Szentkirályi Alexandra egykori kormánybiztos mézeskalácsot és süteményeket vitt a déli határszélen elszállásolt menekülteknek. Szentkirályi elmondta, hogy a puszedliből és bejgliből határok nélkül mindenkinek jár. Az egyre jobban elrozsdált kerítés mellett szolgálatot teljesítő szerbiai és magyarországi polgártársak megtapsolták a pompás réteseket. Az eseményen jelen voltak a Szabad Akcióművészet csoport tagjai is, akik immár egy éve azon fáradoznak, hogy az egykori kerítést a menekültek segítségével műalkotássá változtassák. A rozsda addig is tovább rág, írja az MTI.
Megtalálták az utolsó tőkét Európában, adja hírül a Guardian. Az omega-tőke névre keresztelt tőkére egy elhagyatott kunyhóban találtak rá valahol az Alpokban. A tőke még működött, ezért szükség volt az elkábítására. „A tőke vonzza a tőkét, tőkét fialna, hogy aztán azzal sokasodjon, láthatatlanul is növekedne, fölhalmozódna, rombolna” – figyelmeztettek a megtalálói. Éppen ezért a továbbiakban laboratóriumi körülmények közt fogják tanulmányozni nemzetközi szervezetek és a szabad tudományok önképzőkörei. A tőke azonosítása során a kutatóknak különös gondot okozott a tőke absztraktsága, fogalmisága és az a jellege, hogy dühödt felhalmozásra sarkall. Így a felderítés során egy különös eszközt alkalmaztak, az absztraktométert (Sohn-Rethel–számláló), amellyel már könnyebb volt megtalálni az elvontságában is reális tőkét. A lap emlékeztet arra, hogy a múlt hónapban azonosították az utolsó államot, fél éve pedig az etnicizmus „s” betűje is előkerült egy arizonai rezervátumban, s jól halad az utolsó háború feltérképezése is, amely egy lappföldi nyugágyban dúl.
Teljesen köztulajdonba került a makói Continental, olvasható a HVG honlapján. „Ezután mi döntünk arról, hogy mit készítünk, kikkel együtt és mennyit termelünk, a szükségletekkel összhangban mennyi ideig dolgozunk”, mondta el Lázár János, a gyár tanácsának egyik tagja. A HVG felidézi, hogy a makói gyár volt az utolsó, amely a gondosan megtervezett átmenetet végrehajtotta. Például a győri Audinál, a gödi Samsungnál és a kecskeméti Mercedes-gyárban ez már korábban lezajlott. Az előbbi koralltáptermesztésre állt át, hogy a környezetszennyezés következtében elpusztult zátonyok gyorsabban visszafejlődjenek, Gödön bioakkumulátorokat gyártanak selyemfűből, a Mercedes pedig a fogalmi költészetről szóló kiáltványokat nyomtat magas minőségben.
A kapitalizmus volt, nincs többé. Ennyi a hír. Még nekünk is ízlelgetnünk kell.
Bayer Zsolt szerelmes, írja a Mandiner. Többet nem is ír, mert a lap tiszteletben tartja a költő-publicista magánéletét. Az azonban már közügy, hogy a szerelmes Bayer Zsolt egy bádogdobbal a kezében az I. kerület utcáit járja, hogy kidobolja a szerelem himnuszát. „A szerelem szerelem szerelem”, kántálja a boldog költő, amire a Várnegyed ráfelel: „Szabad, szabad, szabad”.
Végleg beköltözött az Országházba a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). A párt azután döntött úgy, hogy a székhelyét áthelyezi a törvényhozás egykori épületébe, hogy onnan utolsónak a gyorsírók, a karbantartók és a koronaőrök is kiköltöztek. „Miénk lett végre az egész”, mondta el Kovács Gergely, az MKKP társelnöke a székházavató partin, aki hangsúlyozta, hogy most már „semmi sem állhatja útját az egykutya-pártrendszernek”. Ezt megerősítendő egy kétfarkú kutyát ábrázoló plüssfigurát vontak fel a parlament csúcsára, amelyet azonban az első szélroham lesodort. Mint ismeretes, az utolsó létező párt sokáig kereste magának a megfelelő székházat. Egy ideig a Nemzeti Múzeumban, majd pedig a Kunigunda útja 64. alatt vertek sátrat, de egyikkel sem voltak megelégedve. „Tudtuk, hogy valahol kell legyen ingyen sör és örök élet, hát itt, a házelnöki pulpitus mellett most megtaláltuk”, mondta el Döme Zsuzsanna társelnök.
