A kormány december 1-jén rendeletben határozott arról, hogy jubileumi juttatásokban részesülhetnek az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók. A márciusban megszüntetett közalkalmazotti jogviszony ezt eleve biztosította, a több mint 30 kft. formában működő egészségügyi rendelőintézet dolgozói számára – akik immáron szintén az egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartoznak – viszont a jubileumi juttatás újdonság. Csakhogy a kormány nem éppen úgy intézte a kft.-k juttatásait, hogy azzal mindenki jól járjon.
Míg az állami egészségügyben értelemszerűen az állam biztosítja a forrást a plusz juttatásokhoz, addig például a Vasútegészségügyi Kft.-ben az utóbbi időkig sem volt tisztázott, kinek kell állnia a számlát a kormány „bőkezűségéért”: a kft.-nek vagy az államnak – ha az előbbinek, az a csőd szélére is juttathatta volna a Vasútegészségügyet.
A Vasútegészségügy dolgozóit is képviselő Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EDOSZ) arról számolt be Facebook-oldalán, hogy a jubileumi juttatások kibővítése hirtelen 900 milllió forintos terhet rótt volna az intézményre, ha azt önmaguknak kell kigazdálkodni. A Vasútegészségügy vezetősége ezért kénytelen volt ideiglenesen felfüggeszteni a 13. havi bérek kifizetését, majd „sürgősen” levelet írt az illetékeseknek, hogy megtudja, biztosítja-e az állam a forrásokat az állam ígéreteinek betartására. A szakszervezet is azonnal felkereste az EMMI-t, a NEAK-ot és az OKFŐ-t az ügyben.
Az EDOSZ szerint az okozta a galibát, hogy a kormány nem készített előzetes hatástanulmányt az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról. Minden bizonnyal a költségvetési „zavarban” az is szerepet játszhatott, hogy a kormány egyszerűen elfeledkezett a kft. formában működő egészségügyi intézményekről.
Az illetékesek utólag biztosították a szakszervezetet arról, hogy a Vasútegészségügyben dolgozók számára is meg fogják adni a jubileumi jutalmakhoz szükséges pénzt, ám a szakszervezet utalt arra, hogy az állam korábban nem mindig sietett teljesíteni az efféle ígéreteit.
Azóta az is kiderült, hogy a jubileumi juttatás nem jár visszamenőlegesen az évtizedek óta kft.-ben dolgozóknak, ami igazságtalan helyzeteket állít elő.
A kormányrendeletet a szakszervezetek, intézményvezetők és munkajogászok is úgy értelmezték elsőre, hogy a juttatások visszamenőlegesen is járnak. Amikor azonban az intézményvezetők jelezték a kormány képviselői felé, hogy mennyi pénzre lenne szükségük a rendelet végrehajtásához, a kormány utólag „pontosította”, hogy csak a 2021. március 1. és december 31. között betöltött, kerek évfordulós (25, 30 illetve 40) jogviszonyért lehet jubileumi jutalmat kifizetni. Tehát ha valaki 31 évet dolgozott a Vasútegészségügyben, az legközelebb 9 év múlva kaphat jubileumi juttatást, ha netán 41-et, akkor soha nem fog kapni.
Az EDOSZ szerint „szakszervezetünknek nem volt szándéka félrevezetni a tagságot, hanem a rendelet volt félreérthető, még az intézményvezetők számára is”, illetve „egész pontosan mi a magyar nyelv és a logika szabályainak megfelelően értelmeztük a rendeletet, ahogy egyébként számos munkajogász is… ezt azonban az EMMI és NEAK értelmezése erővel felülírta”.
A szakszervezeti szövetség szerint a jogszabály másfajta értelmezését perre lehetne vinni, ehhez viszont minden egészségügyi szakszervezet és egészségügyi dolgozó összefogására lenne szükség, és a per még így se lenne biztosan nyerhető. Ráadásul egy másik, EDOSZ-szal szövetséges egészségügyi szakszervezet, – amely kivívta magát a kormányrendeletet, i.e. az egykori közalkalmazotti jogviszony jubileumi juttatásainak átültetését az egészségügyi szolgálati jogviszonyba is, – szintén elfogadta a rendelet kormányzati értelmezését. A Vasútegészségügy dolgozóit képviselő szakszervezeti szövetség végül ezért tehetetlen maradt az ügyben, de tehetetlenségére beszédesen reagált:
„Igen, a kormány teljesen inkorrekt és elhamarkodott módon ígért fűt és fát, amiből kihátrált. Mocskos dolog? Igen, de ennek a jövő évben tudnak igazán nyomatékot adni a szavazataikkal.”
Prókay Sándorné Éva, az EDOSZ elnöke kérdésünkre azt is elmondta, hogy a helyzetet tovább rontja az orvosok és egészségügyi szakdolgozók bére közötti, háromszoros-négyszeres különbség. Egyrészt, az orvosok bérének növekedésével a bérarányos jubileumi juttatások is többszörös anyagi terhet jelentenek, ezért is állítja a szakszervezet, hogy a kormány nem gondolta át előre, intézkedése mekkora költségekkel fog járni. Másrészt, azt tapasztalják, hogy az orvosok el akarják hagyni a szakszervezetet, amiért az 1%-os szakszervezeti tagdíj milliós fizetés esetében nagy összegnek tűnhet, hiába ugyanúgy a bérük 1%-át kell befizetni, mint az alacsonyabb jövedelmű szakdolgozóknak:
„Még mindig kevesen tudják, hogy a szakszervezeti tagdíj adóalap-csökkentő. Ez egy megelőlegezett pénz, ami szükséges ahhoz, hogy egy szakszervezet megfelelő szakemberek segítségét igénybe tudja venni (munkajogászok, pénzügyi szakemberek stb.), nem beszélve arról, hogy a szakszervezet a szolidaritás elve alapján működik.”
Az átértelmezett jogszabály így is körülbelül 300 millió forint pluszköltséget jelent a Vasútegészségügy Kft. számára. A kormány ígéretet tett arra, hogy előbb-utóbb elutalják az intézetnek az ehhez szükséges forrást, de jobb lenne előbb, mint utóbb, az anyagi stabilitás érdekében – az intézmény végül a 13. havi kifizetések 50%-át volt kénytelen felfüggeszteni.
S hogy mi segíthette volna a kormányt abban, hogy legalább a jó szándékú terveit konfliktusmentesen tudja végrehajtani? Ha lenne Magyarországon önálló egészségügyi minisztérium, nem pedig a világon szinte egyedülálló módon oktatás- és szociálpolitikával összesuvasztott minisztérium felelne az egészségügyért… talán született volna hatástanulmány is az intézkedésről.
