A Club Aliga-fejlesztéssel kapcsolatban utólagos alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére szeretné rábírni a helyi önkormányzatot Potocskáné Kőrösi Anita korábbi jobbikos országgyűlési képviselő, az Aligai Fürdőegyesület, Bukovszki András, Hanga László és Kovács Béla helyi képviselő-testületi tagok, írja a Magyarnarancs.

A Somogy Megyei Kormányhivatal megadta a környezetvédelmi engedélyt a Club Aliga átalakításához, aminek köszönhetően nemcsak a település útjai és partszakasza kerülne magánkézbe, hanem a térség természeti kincsei is nagyban sérülnének, mint például az aligai löszfal. A Pro-Mot Hungária Kft. és a Hellnarik Hospitality Kft. „Aligaliget-projektjét” az állam nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette, így nem vonatkoznak rá a helyi korlátozó rendeletek.

A beruházást ellenző képviselők Balatonvilágos önkormányzatát is rá akarják venni arra, hogy bíróságon támadják meg a beruházást, azonban ezt a település polgármestere, Takács Károly nem támogatta, az utólagos normakontrollról viszont szavaztak a testületi ülésen, ahol 3 támogató, 3 ellenző és egy tartózkodó szavazat született. Ezt a „döntetlent” a beruházást ellenzők győzelemként könyvelték el, ugyanis a tartózkodó Potocskáné Kőrösi Anita korábban még a beruházást támogatók táborát erősítette, de az ellentábornak sikerült meggyőzniük.

Mivel nem született egyértelmű döntés, ezért a normakontroll kérdését újra napirendi pontra kell majd vinni a következő gyűlésen.

A beruházást ellenző képviselők célja, hogy kiharcolják az Alkotmánybíróságon az építkezés „nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás” címkéjének eltörlését, ezzel újra a szabályozások és törvények betartására kényszeríteni a kivitelezőket.

Ezért szorgalmazzák az utólagos normakontrollt, amit az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezhet. Ehhez nem szükséges parlamenti javaslat, viszont a helyi önkormányzat beleegyezése az eljárásba sokat javítana a kezdeményezés elfogadásában.

Takács Károly független polgármester szerint azonban a projekt ellenzői nem mások, mint vészmadarak, ugyanis egy ilyen léptékű fejlesztés rengeteg profitot tudna termelni a településnek, és számos munkahelyet biztosítana.

Arról viszont nem beszél a polgármester, hogy az új Club Aliga kisajátítaná a település közútjait és partvonalát.

Az egykori zárt pártüdülő teljes területe – amely többek között az Aligai Fürdőegyesület küzdelmeinek köszönhetően vált szabadon hozzáférhetővé a lakosság számára – a rendszerváltástól 2007-ig az állam tulajdonában volt. A terület 2007-es részleges privatizációját követően 37 hektár a Pro-Mot Hungária Kft.-hez került, 10 hektár pedig továbbra is állami tulajdonban maradt, de 49 évre a Pro-Mot lett a vagyonkezelője. A maradék 1 hektár az önkormányzaté és – egy ott álló templom okán – a Református Egyházé lett.

Az üdülő régi területén áthaladó utakat – egy az önkormányzattal kötött megállapodásnak köszönhetően – a helyi lakosok közútként használták, akárcsak a partvonalat. A beruházás után ezek a területek újra magánkézbe kerülnének – és az önkormányzattal kötött korábbi egyezmények semmissé vállnak. Az utak, a part, a sétány, és nincs garancia arra, hogy a jövőben oda illetve át fogják-e engedni a helyieket és üdülőtulajdonosokat a parthoz a privatizált tereken keresztül.

A beruházás külön érdekessége, hogy annak részleteibe csupán azok az önkormányzati képviselők kapnak betekintést, akik bennfentesi nyilatkozatot írtak alá az Aligaliget kivitelezőivel, név szerint Takács Károly polgármester és három másik képviselő.

A Mérce szerkesztősége részt vett januárban a Aligaliget-projekttel kapcsolatos közmeghallgatáson, ahol bepillantást nyerhettünk a nagyszabású beruházás részleteibe és környezeti hatásaiba, ahol a löszfalba való beavatkozásuk mellett szóló érvként azt hozták fel, hogy a korábbi terveik szerint a löszfal gyakorlatilag teljes elpusztításával számoltak.

Amíg aligaiak a bírósághoz, addig a Fertő tónál a kormányhivatalhoz fordulnak a helyiek és a környezetvédők az ott esedékes gigaberuházás miatt, ugyanis a kivitelezők a saját környezetvédelmi engedélyeinek sem felelnek meg.  A civilek azért fordulnak a Kormányhivatalhoz, mert a Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a környezetvédelmi hatóságok jogköre, hogy ellenőrizzék, megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek a beruházás. Levelükben azt kérik, hogy legalább addig függesszék fel a beruházást, amíg nem rendelkezik a szükséges engedélyekkel.