Elkapott beszélgetés egy abujai villamoson. „Ki? Te? Te?! Te. Nem-te te? De, te. Tengem?! Tengünket! Mi? Mi. Ha kettő, akkor az számtalan.” A villamos minden utcasarkon megáll, csenget. Érintőihez igazítja a végtelent.
Felirat egy józsefvárosi új építésű bérlakás oldalán: „Ez nem egyenlőség. Több annál.” Mellette figyelmeztetés: „Kakas, nincs több sztori Instán, kukorékolj hangosabban, tisztán!”
Tamás Gáspár Miklós elégedett, írja a Népszava. „A helyzet cool, fiatal barátaim szavajárásával: sirályos”, nyilatkozta a filozófus. Arra a kérdésre, miszerint az új társadalmi berendezkedésben végleg búcsút inthetünk-e a helyesírásnak, Tamás Gáspár Miklós sokatmondóan fölvonta a szemöldökét: „vitatnám”.
A munka elpárolgott. Sok ezer éves története során – bár nem tűnt mindig így – illanékonynak bizonyult, és a legújabb formájában is fokozatos vált légneművé. Hiányt, betöltetlen helyet nem hagyott maga után. Egyes nézetek szerint végképp búcsút inthetünk neki, más nézetek szerint azonban megtörténhet, hogy hidegebb reggeleken madarak csőrére harmat formájában még ki-kiül. Pacsirtafütty, bagolyhuhogás.
Milliárdnyi újabb esemény zajlott az univerzumban, írja a Közmondó. Az Olympus Monsról – például – levált egy szikla, nagy robajjal végigzörgött a Hegel-árkon, átszökkent a Fichte-szakadékon, elsuhant a Descartes-sasbérc alatt, áthempergőzött a Deleuze-fennsíkon és az Arendt-sivatagon, alámerült a Fecsegés-lápban, majd mielőtt még betöltötte volna az eseményhorizontot és megmártózott volna az ancesztralitás-fürdőben, megvacsorázott és bedobott egy felest a Fekete Tehénben. Mindennek a következményei, könnyű belátni, beláthatatlanok. Megemlítésre érdemes, hogy valaki a Tarantula-köd egyik bolygóján péntek este feltartott egy táblát, amelyen az szerepelt: MIT BÍRSZ? Valaki erre a vajdasági löszdombokra kiírta, hogy A TÖRTÉNELEM MEGKEZDŐDÖTT. Néhány perccel később a Sombrero-galaxisról érkezett a válasz: NEM KELL RÖGTÖN MEGSÉRTŐDNI.
Ingyenes közszolgáltatásokat sorol a Magyar Közlöny. A lakhatás ingyenes. A tiszta ivóvíz ingyenes. Az elektromos energia ingyenes. A meleg ruha ingyenes. Az alapvető élelmiszerek ingyenesek. A közoktatás és a felsőoktatás ingyenes. A jogszolgáltatás ingyenes. A gyógyszerek és gyógytermékek ingyenesek. A betegellátás ingyenes. Az időskori gondozás ingyenes. A napközi ingyenes. A közhivatali ügyintézés ingyenes. A könyv ingyenes. A mozi, a könyvtár, a színház és a múzeum ingyenesek. Az információkhoz való hozzáférés ingyenes. Satöbbi. A Magyar Közlöny ingyenes.
A Mérce már most ingyenes, de azért itt tudjátok támogatni.
A felsoroltak közül számos ma még nincsen így. De így lehet. Szilveszteri emancipatorikus hírösszefoglalónkat olvasták.