Magyarország lemondja a visegrádi négyek védelmi találkozóját, mivel a szövetségesek távolmaradásukat jelezték az Orbán-kormány Ukrajna-politikája miatt. Ezt nem sokkal megelőzően a magyar miniszterelnök a kormányhoz közel álló Hír TV-ben arra célozgatott, hogy az Egyesült Államok akarja háborúba sodorni a NATO-t és vele Magyarországot. 

Elmarad a szerdára Budapestre tervezett V4-es védelmi miniszteri találkozó, mivel a szövetségesek távolmaradásukat jelezték az Orbán-kormány Ukrajna-politikája miatt – írta meg a Telex saját médiapartnere, a brüsszeli központú Euractiv médiahálózat információi alapján kedden reggel.

A szlovák védelmi minisztérium előzetes információi szerint Magyarország azért kényszerült lemondani az e hétre tervezett találkozóról, mert erőteljes diplomáciai kritikákat is kapott az orosz-ukrán konfliktus kapcsán kialakított álláspontja miatt. Csehország és Lengyelország már korábban visszalépett a budapesti tanácskozástól a Moszkva elleni fellépés langyos támogatása miatt.

Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter – cseh kollégáját követve – hétfőn este mondta le részvételét. Jana Černochová cseh védelmi miniszter pedig még pénteken jelentette be, hogy nem vesz részt a V4-es miniszterek erre a hétre kitűzött találkozóján.

Mint a Telex felidézi: miközben az Orbán-kormány az Oroszországgal szemben eddig bevezetett mind a négy uniós szankciócsomagot megszavazta, hevesen ellenezte az energiaimportot célzó szankciókat, és közölte, hogy nem enged át Ukrajnába tartó fegyverszállítmányokat Magyarország területén. Budapest hevesen visszautasította az orosz energiaexport betiltására irányuló felhívásokat is.

Orbán arra célozgatott, hogy az USA háborút akar a NATO és Oroszország között

A magyar miniszterelnök szélesebb közönség előtt legutóbb hétfőn este, a kormányközeli médiakonglomerátum, a KESMA alá tartozó Hír TV-ben ecsetelte Magyarország háborúval kapcsolatos álláspontját egy Gajdics Ottónak adott propagandainterjúban.

Orbán először arról beszélt, hogy a választási kampány miatt minden résztvevő fél álláspontja a maga egyszerűségében, „kikristályosodva” jelenik meg a nyilvánosságban:

„A nemzeti oldal álláspontja világos, nem szállítunk fegyvert, nem küldünk katonákat, és nem engedünk át Magyarország területén fegyvereket sem Ukrajnába. A baloldal álláspontja is világos: ők világossá tették, hogy ők ebben a konfliktusban részt vesznek. Ők nem egy olyan konfliktust látnak, amely két másik nép közötti háború, hanem egy olyan konfliktust, amelyhez nekik is közvetlen közük van, és szerintük az lenne a helyes, ha Magyarország is bevonódna ebbe a konfliktusba. A NATO álláspontja is világos: minden tagállam független, majd a nemzeti kormányok eldöntik, hogy mit csinálnak, az a kérdés, hogy van-e olyasmi, amit közösen fogunk csinálni, amelyben minden NATO-tagállam részt vesz. És erre az a válasz, hogy nem, nem lesz ilyen akció. […]”

Majd a miniszterelnök arra tett alig félreérthető célzást, hogy az Egyesült Államok háborút akar a NATO és Oroszoroszág között, hacsak nem Kanadára gondolt a következő kijelentésével:

[…Attól, hogy a NATO-ban az az álláspont, amit elmondtunk, az nem jelenti azt, hogy ne lennének viták a NATO-ban. A NATO-ban vannak olyanok, akik folyamatosan – a magyar állásponttal szemben – szeretnék a NATO-t beletolni a konfliktusba. És a magyar baloldal úgy látom, hogy azokkal van inkább együttműködésben – ezzel jelentős országok egyébként, jelentős országoknak akar megfelelni –, akik inkább befelé tolnák a NATO-t ebbe a konfliktusba. Tehát nem tudom megnyugtatni a magyar közvéleményt abból a szempontból, hogy a NATO álláspontja egyszer és mindenkorra megváltoztathatatlan. Minden alkalommal, amikor összeülünk, áttekintjük a helyzetet, és mindig megfogalmazzák azokat a véleményeket, hogy a NATO-nak magának is részt kéne venni ebben a konfliktusban.[Mindeközben a Hír TV munkatársai éppen Joe Biden amerikai elnököt vágták be osztott képernyőn – a szerk.] És van egy tábor, egy másik csoport – itt inkább az európaiak vannak –, akik azt mondják, hogy ezt semmiképpen ne tegyük meg. 

Orbán aztán kitért arra is, hogy mindez milyen téteket kölcsönöz a vasárnap esedékes magyarországi választásoknak: „Minden alkalommal megnézzük, hogy melyik álláspont mögött mennyien vagyunk, és eddig mindig a magyar tábor álláspontja mögött voltunk többen. Nem akarok hamis illúziókat kelteni a nézők a fejében, a helyzet nehéz, kockázatos, ennek a választásnak tétje a háború, mert hogyha a baloldal nyerne a választáson, akkor megnőne azon NATO tagországok száma, akik a NATO-t is magát meg Magyarországot is beletolnák ebbe a konfliktusba.”

Mint arról a Mércén is többször beszámoltunk, Joe Biden már az orosz invázió előtt is kijelentette, hogy ugyan minden centinyi NATO-területet megvédenek, de nem küldenek katonákat Ukrajnába. Ezt március közepén újra megerősítette. Szombaton ugyan az amerikai elnök Varsóban megtartott beszédében „hentesnek” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és azt mondta, hogy „az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon”. Később ezt a kijelentését korrigálta, mondván: nem változott meg az USA álláspontja, csupán „erkölcsi felháborodásának” adott hangot. 

A Hír TV-ben Orbán Viktor azt is kifejtette, mit kíván tenni Magyarország az orosz energiafüggőséggel:

„Mi azt a választ munkáltuk ki, hogy a következő évtizedben úgy alakítjuk át a magyar energiatermelésnek a szerkezetét, hogy javarészben nukleáris forrásból származik majd,  a másik része pedig napenergiából. És ez a kettő együtt kiteszi az energiaszükségletünk több mint kilencven százalékát. Ez belátható távolságban lévő időpont, ezen dolgozni kell, sok pénzbe is kerül, de lehetséges, meg lehet valósítani. Persze mindig lesz valamennyi Oroszoroszágból érkező energiaforrás, de nem az a célunk, hogy onnan ne jöjjön semmi, hanem az a célunk, hogy ne függjünk tőle”

– ecsetelte a miniszterelnök, az adás során sokszor hozzátéve,  hogy a vasárnapi választás „nem lefutott meccs”.