Emberkereskedelem miatt ítéltek el egy közösségi média influenszert Egyiptomban – írja a BBC értesülései alapján a Telex. A húszas évei elején járó Haneen Hossamot azzal vádolták, hogy videomegosztó platformokon keresztül pénzért kizsákmányolt fiatal lányokat. A nő azonban tagadta, hogy azért ajánlotta volna élő videók készítését a követőnek, hogy ezért maga is pénzt kapjon.

Hossam, a Kairói Egyetemen tanul, videóival pedig több mint 900 ezres követőtábort épített ki magának a TikTokon. Először 2020 áprilisában tartóztatták le, miután meghívta női követőit, hogy csatlakozzanak egy másik videómegosztó platformhoz, a Likee-hoz, ahol szerinte élő videókkal pénzt kereshettek volna. Rajta kívül 11 másik, nagy követőtáborral rendelkező nőt állítottak bíróság elé a közelmúltban Egyiptomban hasonló vádak miatt.

Hossamot nem most ítélték el először, hanem 2020 júliusában. Akkor egy másik TikTok-sztárral, Mawada al-Adhammal együtt azzal vádolták, őket hogy „megsértették a családi értékeket és elveket”.  A bíróság két év börtönbüntetés mellett pénzbírságot is kiszabott a fiatal nőkre.

A fellebbviteli bíróság  később 2021 januárjában felmentette Hossamot és hatályon kívül helyezte Adham börtönbüntetését, így mindkettőjüket szabadon engedték, az ügyészség ezután állt elő az emberkereskedelem vádjával.

A nőket konkrétan azzal vádolták, hogy „az egyiptomi társadalom elveivel és értékeivel ellentétes cselekedetekre használtak fel lányokat anyagi haszonszerzés céljából”. 2021 nyarán a kairói büntetőbíróság mindkettőjüket bűnösnek találta az ügyben, Hossamot 10 év börtönbüntetésre ítélték, Adham pedig hat évet kapott.

A BBC által idézett emberjogi szakértő, Mai El-Sadany szerint ezek a perek sértik a magánélethez, a véleménynyilvánítás szabadságához, a megkülönböztetésmentességhez és a testi autonómiához való jogot, illetve azt is jelenti, hogy az egyiptomi igazságszolgáltatás kriminalizálja azt, amit az influencerek világszerte nap mint nap tesznek.

Hossam fellebbezett az ítélet ellen, de a kairói büntetőbíróság hétfőn, az ügy újratárgyalásán is bűnösnek találta. A bíró a három év börtönbüntetés mellett 200 000 egyiptomi font pénzbírságot is kiszabott rá.

Miközben a bíróság tiktokozó fiatal nőket küld börtönben emberkereskedelem vádjával, addig Egyiptomban a jelenség továbbra is hatalmas problémát jelent.

Az emberkereskedők többnyire alacsonyabb társadalmi státuszú gyermekeket rabolnak el, vagy kényszerítenek bele illegális munkákba, köztük prostitúcióba, drogcsempészetbe, vagy koldulásba. Előfordul az is, hogy maguk a szülők vagy rokonok bocsátják áruba a gyermekeket. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának jelentése alapján az egyiptomi kormány 2021-ben sem teljesítette az emberkereskedelem felszámolására vonatkozó minimumkövetelményeket. Az elmúlt évekhez képest az állam jelentős erőfeszítéseket tett a probléma megfékezésében, például menedékhelyeket hozott létre az áldozatok számára, érzékenyítő és tudatosító kampányokat szervezett, valamint emelkedtek az ügyekkel kapcsolatos büntetőeljárások is.