Június ötödikétől lép életbe a Vatikán új alkotmánya, amit a tegnapi napon Ferenc pápa továbbított a Kúriának, a Vatikán központi adminisztrációs szervének.
Az új alkotmány értelmében minden megkeresztelt laikus katolikus vezethet hivatalt, köztük nők is. A hivatalok élén ezidáig általában klerikális férfiak, nagyrészt bíborosok álltak.
A Praedicate Evangelium (Az evangélium hirdetése) elnevezésű új, 54 oldalas alkotmány előkészítése több mint kilenc évig tartott. II. János Pál pápa 1988-as Pastor Bonus elnevezésű alkotmányát fogja felülírni.
Az új alkotmány preambulumában az szerepel, hogy a laikus férfiaknak és nőknek is „kormányzati és felelősséggel járó szerepet kell betölteniük”, mert „nem a pápa, a püspökök és más felszentelt lelkészek az egyedüli evangéliumhirdetők az egyházban”.
Egy másik rész szerint „a hívek bármelyik tagja vezethet dikasztériumot (kúria részleget) ha a pápa úgy dönt, hogy megfelelő jelöltek, és kinevezi őket.
A szöveg azt írja, a jelöltek szakmai hozzáértése, lelki élete, lelkipásztori tapasztalata, józansága, szegények iránti szeretete, közösségiség érzése és „az idők jeleinek felismerési képessége” alapján döntenek majd a kinevezésükről.
Ferenc pápát 2013-ban választották meg, azért, hogy megreformálja a több mint egymilliárd ember hívővel rendelkező egyházat. Azóta következetesen képviseli a szegények és a menekültek ügyét, ezzel gyakran nemtetszést kiváltva a „keresztény” kormányokból, politikusból.
A reformok azonban nem teljesek. A pápa az abortusz ügyében továbbra is inkább konzervatív, gyilkosságnak tartja, de szerinte az abortuszhoz „könyörületesen, nem politikailag” kell viszonyulni. Ferenc pápa helytelenítette amerikai püspököknek azt a törekvését, hogy megtagadják Joe Biden elnöktől az úrvacsorát, amiért támogatja az abortuszhoz való jogot. Joe Biden John F. Kennedy után az Egyesült Államok második katolikus elnöke.
A pedofil-botrányok Ferenc pápa megválasztása után is kísértik a katolikus egyházat. Az idei év elején Ferenc pápa igazságszolgáltatást ígért az egyházban elkövetett, papi abúzus áldozatainak, miután egy független német vizsgálat azt találta, hogy elődje, XVI. Benedek pápa négy bántalmazott ügyét nem vette figyelembe, amikor még müncheni érsek volt 1977 és 1982 között.
