Vasárnap délutánra tüntetést szervezett az Egységben Magyarországért ellenzéki összefogás a Kunigunda utcába, a Magyar Televízió székháza elé, hogy az orosz propaganda sugárzása ellen tiltakozzon. Nagyjából 1500-2000 ember gyűlt össze. Stábunk a helyszínről, élőben tudósított az eseményről, felvételünket az alább lehet visszanézni.
Felszólaltak emellett a tüntetésen az ellenzéki összefogás prominens politikusai, úgy mint
- Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő
- Varju László, DK
- Szabó Tímea, Párbeszéd
- Brenner Koloman, Jobbik
- Polyák Gábor, médiakutató
- Ujhelyi István, MSZP
- Kanász-Nagy Máté, LMP
- Hajnal Miklós, Momentum
- valamint Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje.
A köztévé egyébként amellett, hogy hirdeti a kormányzati álláspontot a béke fontosságáról és a menekültek befogadásáról, valóban kitesz magáért, ha az orosz álláspontot kell szajkózni, ahogy a 444 is rámutatott. Bende Balázs külpolitikai újságíró legalábbis a moszkvai állásponthoz hasonló eszmefuttatással szórakoztatta a nézőket.
Hadházy Ákos először csendre intette közönségét, hogy a járványban és az ukrajnai háborúban elhunyt emberekre emlékezzenek, majd a „Dicsőség Ukrajnának!” jelszóval tiltakozott az orosz megszállás ellen.
Ezután kifejtette, hogy véleménye szerint nem tüntettek még eleget az MTVA előtt.
A képviselő leőrültezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, majd sokadjára is propagandamédiának nyilvánította a köztévét, röviden kitérve a propaganda káros voltára.
A választásokra térve nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel ellentétben Márki-Zay Péter nem szerepelhetett a köztévében.
Hadházy arra is emlékeztette az egybegyűlteket, hogy Magyarországgal ellentétben Oroszországban 15 év börtön jár azért, ha háborúnak nevezik a háborút. Szerinte ha Orbán marad, akkor Magyarországon is hasonló helyzet állhat be – jegyezzük meg, hogy ez erősen pesszimista jóslatnak tűnik. Kitért a sajtószabadság fontosságára is, párhuzamot vonva Orbán és Putyin kormányzása között, különös hangsúlyt fektetve a korrupcióra.
A képviselő a különböző médiák elérésének fontosságáról is értekezett, kiemelve hogy sokakhoz csak a kormánymédia jut el, a független médiát pedig elnyomják. Hadházy szerint Magyarország az oroszhoz hasonló úton jár, amit meg kellene akadályozni. Ezt a tömeg skandálása alapján nem kívánja hagyni.
„Egy bűnszervezet által egyre biztosabban felépített diktatúrában élünk”
– vont mérleget a képviselő a Fidesz kormányzásáról, hozzátéve, április harmadikán le kell váltani a kormányt.
Kitért a kamupártok problémájára is, ugyanakkor hangsúlyozta: a legsúlyosabb problémának a közmédia helyzetét tartja. Szándéka szerint kormányváltás esetén nem fogják tovább finanszírozni a közmédiát.
Hadházy ígéretet tett arra, hogy lesz még szabad sajtó Magyarországon.
A képviselő ezután kifejtette, hogy a következő hónapra a feladat a kampányolás és a propagandából tájékozódó emberek meggyőzése lesz, és kinyilvánította, Európa és Moszkva között kell választaniuk a választóknak.
Szél Bernadett független képviselő emlékeztetett, az MTVA vezetője, „hírhamisító Papp Dániel” szerint a tüntetők megsértik a sajtószabadságot. Ezután emlékeztetett a Fidesz 1990-es 12 pontjára, amiben pártoktól független szabad sajtót követeltek, szembeállítva akkori véleményüket jelen valójukkal.
2010-ben, mikor a Fidesz hatalomra került, a NER felépítésekor a képviselő szerint a média meghódítása volt az első bűne.
