Az elmúlt pár hétben tíz új rozsdaövezeti akcióterületi kérelem érkezett be a XI. kerületi önkormányzathoz.
Ha ezekre a kérelmekre rábólint az állam, akkor a kiemelt állami beruházások száma a kétszeresére, húszra fog nőni a kerületben, ami előreláthatóan tovább rontaná az amúgy is helyhiánnyal és közszolgáltatási krízissel küzdő kerület helyzetét.
A KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán és a Védegylet civil szervezet közös sajtóközleményben hívja fel a figyelmet a rozsdaövezeti beruházások és a kelenföldi barnaövezet beépítésével kapcsolatos problémákra.
Újbudán jelenleg 10 kiemelt állami beruházás folyik vagy készült el – Budapart, Citadella, Gellért-hegyi sikló, Galvani híd, Déli körvasút, Dél-Budai Centrumkórház, Vaba lakópark, BCE Ménesi úti campus, BME Innovációs Központ, Budapest-Varsó vasút –, amivel most is rekordernek számít az országban.
Ezt a 10 új kérelmet igaz visszautasította az önkormányzat, azonban az utolsó szó nem a kerületi érdekképviseleté vagy az ott lakó embereké, hanem az államé, pontosabban a Miniszterelnökséget vezető miniszteré.
A civilek meg is keresték Gulyás Gergelyt az üggyel kapcsolatban, válaszban azonban azt kapták, hogy rengeteg pozitív hatása lesz ezeknek a beruházásoknak a környéken, és az államnak nem célja „a kerületi településrendezési szabályozás felülírása, a lakosságszám növekedéséből adódó hatások vizsgálata és a fejlesztések meghozatala pedig az önkormányzat feladata”, azaz a következmények kapcsán mossa kezeit az állam, úgy hogy a döntés joga teljes mértékben a kormány kezében van.
A Fehérvári út – Duna közötti barnamezős területre ezek a projektek további 15-20.000 beköltözőt vonzanának, amely Kelenföld-Albertfalva lakosságát másfélszeresére növelnék. A kerület lakói már most is sokat panaszkodnak az óvodai és iskolai férőhelyek hiányára, az idősotthonok és rendelők várólistáira, ami tovább romlana csak, ha ezek a beruházások megtörténnének. Az is hozzátartozik ehhez a dilemmához, hogy az ilyen intézmények építése állami hatáskörbe tartozik, az önkormányzatnak nincsen közvetlen ráhatása.
A zöldterületek kapcsán is jócskán elmarad a XI. kerület, az egy főre jutó zöldterület a kerületben 6 négyzetméter – Bikásparknak 20 ezer ember ilyen igényét kell kiszolgálnia –, ami elmarad a WHO által előírt kilenctől, ha megvalósulnak ezek a beruházások, akkor akár négy négyzetméterre is csökkenhet ez a szám.
Azt is hangsúlyozzák a sajtóközleményben, hogy sem az önkormányzat, sem pedig a lakosok nincsenek a rozsdaövezet és a barnamezős területek beépítését, csupán olyan beruházásokra lenne szükség, amik a már létező problémák megoldását szolgálják, nem pedig azokat tetőznék.
A lakhatási krízis szempontjából sem túl ideálisak az ilyen bérlakás-komplexumok építése, ugyanis a 1,5-kétmillió forint per négyzetméteres árak nem fogják növelni az agglomerációból való beköltözést, illetve nem nyújtanak olcsó lakhatási alternatívát a Budapesti lakáspiacon. A civilek szerint az ilyen ingatlanok 60 százalékát befektetési céllal vásárolják az emberek a kerületben, ami még a budapesti átlagos 40 százalékkal szemben is egy nagyon magas szám.
Sajtóközleményükben a KörTér és a Védegylet arra kérik a jövőhéten felálló kormányt, hogy
az újbudai, kelenföldi és albertfalvai lakosok és civilek érdekében azt szeretnénk elérni, hogy ne jelöljenek ki további kiemelt beruházásokat Újbudán, rozsdaövezeti akcióterület „köntösébe” bújva sem, és adják vissza az önkormányzatnak az építési jogköreit, amivel ez ellen a túlépítés ellen hatékonyan fel tudna lépni.
