Novák Katalin leendő köztársasági elnök látogatott el a Kossuth Rádióba, ahol Nagy Katalin készített vele interjút az ukrán-orosz konfliktussal és a „gyermekvédelmi” népszavazással kapcsolatban. Ez volt Novák Katalin első interjúja köztársasági elnökké választása óta.
Az Ukrajnában folyó háborúval, a kárpátaljai területeken élő magyarokkal és a menekültválsággal kapcsolatban Novák elég világosan fogalmazott. És továbbvitte megválasztási beszédének főbb motívumait, miszerint a béke a cél, és „orosz agresszióról” és „Oroszország által indított háborúról” van szó.
Az elmúlt négy napban 12 települést járt végig Novák, annak érdekében, hogy feltérképezze, mi a helyzet a határ mentén. Továbbá, hogy megköszönje a magyarok fáradhatatlan munkáját, és „tolmácsolja a nép köszönetét”, ugyanis elmondása szerint „nincsen olyan magyar ember, aki ettől függetleníteni tudná magát”, és egy „ország vezetőinek ott kell lenniük, ahol szükség van rájuk”.
A terepszemle kapcsán azt is kiemelte, hogy annak ellenére, hogy rengeteg menekült érkezik Kárpátaljából és Ukrajnából, a határ menti települések továbbra is tiszták és biztonságosak, hála a helyi önkormányzatoknak. Így gyakorlatilag szembeállítva a mostani menekülteket a 2015-ös menekültekkel, ahol a kormány kommunikációja pont az ellenkezőjét sulykolta a közbeszédben.
Novák szerint „két serege” van Magyarországnak: a fegyveres erők és a „segítőkész emberek”, akik most ott fogadják a határon a menekülteket.
A jövendő köztársasági elnök interjújában elismerte, hogy legelőször még csak a helyi önkormányzatok és civilek voltak jelen a határon, és később jelentek csak meg az állami szervek és segítség. De mostanra kialakult szerinte egy rendszer, és a segítőkben „mindig van erő, de fáradnak már”. Ezért is járta körbe a településeket, hogy morálisan támogassa őket.
Ahogy arra Nagy Katalin felhívta a hallgatók figyelmét – az ellenzék és a sajtó szerinte hamis híreivel ellentétben –, a kormány nemcsak szavakkal, hanem ténylegesen is támogatja a menekültkrízisben tevékenykedő szervezeteket: 6 szervezet 500-500 millió forint támogatásban részesült a kormánytól, név szerint a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, valamint a Magyar Vöröskereszt. Továbbá 800 millió forint adományt gyűjtött be a kormány a magyar emberektől a tárgyi felajánlások mellett.
Nagy azt is megkérdezte, hogy milyen emberek mennek önkéntesen segíteni? Átlagos emberek, akik munka után elmennek a határra „kenyereket kenni”? Igen, olyan átlagos emberek, mint mi, erősítette meg Novák Katalin, aki csak ismételni tudta magát abban, hogy nagyon büszke a magyarokra, akik erőn felül, saját idejüket feláldozva végzik el kvázi a kormány feladatát.
Azt is kiemelte, hogy most nincs szükség „rémhírterjesztésre”, össze kell fogni és együtt segíteni a menekülteknek és azoknak, akik a határon fogadják őket, mert most csak két fajta emberről lehet beszélni, „akiken segíteni kell és akik segítenek”.
Nagy Katalinnak nem volt könnyű feladata, de a gyerekeikkel menekülő ukrán nők és a hátramaradt harcoló férfiakon keresztül sikerült a „nemváltó műtétekért sorban álló gyerekek” képéhez eljutni. És megkérdezni Novákot a „gyermekvédelmi” népszavazásról, aminek kapcsán több civil szervezet és az ellenzéki pártok is arra buzdítják az embereket, hogy érvénytelenül szavazzanak.
Novák kiemelte, hogy ebben a témában nem politikusként, hanem édesanyaként nyilatkozik. Szerinte ez a népszavazás lehetőséget nyújt az édesanyáknak arra, hogy gyerekük érzelmi és szellemi fejlődését hosszútávon megvédhessék. Szerinte „meg kell adni a lehetőséget” a gyerekeknek arra, hogy „kisfiúként vagy kislányként” nőhessenek fel. A megválasztott köztársasági elnök szerint nagyon fontos a családpolitika és a családok jövőjének biztosítása. A Fidesz pedig „ki meri mondani”, hogy „a család számunkra a megtartó erő, az origó a család, ahonnan elindulunk, és ahol végezni fogjuk, ez az élet alfája és omegája”.
Az interjú végén Nagy megkérdezte, hogy milyen köztársasági elnök szeretne lenni a jövőben, elvégre nem lehet mindenki mindig olyan „komoly”, mint amilyen Áder János volt.