Amivel véleménye szerint megszűnt a közmédia közmédiának lenni. Így például nem számolt be az előválasztásról sem, és Márki-Zayt sem szólaltatta meg azóta, holott miniszterelnök-jelölt. Ennek ellenére fajlagosan többe kerül a közmédia, mint a BBC a briteknek. A képviselő kritizálta a közmédia megszólalóit és az MTVA gyakorlatát a megszólalók kiválasztásakor.
Szél beszélt arról is, hogy a közmédia véleménye szerint problematikusan számolt be az orosz hadsereg ukrajnai bevonulásáról. Ezután kifejtette, hogy az „európai világban” Orbán Putyin-barátsága miatt szalonképtelen.
Emlékeztetett arra, hogy Karácsony Gergelyt is csak egyszer hívták be közéleti műsorba 2019 óta, aminek alkalmával megkérdezték, biciklivel jött-e.
Időközben operatőrök tűntek fel a tetőn, akiket megpróbáltak lehívni, de nem jöttek.
Majd a képviselő kitért a tüntetés témájára is, miszerint orosz propaganda folyik a köztévéből. Kifejtette, hogy az ellenzék nem kér az orbáni, putyinista, atomot támogató propagandából, hangsúlyozva hogy nem támogatják hogy orosz hitelből atomerőmű épüljön Pakson.
Véleménye szerint Orbán „orosz gyarmattá teszi Magyarországot”, Putyin „új Szovjetuniót” akar építeni, amihez Orbán asszisztál. Szabó szerint nincs szüksége Paks II-re és a Roszatomra, és a kormány véleményével ellentétben nincs rá szükség Magyarország energiaellátásának biztosításához.
A korábban a közmédia épületében biztonságiakkal dulakodott Varju László nosztalgikus hangon szólt a 2019 decemberi tüntetésekről, amikor az ellenzék először vonult az MTVA székháza elé.
Varju utalt arra, hogy a közmédia fél az emberektől és az igazságtól, ezért kell elzavarni a Fideszt áprilisban.
Emlékeztetett arra is, hogy beperelték, mert dulakodott a biztonságiakkal. Többször is hangsúlyozta, hogy elege van a közmédiából, amit véleménye szerint hazaárulók üzemeltetnek. Ő is hangsúlyozta, hogy a közmédia a putyini propaganda Európába telepített központja. Ezután felsorolta az MTVA Ukrajnát illető, véleménye szerint hazug tudósításait: Zelenszkij provokált, az oroszok nácitlanítanak, stb.
„Ha Oroszország leteszi a fegyvert, nem lesz háború, ha Ukrajna leteszi a fegyvert, nem lesz Ukrajna”
– ismételte el a jól ismert mondást a politikus, kifejtve, hogy míg Orbán Putyin és a háború pártján áll, az ellenzék békét akar.
Brenner Kolomán kifejtette, azért állnak a közmédia székházánál, mert „a miénk lenne, ha a Fidesz nem tulajdonította volna el”. Ennek ellenére „odabent folyamatosan hazudnak az ellenzékről”.
Brenner szerint a Fidesz kétkulacsos külpolitikája megbukott, ennek ellenére továbbra is orosz propagandát sugároznak a közmédiából. Ezután a közmédia Ukrajnáról szóló hazugságaira hívta fel a figyelmet, például miszerint Ukrajna kezdte a háborút.
Kifejtette, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottsághoz fordult, hogy vizsgálja ki, hogyan kötődnek egyes, kormányközeli szervezetek Oroszországhoz vagy épp a közmédiához.
Végül felszólított a közmédia lefoglalására.
Hozzátette, hogy tőlük nem kell félteni a közmédiát vagy Magyarországot, mindkettőre vigyázni fognak, „mert a miénk”.
Kanász-Nagy Máté szerint a tömegek azért gyűltek össze, hogy kiküldjék Putyint a közmédia épületéből, már szimbolikusan. Ezután Putyin szelleméről beszélt, ami a közmédia falaiban lakozik.
Véleménye szerint őrület zajlik a közmédiában a háború kezdete óta. Az MTV színvonalát Georg Spöttle volt UFO-szakértő rendszeres szerepeltetésével illusztrálta.
