Ma Magyarországon és az Európai Unióban egy 15 éves fiatal átlagosan 36 munkával töltött évre számíthat – írja az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozva a Pénzcentrum. A lap összegzése szerint egy magyar fiatal számára a munkás évek várható száma 2017-ben még 33,7 év, 2013-ban 30,8 év volt. Ezzel együtt a nemek közti különbség aránya csökken, a magyar férfiak átlagosan 3,8 évvel több időt töltenek munkával mint a nők, ugyanez 6,2 év volt 2019-ben és 2020-ban.
Európában a leghosszabb munkával töltött évekre Izlandon (44 év 7 hónap) a légrövidebbre Törökországban (27 év 3 hónap) kell számítani – a kontinens átlaga egyébként éppen megfelel a magyar adatnak.
Egy évtizede még sokkal nagyobb volt a különbség az EU-s átlag és a magyar adat között, azonban ez az évek során apránként csökkent, mígnem 2021-re kiegyenlítődött – írja a gazdasági lap. Az Unióban nem emelkedett olyan ütemben a várhatóan munkával töltött évek száma: Magyarországon 2012-ben még 30 év és 4 hónap volt az átlag, 2016-ban már 33 év és 4 hónap, ezalatt az EU-ban már 2012-ben is 34 és 6 hónap volt az átlag.
A nemek közti eltérésben mindenhol adódnak különbségek, de amíg Izlandon és Hollandiában 1,3 évvel dolgoznak rövidebb ideig a nők, addig Törökországban ez a szám 20 év körül alakul – ez is alakítja az összesített várható munkával töltött években a két véglet közti jelentős különbséget. És ez lehet a felelős a magyar összadat felzárkózásáért is, itthon ugyanis a még tavaly tapasztalt 6,2 éves különbség tavaly már csak 2,8 év volt.
A megnyúló aktív munkával töltött évekkel együtt tolódik egyre kijjebb a nyugdíjba vonulás időpontja is. Hazánkban 2022. január 1-től ismét emelkedett a nyugdíjkorhatár: az 1957-ben születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba.
2014 óta évről-évre sávosan emelkedik az öregségi nyugdíjkorhatár. Aki 1952. január 1-je előtt született, annak a nyugdíjba vonuláshoz a betöltött 62. életév volt a feltétel, az 1952-ben születetteknek a 62. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születettek számára pedig már a betöltött 63. életév.
Itthon azonban nincs nyugdíjkényszer, így a korhatár betöltése után még sokan döntenek úgy (leginkább anyagi okokból), hogy tovább dolgoznak, vagy a nyugdíj mellett állnak munkába.
Ennek oka egyrészt az, hogy a további munkavégzés később magasabb nyugdíjat jelent, másrészt a magyarok jórésze arra számít (jogosan), hogy nem fog tudni megélni a nyugdíjából – így jobban megéri idősen tovább dolgozni, mint a jól megérdemelt pihenő éveket tölteni.
