Az egészségügyi szakdolgozók bére idén január elsejével hivatalosan 21 százalékkal emelkedett, az intézmények  azonban nem kezelik egységesen a béremelést, ami újabb feszültségeket okoz a rendszerben. A problémához hozzájárul, hogy a nemrég bevezetett egészségügyi szolgálati jogviszonnyal csak tovább nőtt a bérszakadék az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók között, utóbbiak pedig a beígért 21%-os  béremelést sem kapják meg mindenhol.

„Számos bérjegyzéket láttam az elmúlt napokban, és van köztük olyan, amiből az látszik, hogy a jól képzett kolléga mindössze 7,6 százalékos béremelést kap. Ez az egyharmada a beígért 21 százaléknak. Ezt azok érzik meg a pénztárcájukon, és azok lelke sérül, akik évek óta a frontvonalban dolgoznak”

– nyilatkozta a Magyar Narancsnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

„A 21 százalék önmagában is túlságosan kevés, hiszen az egészségügyi szakdolgozók 2021-ben nem kaptak béremelést, az utolsó másfél évvel ezelőtt volt” – ezt már Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke mondta a Narancs.hu-nak. – „Különösen igazságtalan, ha azt nézzük, hogy az orvosok bére tavaly és idén is jelentősen emelkedett. Ezek az emberek egymás mellett, egy csapatban dolgoznak, a bérük közötti különbségek pedig ordítóan nagyok. Nagy a munkaerőhiány, sokan két-három ember munkáját végzik, a már két éve tartó koronavírus-járvány pedig nagyon megviselte az egészségügyben dolgozókat.”

2021. március elsején vezették be az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, amely az növelte az orvosok bérezését, ám a szakdolgozóknál azonban nem történtek hasonló intézkedések.  Az indoklás szerint utóbbiaknál még folyamatban van a 2016-ban kezdődött többlépcsős béremelés.

Mostanra viszont az látszik, hogy a szakdolgozók nem hogy a hat évvel ezelőtt beígért béreket, de még az idén januárban járó 21 százalékos emelést sem kapják meg mind.

A Magyar Narancs emlékeztet, a 2016-ban hozott kormánydöntés alapján az egészségügyi szakdolgozók bérfelzárkóztatása négy ütemben valósult volna meg 2019 júliusáig. 2018 végén azonban a kormány úgy döntött, hogy a 2019-es, eredetileg novemberre tervezett emelést előrehozzák, és újabb három lépcsőben emelik a szakdolgozói béreket: 2020 januárjában 14, novemberben 20, 2022 januárjában pedig 30 százalékkal. Az emeléseket azonban a 2018. januári bázishoz képest állapították meg, nem a 2019. júliusi, már eldöntött plusz 8 százalékos emelt összeghez képest. Így a 2020. januári összeg a 2019. júliusihoz képest 13 százalékkal nőtt, a 2020. novemberi a 2020. januárihoz képest 16,5 százalékkal, az idén januári pedig a 2020. novemberihez képest csak 21 százalékkal lett magasabb.

A kormány egy ideig a 30 százalékos emelést hirdette mindenhol, majd egy idő után ők is áttértek a 21 százalék kommunikációjára. Ez csaknem 10 százalékkal kevesebb, mint az eredetileg beígért emelés, viszont most úgy látszik, még ezt a 21 százalékot sem kapják meg mindenhol a dolgozók.

„A 21 százalékos béremelésre megvan az összeg, a kórházak mindenki számára lehívhatták, és minden bizonnyal le is hívták, csak nem mindet a béremelésre költötték, hanem egyéb likviditási problémákat próbálnak orvosolni belőle”

-árulta el Balogh.

A MESZK vezetői korábban azt nyilatkozták, többen is jelezték a szakmában, hogy a kapott illetményeiket egyszerűen beépítették az alapbérükbe, így a 21 százalékos béremelésből szinte alig éreznek majd valamit, alig lesz több a fizetésük, mint most. Ez nem érint minden szakmát, de vannak olyan területek, ahol már veszélyben volt az ellátás, ezért a munkáltatók megegyeztek az ott dolgozókkal, hogy illetmény formájában kapnak pluszpénzt. Ilyen volt például az onkológia, vagy az intenzív ellátás.

A beszámolók alapján az látszik, hogy az intézmények önkényesen döntenek az illetményekről, így van aki csak a töredékét kapja meg a beígért béremelésnek. Balogh Zoltán szerint az a probléma, hogy korábban a 256/2013-as kormányrendelet alapján jártak el az intézmények, miszerint az alapbér-növekedés „a munkáltató egyoldalú döntése alapján, az alapbéren felül megillető juttatás – különösen illetménykiegészítés – terhére, annak visszavonásával vagy csökkentésével nem biztosítható”. Ezt azonban az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény már nem rögzíti. Ezért mindenki másképp értelmezte azt, hogy az alapbéremelésen felül továbbra is jár-e a pluszjuttatás. A MESZK elnöke szerint nem szerencsés, hogy erről nincs központi utasítás. A Kamara és a szakszervezet ezért az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) fordult. Utóbbi egy találkozót is kezdeményezett, amely minden jel szerint a jövő hét folyamán meg is fog valósulni.

A szakdolgozói kamara egy felmérést is indított annak érdekében, hogy pontosan lássák, hány embert érint a jelenség.

A MESZK korábban a Magyar Orvosi Kamarával adott ki közös nyilatkozatot, melyben 12 pontban foglalták össze követeléseiket Kásler Miklós Emberi Erőforrások miniszterének. A dokumentumban kitérnek a méltatlanul alacsony szakdolgozói bérekre, az életpályamodell bevezetésére, valamint az egészségügy depolitizálására is, vagyis arra, hogy szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai nyomás.

A kormány decemberben a MOK többszöri kérésére megemelte a szakdolgozók ügyeleti díját, ám a forrásnövelésről szóló rendeletekből nem derült ki világosan, pontosan hol és mekkora emelésre lehet számítani, az ugyanis az új szabályozás alapján függ a kórházak leterheltségétől és az orvosok szakterületétől. A MESZK szerint a jogszabály jelenleg a szakdolgozók csupán 20 százalékát érinti. A FESZ az emelésről azt írta, az intézkedések még mindig nem jelentenek megfelelő elismerést a szakdolgozói kör számára, ezért erőteljesebb fellépésre lenne szükség. A szakszervezet lehetőségként említette az önként vállalt munkaszerződések felmondását, vagy sztrájktárgyalások indítását.