Az LMP politikusa kritizálta az MTVA-t a Paks II projekt támogatása miatt is, amit annak ellenére meg kíván építeni a Fidesz, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Véleménye szerint az atomenergia létjogosultságáról lehet beszélni, ugyanakkor vállalhatatlannak tartja, hogy az oroszokkal létrejött üzlet folyományaként építsenek atomerőművet.
Az ellenzéki politikus azzal is stresszelte közönségét, hogy szerinte Orbán talán ki kívánná léptetni Magyarországot a NATO-ból, majd Orbán 2008-as szavait idézte, miszerint Oroszország katonai agresszor. Azt nem fejtette ki a politikus, mire alapozta a NATO-val kapcsolatos kijelentését.
Lukácsi Katalin műsorvezető ezután megtapsoltatta Iványi Gábort, aki szintén ott volt a közönségben.
Hajnal Miklós Lomniczi Zoltánt kritizálta, aki a közmédiában az orosz támadás napján átvette az orosz propagandát, miszerint Ukrajna atombombát fejleszthet, továbbá kritizálta az orosz agressziót. Véleménye szerint Lomniczi hazudik. A politikus szerint a közmédia Putyin szócsöve, és nem most kezdett el orosz módszereket alkalmazni.
Hajnal úgy tudja, hogy az elmúlt évekkel ellentétben idén még öt percet sem kapnak az ellenzék politikusai, hogy megszólalhassanak a közmédiában.
Végül azt üzente:
„Elvtársak, vége! Tavárisi, kanyec!”
Ujhelyi István úgy látja, hogy a putyinizmus és a „göebbelsi tempó” nem most költözött be a tévébe, a kutatásuk szerint pedig a Fidesz-szavazók 40 százaléka úgy gondolja, Magyarországnak Kelet felé kellene orientálódni, míg negyedük gondolja hogy az EU-s szövetséget fel kellene hogy váltsa a Moszkvával folytatott együttműködés.
Ez véleménye szerint történelmi tévút, aminek a fideszes szavazók jelentős része bedől.
Majd emlékeztetett, hogy 2019-ben Bende Balázs külpolitikai főszerkesztő azt mondta kollégáinak, hogy a közmédia nem az ellenzéki összefogást támogatja.
Ujhelyi kifejtette, hogy a Nemzetközi Fejlesztési Bank kitiltásáról és a Roszatommal folytatott együttműködés megtiltásáról, valamint gyanús orosz személyek kitiltásáról is szavaztak az Európai Parlamentben – többek között Deutsch Tamás is velük szavazott, amit a közmédia letagadott.
Polyák Gábor elmondta, szakértőként kötelességének érzi, hogy felszólaljon a jelen helyzetben, mikor 12 éve rombolják a demokráciát és a sajtó szabadságát.
Polyák idézte a kormány határozatát, miszerint a baloldali és liberális média által uralt nyugat-európai médiatérnél kiegyensúlyozottabb a magyar, mert mindenféle vélemények eljuthatnak a társadalomhoz. Ezzel szemben az ellenzék nem jut be a köztévébe.
Ezután utalt arra, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, és megbélyegzik azt, aki gyenge vagy más, stb. Véleménye szerint ahol propaganda van, ott nincs újságírás, hisz az újságírás maga az autonómia. Ezzel szemben jelenleg jól megfizetett propagandistákkal vagyunk körülvéve. Majd köszönetet mondott az újságíróknak.
Kifejtette, sokszor szerepelnek a propagandában – ami lenézi az embereket akikhez szól.
Beszélt a propaganda természetéről is, kiemelve, hogy a propaganda következménye a háború, például az olyan, mint ami most zajlik Ukrajnában. De mint mondta, Magyarországon is háború van, hideg polgárháború. Ezen azonban véleménye szerint túl kell lépnünk.
Az ellenzék ajánlatát is elmondta, hét pontban:
- Biztosítanák a tájékozódás szabadságát, közzéteszik a közérdekű adatokat, és a politikusok szóba állnak az újságírókkal, ehhez újságírás, sajtószabadság kell.
- Valódi közszolgálatot építenének, ami nem egy párt érdekeit szolgálja.
- Újra önálló hírügynökség: visszaadnák az MTVA alá betolt MTI önállóságát.
