Az Utcajogász 2010-ben jött létre A Város Mindenkié (AVM) csoport alcsoportjaként. Akkortájt még csak két önkéntes jogász ült a Blaha Lujza téri kemping-asztalunknál, 2021-ben már 15 jogász és joghallgató váltja egymást heti bontásban. Amíg az AVM célja a hajléktalanságban érintettek részvételén alapuló érdekvédelem, addig az Utcajogász kezdettől fogva jogász, azaz középosztálybeli szakemberek által önkéntesen nyújtott jogsegély-szolgáltatás volt.

Nemcsak a tagok, tevékenységeink száma is folyamatosan bővült az elmúlt 11 évben. 2016-ban önálló egyesületté alakultunk. A személyes ügyfélfogadás mellett elindult a heti kétszeri telefonos és a folyamatos e-mailes ügyfélfogadás, az egyéni esetkezelésen túl pedig belevágtunk stratégiai célokat követő szakmai projektekbe.

Az utánpótlást az évi egyszeri Utcajogász-felvételi biztosítja, amit az új önkéntesek körülbelül fél éves felkészülési időszaka követ.

Miben más az Utcajogász?

Az Utcajogász alapjaiban különbözik a Magyarországon működő más jogvédő szervezetektől, ami megnyilvánul a szervezet működésében és szakmai profiljában is.

Szervezeti függetlenség

Az Utcajogász működése a tagok egyenlő, demokratikus döntéshozatalán, szakmai munkája pedig döntően önkéntességen alapul. A szervezetben így nagyon különböző hátterű emberek dolgoznak együtt. Van, aki ügyvédi munkája mellett önkénteskedik, van olyan, aki gyes-ről segít be, és van olyan is, aki egyetemi záróvizsgái előtt áll. Az, hogy a jogsegély-szolgáltatás különböző hátterű önkéntesek munkáján nyugszik, nagyrészt garanciát jelent a kormány civilellenes lépései vagy a donoroknak való kiszolgáltatottsággal szemben.

Küldetésünk: a szegénységben élő emberek jogérvényesítésének elősegítése

Az Utcajogász abban is különbözik más jogvédő szervezetektől, hogy témái a 89-es rendszerváltást követően aligha voltak népszerűek. A jogállami és piacgazdasági átmenet a polgári és politikai jogok biztosításán túl a jóléti állam leépülését, a lakhatás és a megélhetés elvesztésének megnövekedett kockázatait hozta magával. Amíg a harmadik magyar köztársaságban elinduló jogvédő szervezetek elsősorban az előbbi jogok erősítésére és védelmére törekedtek,

a gazdasági elosztással összefüggő igazságtalanságok – részben a szakszervezeti mozgalom fokozatos gyengülése és a 90-es években még aktív lakhatási jogvédelem megszűnése miatt – jogvédelmi szempontból válasz nélkül maradtak. A rendszerváltás utáni magyar jogvédelem ezen hiányosságát kívánja pótolni az Utcajogász azzal, hogy évről-évre egyre több ember szociális és lakhatási ügyében lép fel tanácsadással vagy akár bíróság előtti képviselettel.

A járványhelyzet miatt az elmúlt két évben több hónapon keresztül szünetelt az Utcajogász személyes jogsegély-szolgáltatása, ezért a megnőtt ügyszám kezelésére megerősítettük az email-es és telefonos jogsegélyünket is. Bár az idén a tervezetthez képest később, csak júniusban tudtunk a térre biztonságosan visszatérni, e-mailben, telefonon és személyesen több mint 1200 esetben adtunk ingyenes tanácsot vagy jártunk el a hozzánk fordulók ügyében.

Ügyeinkben közös, hogy sem a Fidesz-KDNP kormányra kerülése és a jogállam eróziója előtt, sem azt követően nem volt hálás feladat szociális és lakhatási ügyekben jogi úton fellépni. Ügyfeleink esetében ugyanis még jogállami körülmények között is nehéz jogi győzelmeket aratni.

