A Mérce napi összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 30-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Hadi helyzet – enyhül a front északon, a déli hadszíntér viszont súlyos harcokat tapasztal
Ahogyan arról már tegnap beszámoltunk, kedden Oroszország bejelentette, hadserege „radikálisan csökkenteni fogja tevékenységét” a főváros, Kijev és az Ukrajna északi részén található Csernyihiv térségében. Oroszország helyettes védelmi minisztere, Alexander Fomin elmondása alapján Moszkva célja ezzel, hogy „növelje a kölcsönös bizalmat egy békemegállapodás aláírását illetően”.
A közösségi médiában terjedő felvételek tanúsága szerint több helyen meg is kezdték még tegnap a csapatkivonásokat, illetve átcsoportosításokat a keleti frontvonal felé, miután már napok óta hangoztatja a Kreml, hogy mostantól inkább a Donyec-medence „felszabadítására” fognak koncentrálni. A Kijev-környéki harcok egyébként nem hoztak sikert az orosz erőknek, így nem csoda, ha igyekeznek máshogy „csomagolni” az átcsoportosítást.
Ezzel egy időben azonban továbbra is nagyon súlyos a helyzet a déli részeken. Mariupol továbbra is a csapások zömét nyeli el, miközben Moszkva egyelőre nem mutatkozik hajlandónak a város civil lakossága evakuációjának engedélyezésére. Bár Emmanuel Macron francia államfővel való telefonos egyeztetésén Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán kijelentette, hogy „megfontolja” egy humanitárius folyosó létesítését, annak gyakorlati megvalósulásának lehetőségéről egyelőre semmi hír nem áll rendelkezésre. Putyin közölte francia kollégájával, hogy Mariupol ostroma akkor fog véget érni, ha „a védők leteszik a fegyvert”. Szerdán ukrán kormányzati források azt állították, hogy bombatalálat érte a Nemzetközi Vöröskereszt egyik mariupoli épületét.
Ráadásul az átcsoportosítások az orosz támadások intenzitását jelentősen megnövelték a keleti Izijum városa és a Donyec-medence környékén.
Szintén súlyos harcok zajlanak továbbra is a dél-ukrajnai Mikolajivnál, ahol kedden egy kormányzati épületet ért találat.
Béketárgyalások – hideg zuhany a tegnapi reménykedés után
Bár a tegnapi, isztambuli orosz-ukrán tárgyalásokról napvilágot látott információk alapján a négyórás találkozón jelentősen közeledtek egymáshoz a hadban álló felek álláspontjai, a Kreml szerdán igyekezett lehűteni az optimista hangulatot a béketárgyalások üteme kapcsán. Bár – mint fentebb utaltunk rá – Moszkva valóban csökkenteni kezdte a Kijevre erősödő nyomást, hogy „növelje a kölcsönös bizalmat egy békemegállapodás aláírását illetően”, és Ukrajna határozott elköteleződést mutatott az ország semlegességének és nukleáris fegyverektől való jövőbeli mentességének deklarálása irányában, Dimitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán kijelentette, hogy
„Semmi nagyon ígéreteset vagy áttörést nem tudunk kijelenteni. Még nagyon-nagyon hosszú út áll előttünk.”
Ráadásul Peszkov igen kategorikusan nyilatkozott az Oroszország által 2015-ben megszállt Krím-félsziget sorsáról is, amelyet a nemzetközi jog alapján Ukrajna – természetesen – a magáénak tart.
„Nem fogjuk lerohanni a Krímet, hiszen az Oroszország része”
– mondta Putyin szóvivője, majd hozzátette:
„Az alkotmányunk szerint nem tárgyalhatunk senkivel az orosz területek sorsáról vagy az orosz régiók sorsáról, ez kizárt.”
Félelem a visszaeséstől: az eurózóna gazdasága recseg az ukrajnai háború miatt
Az európai gazdaságot egyre jobban megterheli Oroszország ukrajnai háborúja, a növekedés megtorpant, a bizalom csökken és az infláció megugrott, derül ki a szerdai adatokból és a politikai döntéshozók figyelmeztetéseiből.
A múlt havi oroszországi inváziót követő szankciók az egész kontinensen rekordmagasra emelték az energiaárakat, ami megingatta a bizalmat és növelte egy újabb recesszió kockázatát, ráadásul úgy, hogy egyes tagállamok még mindig nem heverték ki a koronavírus-járvány általi visszaesést.
