Az Átlátszónak arról nyilatkozott a Budapesti Műszaki Egyetem névtelenséget kérő munkatársa, hogy  az egyetem vezetői január 15-én Palkovics László államtitkárral tárgyaltak Zalaegerszegen, ahol az egyetem választások utáni alapítványosítása is szóba került.

A találkozóról a BME honlapja is beszámol, amin a BME rektora, kancellárja, rektorhelyettesei, kancellárhelyettese és dékánjai, Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetője, valamint Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár vettek részt. Hivatalosan a találkozó célja az volt, hogy „a BME vezetése átfogó képet kapjon arról az innovációs ökoszisztémáról, ami a ZalaZone járműipari tesztpálya körül jelenleg épül”.

Az Átlátszónak azonban egy másik BME-s forrás is megerősítette, hogy az egyetem alapítványi tulajdonba való helyezéséről is szó esett a zalaegerszegi megbeszélésen.

Az Átlátszó névtelenséget kérő forrása szerint a megbeszélésen az alapítványi átalakítást az egyetem vezetői sürgették.

Palkovics László viszont nyugalomra intette a BME vezetőit és megígérte, hogy a választások után visszatérhetnek rá.

Miután 2019-ben először a Budapesti Corvinus Egyetemet, majd 2021-ben az SZFE-t, a Semmelweis Egyetemet és a vidéki egyetemeket is államiból alapítványi tulajdonba helyezte át a kormány, két egyetem maradt állami fenntartású a legnagyobb hazai egyetemek közül, az ELTE és a BME – egyelőre.

A Corvinus 2019-es modellváltása óta megnőtt az önköltséges hallgatók aránya. Az alapítványosított egyetemek hallgatói normatíván alapuló finanszírozását átláthatatlan pályázati finanszírozás váltotta fel, amelyen az állami egyetemek méretükkel arányosan kevesebb pénzt nyernek el. Az egyetemek élére kuratóriumokat jelöltek ki, amelyeket Fidesz-közeli emberekkel töltöttek fel – így került például a Corvinus Egyetem kuratóriumának élére Hernádi Zsolt MOL-vezérigazgató.

Az Átlátszó információi szerint a BME új rektora, Czigány Tibor ellenzi az alapítványosítást, és az egyetemi vezetőknek is csak egy kisebbsége támogatja, köztük a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) és a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar vezetői, valamint a kormány által kinevezett kancellár, Kotán Attila is.