lake) című film kapcsán vitatjuk meg, hogy mit üzen a kortárs kultúra, hogyan határozza meg a mindennapjainkat, és milyen társadalmi-hatalmi viszonyok szervezik. A filmben Sam, a kaliforniai lézengő fiatal a popkultúrában keresi lázasan a holywoodi elit titkos kódjait. Ezeket a kódot szeretnénk mi is a felszínre hozni Buka Virággal és Szarvas Mártonnal, a Fordulat szerkesztőivel és a 30. lapszám szerzőivel.
Az első eseményre május 22-én, vasárnap kerül sor, erre itt tudsz regisztrálni! A Facebook-esemény itt található. A további alkalmakkal kapcsolatban a Mérce, Fordulat és Gólya Facebook-oldalát érdemes figyelni!
Ezt követően Eredics Lillával, a CEU hallgatójával és Kovai Cecíliával, az MTA tudományos munkatársával beszélgetünk az uralkodó kultúra és a kisebbségek viszonyáról a Good Hair című dokumentumfilm segítségével. A filmben Chris Rock az amerikai hajipar rejtelmeibe vezet be minket, illetve abba, hogy az afro-amerikai emberek haján keresztül hogyan nyilvánul meg a hegemón kultúra strukturális elnyomása.
Mindezek után a művészeti termelés hazai viszontagságaiba merülünk alá. Henry Darger munkásságáról és az outsider művészeti termelésről az őt bemutató dokumentumfilm segítségével beszélgetünk Fehér Renátó költővel, irodalomszervezővel, és Tóth Eszterrel, az Átkelő Galéria szakmai vezetőjével. Fehér Renátó nemcsak költőként látja át a kultúra és kiváltképp az irodalomtermelés hazai viszonyait, de Darger fontos inspirációt is jelent számára költészetében. Tóth Eszter pedig egy olyan galériát vezet, amely Magyarországon először ad teret a Henry Darger-féle outsider és art brut képzőművészetnek, így közelről ismeri nemcsak a film főszereplőjének munkásságát, de a hazai képzőművészeti szcénát is.
Negyedik alkalommal magával a filmekkel és a filmiparral foglalkozunk. Habár rengeteg film szól magáról a filmről (ha nem az összes), mi ezúttal a méltán híres és szokatlan művészi pályát bejáró svéd filmrendező, Roy Andersson Dalok a második emeletről című filmjét nézzük meg.
A film után András Csabával, a PTE egyetemi adjunktusával és Konkol Máté fiatal független filmrendezővel, a lapszám egyik szerzőjével beszélgetünk a film innovatív esztétikai eljárásairól és a filmipar helyzetéről (a kettő összefügg!), a svéd példán keresztül eljutva a hazai filmek és filmipar helyzetéig.
Végezetül a kortárs zeneipar működésmódjáról, kiváltképp a kizsákmányolásról fogunk beszélgetni Barna Emíliával, a BME oktatójával és lapszám szerzőjével, valamint Iamyank zenész-producerrel. A halála előtt készült, Aviciiről szóló dokumentumfilm kapcsán próbáljuk majd feltérképezni azt, hogy miként is termelődik a kortárs zene, és mi történik annak termelőivel, mit tesz velük rövid és hosszú távon az ipar.
Szeretettel várjuk minden kedves olvasónkat májustól júliusig a Gólyában, ahol öt film és tíz meghívott vendég segítségével boncolgatnánk kultúra és kapitalizmus összefüggéseit. Bár az alkalmak egymásra épülnek (az általánostól jutunk el a konkrétig), nem egy utat járunk majd be, hisz a téma maga útvesztő.
Közös bolyongásra hívunk mindenkit, aki becsatlakozna, mint az öt vagy akár csak egy alkalomra is! Rég nem volt alkalmunk arra, hogy személyesen is találkozzunk, és ezek a közös mozizások, azt reméljük, valóban lehetőséget adnak a közös felfedezés élményére is, mert mi más a kultúra, ha nem mi magunk.
Teremtsünk tehát kultúrát magunk által!