Spanyolország a nyolcvanas évek közepe óta nem látott infláció-ugrást tapasztalt ebben a hónapban, miután februárról márciusra 2,2 százalékkal növekedett a pénzromlás, 7,6 százalékról közel 10 százalékra.
Németországban az árnövekedés eközben a várakozásokat felülmúlva 7,6 százalékra emelkedett, amire szintén a ’80-as évek óta nem volt példa, ami arra utal, hogy a pénteki euróövezeti adat szinte biztosan meghaladja a közgazdászok 6,6 százalékos előrejelzését.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódásával Európa gazdasága jobban szenvedhet, mint ahogy azt néhány hete még feltételezték.
„Minél tovább tart a háború, annál magasabbak lesznek a gazdasági költségek, és annál nagyobb a valószínűsége, hogy kedvezőtlenebb forgatókönyvekbe kerülünk”
– mondta egy beszédében.
Átlépte a négymilliót az Ukrajnából menekültek száma
Az ENSZ szerdai közlése alapján – mint az várható volt – tegnapról mára átlépte a háború miatt Ukrajnából menekülők száma a négymilliót. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai alapján a menekült száma szerdán 4019287 főre emelkedett. A menekültek 90 százaléka nő és gyerek.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a Twitteren közölte, hogy nemrég érkezett Ukrajnába, és megbeszéléseket kezdett a hatóságokkal, az ENSZ-szel és más partnerekkel arról, hogy „hogyan növelhetnénk a támogatásunkat ezen értelmetlen háború által érintett és otthonuk elhagyására szorult embereknek”.
Refugees from Ukraine are now 4 million, five weeks after the start of the Russian attack.
I have just arrived in Ukraine.
In Lviv I will discuss with the authorities, the UN and other partners ways to increase our support to people affected and displaced by this senseless war.
— Filippo Grandi (@FilippoGrandi) March 30, 2022
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) szerdán közölte, hogy további mintegy hat és fél millió ember vált menekültté országon belül Ukrajnában.
„Nekik sürgős, életmentő segítségre van szükségük”
– közölte a szervezet.
More than 4 million people have been forced to flee the war in #Ukraine to neighboring countries.
They are more than statistics.
They are people whose lives have been upended by the war. pic.twitter.com/C9jJonK7Af
— IOM – UN Migration 🇺🇳 (@UNmigration) March 30, 2022
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A közösen segítő Budapest Bike Maffia és Age of Hope Alapítvány szintén folyamatosan közzéteszi, mire van szükség.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
Összegyűjtöttünk egy listát a helyben dolgozó, segítségért folyamodó ukrajnai szervezetekről is:
- A Commons | Cпільне társadalomkritikai lap Ukrajnában, munkatársai közé tartozik a beszélgetésen felszólaló Denisz Pilas, és a Mércén korábban fordításban közölt Tarasz Bilousz is.
- A Longo Maȉ kooperatíva a luganszki régióban, Vrubivkán segít gyerekek biztonságba helyezésében, ukrán hrivnyában erre a számlaszámra: 4441114451067639 (Кошан Bіачецлав Антонійоіч Монованк), euróban pedig a következő számlára lehet utalni. UA 2032200100000262063011162 (számlaszám: 26206306311162, Koshan Viacheslav, 90440, Ukrajna, Zakarpatska régió, Khustskyi körzet).
- Az Operation Solidarity egy kölcsönös segítségnyújtáson alapuló szervezet, amelyet az ukrajnai háborús helyzet elől menekülők és a helyi mozgalmakban továbbra is résztvevők segítésére hoztak létre anarchista kollektívák.
- A Ukraine Solidarity Campaign az ukrajnai szocialisták és szakszervezeti tagok számára szolgáltat információkat és támogatást. Az angliai székhelyű szervezet több ukrajnai mozgalommal áll kapcsolatban (a csoportok listája elérhető weboldalukon).
- A BEARR Trust kelet-európai és közép-ázsiai civil szervezeteket segítő alapítvány. Külön gyűjtést indítottak ukrajnai szervezetek segítésére, amelynek bevételeit azon civil szervezeteknek utalják, amelyekkel korábban közösen dolgoztak projekteken.
- A Fight For Right ukrajnai civil szervezet az országban maradni kényszerülő fogyatékossággal élőknek nyújt segítséget. A civil szervezet telefonos és helyszíni segítségnyújtással is foglalkozik.
