Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Teljesnek tűnik a szerbiai környezetvédők győzelme, a Rio Tinto visszakozik a lítiumbánya megnyitásától

Ez a cikk több mint 2 éves.

Leállította átmenetileg a szerbiai Loznicébe tervezett lítiumbányája megnyitására vonatkozó előkészületeit a Rio Tinto ausztrál-angol multicég, miután a szerbiai kormány támogatását élvező cég műveletei ellen óriási belföldi tiltakozás bontakozott ki.

A projekt bedöglése minden bizonnyal visszalépést jelent az áprilisi szerbiai választásokra készülődő, és a Rio Tinto beruházását támogató Aleksandar Vučićnak.

A Rio Tinto lépése azonban nem puszta barátságos gesztus: a multicéget szerbiai baloldali és zöld szervezetek által szervezett tüntetések, és a loznicai helyi önkormányzat döntése késztethette a projekt befagyasztására. Mint arról mi is beszámoltunk, december elején a döntéshozókat is meglepő erejű tiltakozáshullám bontakozott ki, miután  a kormány legújabb rendelkezéseivel jelentős ásványkincseket ajánlott fel a kínai Zijin rézbányának, és az ausztrál Rio Tintonak oylan bányászati projektek megvalósításához, amelyek valószínűsíthetően nagyon komoly környezetkárosítással járhatnának.

A szerbiai kormány ráadásul Vučić elnök vezetésével jogi értelemben is vörös szőnyeget igyekezett teríteni a beruházások elé, viszont azokat, azaz a helyi népszavazási törvény módosítását, illetve az ún. kisajátítási törvényt –, amelyek a legalapvetőbb állampolgári jogokat sértették volna, úgy mint a demonstrációhoz és az egészséges környezethez való jogot, Szerbia népének felháborodása és kitartása elsöpörte. Ez volt az első csapás.

A második csapást az a loznicai önkormányzat vitte be a Rio Tintonak, ami a cég helyi terjeszkedését korábban még pont hogy támogatta. Az önkormányzat a tájképi változtatásokról szóló szavazásán nem támogatta a bánya számára kijelölt területek átadását, így gyakorlatilag ellehetetlenült a helyi lítiumbányászat.

Mindezek után jelentette be végül a Rio Tinto, hogy „társadalmi párbeszédet” óhajtanak nyitni a beruházásról, a projekt megtorpanásáért a „bányászatellenes hangulatot” és a „negatív kampányt” okolva.

A világ második legnagyobb bányacégének viselt dolgait, és a szerbiai környezetvédők küzdelmeit bemutató cikkünkben korábban már körbejártuk a Szerbiában kialakult helyzetet.

(The Guardian)