Jogi problémáik forrása a kiszolgáltatott, gyenge anyagi helyzetük, amit a rendszerváltás utáni magyar jogrendszer – sem a közjog, sem a magánjog területén – nem volt képes, de nem is próbált rétegzetten megközelíteni. Ezért is fontos, hogy az Utcajogász nem csak egyéni ügyekben segít, hanem azokra építve rendszerszintű változásokat is próbál elérni a lakhatás és a szociális jogok védelme terén.

A 2020-ban kezdődő világjárvány csak még inkább rámutatott arra, ami mindig is a rendszerváltó magyar társadalom szeme előtt volt. A biztos egzisztencia elvesztése könnyen másodrendű polgárrá degradálja az embert.

Ez könnyen megtörténhet, hiszen a tartozásokra vonatkozó végrehajtási szabályok elavultak, a bírósági végrehajtás pedig számos önkényességre ad okot. A polgárokhoz legközelebb álló helyi önkormányzatok jogi és gazdasági mozgástere sem éppen tág, ha bajba jutott lakosainak nyújtott segítségről van szó.

Az egzisztencia elvesztése pedig könnyen vezethet a család széteséséhez, hiszen például alig van olyan szálló, ahol lakhatásukat elvesztő párok együtt maradhatnának. A család szállóra kerülése emellett automatikusan magával hozza a kiskorú gyermekek családból való kiemelését, régi nevén „állami gondozásba” vételét. Annak, akinek nem sikerül szállóra bejutnia, a rendőrséggel kell konfrontálódnia, mivel 2018 óta általánosan tiltott a közterületi hajléktalanság.

Hiába kérte az Utcajogász indítványára több bíró is az embertelen és betarthatatlan szabályok megsemmisítését, a közterületi hajléktalanság kriminalizációját 2019-ben az Alkotmánybíróság megvédte. A szegény emberek büntetésében 2020 és 2021 új szintet jelentett: a járványhelyzet miatt meghozott kijárási korlátozások alól azok sem mentesültek, akinek nincs hova hazamenniük.

A szociális és lakhatási jogvédelmünk 2021-ben

A társadalmi különbségek növekedésére és a mélyülő szociális válságra válaszul 2021-ben az Utcajogász rendszerszinten igyekezett fellépni ügyfelei érdekében.

Méltó megélhetés minimuma

Egy hajléktalan ügyfelünk esetében nekimentünk a 2007 óta változatlanul alacsony öregségi nyugdíjminimum összegének. Ügyfelünk segélyét azért vonta meg a járási hivatal, mert felülvizsgálat során észlelte, hogy kisebb adományok érkeztek előző évben a bankszámlájára. Bevétele ezzel túllépte a segély jövedelmi feltételeként meghatározott havi 25 650 forintot. Ügyfelünk így elveszítette jogosultságát az állam támogatására. A döntés ellen közigazgatási pert indítottunk.

Az ügyben a Kúriáig jutottunk anélkül, hogy bármelyik jogi fórum szükségesnek tartotta volna annak alkotmányjogi vizsgálatát kezdeményezni, hogy a hazai szociális törvény szerint a megélhetésre havonta elegendő-e 25 ezer forint. Az ügyben így végül nekünk kellett az Alkotmánybírósághoz fordulni. Jelenleg is várjuk annak elbírálását, hogy a testület szerint vajon összeegyeztethető-e az emberi méltósággal, ha valakinek a létminimum alig egyharmadát kitevő jövedelemből kell tengődnie.

Szegényeket büntető szabályok, eltúlzott szabálysértési bírságok

Gyakran fordulnak hozzánk olyan ügyfelek, akiket azért büntettek meg, mert a puszta közterületi tartózkodásuk valamilyen szabályt sért. Ilyen ügyben keresett meg minket egy elkötelezett szociális munkás: ügyfelét a rendőrség 150 ezer forint megfizetésére kötelezte. A hajléktalanszállón lakó, bottal járó férfi „bűne” az volt, hogy kijárási korlátozás idején a gyógyszertárba menet „alapos ok” nélkül leült a gyógyszertár lépcsőjére pihenni. A bírságot ügyfelünk nyilvánvalóan nem tudta volna sem megfizetni, sem ledolgozni, így könnyen kerülhetett volna büntetés-végrehajtási intézetbe, ahol a 150 ezer forint egy hónap elzárást jelentett volna.