- Helyreállítanák a médiapiac működését, vagyis nem lesznek állami hirdetések. Felülvizsgálnák a kormányzati KESMA működését, nem élvezhet kivételes helyzetet.
- Sajtóalappal támogatnák a kis szerkesztőségeket, normatív támogatás formájában.
- Független médiafelügyeletet építenének.
- Bevezetnék a médiaoktatást az iskolákba.
Ez utóbbival kapcsolatban kitért a tanárok szabadságának és megbecsültségének fontosságára, hozzátéve, március 16-án a tanárok mellett fognak állni.
Márki-Zay Pétert egy bibliai idézettel vezette fel Lukácsi, aki szerint az ellenzék miniszterelnök-jelöltje mindannyiuk helyett állja a gyűlöletet.
Márki-Zay kifejtette, 2002-ben a Fidesznek kampányolt, és a vereség után azt a következtetést vonta le, hogy még ennyit se kellett volna lopni. Orbán véleménye szerint ezzel szemben azt a következtetést vonta le, hogy nem lehet hagyni a szabad sajtót. Majd felsorolt néhány beszántott, egykori független médiát és emlékeztetett hogy rengeteget költ a Fidesz a propagandára.
Említette, hogy a Fidesz Karácsony Gergely előválasztási győzelmére készült, ezért őt támadja, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az előválasztás győzteseként immár rá zúdulnak a támadások, majd anekdotázott kisvárdai élményeiről, amelyben egy kisfiú felismerte, hogy ő a Mini-Feri.
Azt is elmondta, hogy Hódmezővásárhelyen csak Lázár János rádióját lehet fogni, amiben folyamatosan szidják. További részleteket is megosztott arról, hogyan járatja le a Fidesz őt és az ellenzéket.
A tüntetés apropójához érve a miniszterelnök-jelölt elmondta, hogy Orbán beleegyezett a fegyverszállításokba Ukrajnának, és említette, hogy Benkő Tibor miniszter szembement Orbánnal, mikor azt mondta, hogy csak a NATO tudja megvédeni Magyarországot.
Majd további hazugságokat sorolt, többek között: az ellenzék bezárná a kórházakat, megszüntetnék a minimálbért, elvennék a 13. havi nyugdíjat, stb.
A kormányt hazaárulónak nevezte, amire nem kellene rábízni egy háború menedzselését. Felsorolt számos dolgot, amivel kapcsolatban nem megfelelően tájékoztat a közmédia, például a hódmezővásárhelyi ügyekről.
Márki-Zay azt is közölte, hogy nyugatos politikát képvisel, majd felhánytorgatta, hogy a kormánymédia nem foglalkozik az ellenzék programjával, például hogy adómentessé tennék a minimálbért, vagy bevezetik a nyugdíjak svájci indexálását és eltörlik a rabszolgatörvényt és a homofób törvényt.
Csodának tartja, hogy „12 év agymosás után esély van leváltani Magyarország ezeréves történetének legkorruptabb kormányát”. Mindazonáltal az eljövendő választásokat nem tartja szabadnak és demokratikusnak, többek között azért, mert a közmédia propagandaként működik. Úgy gondolja, ha szabadok lennének a választások, akkor négyötöddel váltanák le a Fideszt.
Ezért követelik, hogy
- ne csak az EU parlamentben szavazzák meg az orosz propaganda betiltását de a KESMA is fejezze be,
- bemutathassák az ellenzék programját,
- Orbán Viktor álljon ki egy nyílt, élőben közvetített vitára.
Hangsúlyozta, hogy a propaganda öl, Magyarországon is. Ezzel szemben az ellenzék állítása szerint szabad, európai országot akar.
Márki-Zay szerint a választás kelet vagy nyugat, háború vagy béke, tolvajok vagy tisztességes emberek között zajlik, majd arra kérte közönségét, segítsék még az ellenzéket az elkövetkezendő hónapban.
A tüntetés végén Hadházy mellett felsorakoztak a tüntetés felszólalói, és megköszönték a megjelenteknek, Lukácsi pedig bejelentette: az ellenzék közösen fogja ünnepelni 1848 évfordulóját, majd elénekeltette a Himnuszt.
