Sajtótájékoztatót tartott a két nagy pedagógus-szakszervezet, a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) és a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt, hogy beszámoljanak arról, mire jutottak a sajtótájékoztató előtti minisztériummal folytatott tárgyaláson és hogyan készülnek a március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű sztrájkra.

„Semmiben, de semmiben nem közeledtek az álláspontok”, hangzott el már a sajtótájékoztató legelején. A helyettes államtitkár a tárgyaláson megkérdezte, lesz-e sztrájk március 16-án, amire a szakszervezetek egyértelmű igent mondtak.

Bár a február 11-i kormányrendelet lényegében ellehetetlenítette a valódi munkabeszüntetést, a szakszervezetek ígérik, „van forgatókönyvük”, „tisztességes és jogszerű” sztrájkra készülnek. A kormány nem tett ígéretet a sztrájkkövetelések megvalósítására. A helyettes államtitkár szerint „a rendelet felülvizsgálata folyamatban van” , de majd erről később kapnak „tájékoztatást” a pedagógusok, miközben a következő tárgyalás időpontja sincsen egyelőre lefektetve. A kormányzati tárgyalófél a beszámoló szerint azt is mondta, hogy „nincs idő” a követelések teljesítésére, a szakszervezetek szerint viszont ez nonszensz, mivel már 2018 óta ugyanazok a követeléseik.

A szakszervezetek azt ígérik, szóról szóra be fogják tartani a kormányrendeletet, miközben „kreatív megoldásokkal” is készülnek a sztrájkra, amelyeket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra.

Teszik ezt azért is, mert attól félnek, hogy ha előre elmondják, mire készülnek, újabb sebtiben hozott kormányrendelettel lehetetlenítik el őket. A kreatív megoldásokkal jövőhét elején fognak előállni. A szülők szolidaritására is számítanak. Tüntetésekkel is készülnek, vidéki helyszíneken, például Pécsett, Szombathelyen, Tatabányán stb.

A szakszervezetek arra is figyelmeztettek, hogy a pedagógushiány súlyosbodhat a menekültgyermekek érkezésével, akiket szintén el kell látnia majd az oktatási rendszernek. Ez a rendszer pedig már a meglévő diákokat sem tudja ellátni teljeskörűen.

Előzmények

A kormány a január 31-i figyelmeztető sztrájk után, február 11-én kormányrendeletben tiltotta el a pedagógusokat a hatékony sztrájktól – a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatást nem csak gyermekfelügyeletben, hanem bizonyos tanórák megtartásában határozta meg, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve a jogszerű munkabeszüntetést. A rendeletet a veszélyhelyzet, a járvány ürügyén vezette be a kormány.

A Tanítanék mozgalom szervezésében a tanárok spontán polgári engedetlenségbe kezdtek.  Mára legalább 170 iskola több mint 3000 dolgozója nem vette fel a munkát egy-egy tanítási napon, hogy így tiltakozzon a kormányrendelet ellen. A polgári engedetlenségi akciókhoz már egyházi iskolák és szakképzési iskolák tanárai is csatlakoztak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a tankerület alá tartozó iskolák tanáraival, és mert elmondásuk szerint, bár más munkafeltételekkel, más munkáltatóval, de nagyon hasonló munkakörülmények között dolgoznak.

A kormányrendelet ellenében bírósághoz fordultak a pedagógus szakszervezetek, de a Fővárosi Törvényszék helybenhagyta a február 11-i kormányrendeletet. A törvényszék azonban egyszerre a kormánynak azt a kérelmét is elutasította, hogy a bíróság nyilvánítsa jogellenesnek a pedagógusok sztrájkköveteléseit. A szakszervezetek álláspontja, hogy a rendelet alaptörvénybe is ütközik, mivel nem tartja be a szükségesség és arányosság elvét, ezért alkotmánybírósági panasszal is élnek.