Szociális munkásával szorosan együttműködve elértük, hogy a bírságot eltöröljék. A határozat kézbesítésének másnapján ügyfelünk gyenge egészségi állapota miatt elhunyt. Ahogy az az eset is megmutatja, a szegények számára a közterületen tartózkodás könnyen vezethet büntetéshez, az állam segítés és támogatás helyett olykor csak még mélyebbre taszítja gazdaságilag kiszolgáltatott polgárait.

Átláthatatlan, önkényes végrehajtási rendszer

A hetek óta tartó végrehajtási botrány után senkinek nem kell bemutatni, miért lenne fontos, hogy a bírósági végrehajtás jogállami módon működjön. A bírósági végrehajtás zavaros szabályaival és önkényes gyakorlatával küzdő ügyfeleink visszajelzései alapján idén elindítottuk a Végrehajtási jogi projektünket. A projekt célja, hogy a bírósági végrehajtás visszásságait feltárjuk és elérjük, hogy egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb és igazságosabb végrehajtási rendszer jöjjön létre, amiben nincs helye végrehajtók hatalmaskodásának, önkényes eljárásoknak.

Az önkormányzatok lehetőségei

Ügyfeleink megkeresései alapján pontosan látjuk, hogy nagy problémát okoz a fővárosi lakásrendeletek és lakáspályázatok értelmezése, valamint az önkormányzati lakásbérleti szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés. Ezért idén az Open Society Foundation támogatásával elindítottuk a TranspaRent projektet. A projekt keretében együttműködünk nyolc fővárosi önkormányzattal: nekik abban nyújtunk segítséget, hogy a fővárosi önkormányzati lakásszektor szabályozása jogszerű, egyértelmű, könnyen érthető és átlátható legyen.

Közreműködtünk a fővárosi önkormányzat, valamint a VIII. kerületi önkormányzat új lakásrendeletének elfogadásában és jelenleg is folynak az egyeztetések további kerületi önkormányzatokkal. A projekt fókuszát kiterjesztettük a fővároson kívülre is: a pécsi önkormányzat lakáspolitikájával összefüggésben is megfogalmaztuk a véleményünket, és egy pécsi rendezvény keretében együtt gondolkodtunk a problémák megoldási lehetőségein a pécsi AVM-mel és az önkormányzat illetékes tanácsnokával.

A projekt célkitűzése, hogy kidolgozzunk egy minden szempontból jogszerű és méltányos minta-lakásrendeletet, valamint egy minta-bérleti szerződést, továbbá elérjük, hogy a lakáspályázatokra és a lakásigénylésre vonatkozó információk egységes, átlátható rendszerben hozzáférhetők legyenek minden rászoruló fővárosi polgár számára.

Karácsonykor vagy szilveszterkor is találkozhattál utcajogászokkal! A két ünnepen is kint voltunk a Rákóczi téren, hiszen Szenteste és az év utolsó napja is péntekre esik. A péntek délután pedig az ügyfélfogadás napja! Az ünnep azonban nem volt akadálya annak, hogy ezen a két napon is a rászoruló ügyfelek rendelkezésére álljunk.

Hogyan segítheted a munkánkat?

Bár az Utcajogász a jogi segítségnyújtást önkéntes alapon és teljesen ingyenesen végzi, a jogi munka, háttér megteremtése, a szervezet működtetése, és a stratégiai projektek így is költségesek. Mi sem mentesülünk a postaköltség, a nyomtatás vagy éppen az illetékek megfizetése alól. Ezért az Utcajogász számára is alapvető fontosságú a támogatás.

Ha támogatni szeretnéd a munkánkat, 2022 egyik pénteki ügyfélfogadásának kiválasztásával és finanszírozásával hozzájárulhatsz egy szolidárisabb jogrendszerért folytatott küzdelemhez, a szegény emberek jogvédelméhez.