Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Völner-ügy rávilágít a végrehajtás alatt állókat sújtó rendszerszintű visszásságokra

Ez a cikk több mint 3 éves.

Minap a legfőbb ügyész, Polt Péter kezdeményezte Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztését hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás kapcsán. Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

Az Utcajogász Egyesület közleményében figyelmeztet, hogy bár a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar hetek óta a hírek középpontjában van, továbbra sem világos, hogy mi történik a bírósági végrehajtásban.

Az egész botrányt megelőzte a végrehajtók feletti felügyelet átszervezése. Már nem a Völner munkahelyeként is szolgáló Igazságügyi MInisztérium, hanem egy új szerv, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felel az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyeletért. Az új szerv létrehozásáról társadalmi egyeztetés nem folyt, az átszervezés indokai a törvényjavaslat indoklásából sem derültek ki – figyelmeztetett az egyesület.

Az Utcajogász tapasztalatai szerint a végrehajtásban érintett szereplőknek (azaz az adósoknak és a végrehajtást kérőknek) rendkívül alacsony a bizalma a végrehajtási eljárások tisztességében. Egy világos szabályok alapján, átláthatóan működő és tisztességes végrehajtási szervezetrendszer viszont elemi fontosságú lenne a jogállami működéshez.

Erre tekintettel az Utcajogász Egyesület felszólítja az érintett állami szerveket, hogy tájékoztassák a végrehajtási eljárásokban érintetteket a végrehajtással kapcsolatos büntetőeljárások hátteréről, azok előzményeiről.

A joghoz való hozzáférés biztosítása és a szabályok reformja

Az egyesület 2021-ben elindította Végrehajtási Jogi Projektjét, hogy feltérképezze a végrehajtási jog visszásságait.

A projekt keretében az Egyesület önkéntes jogászai egyrészről feltérképezik azokat a jogi problémákat, amelyek a polgári bírósági végrehajtási eljárás során fokozottan érintik a szegénységben élő, különösen a hajléktalan vagy bizonytalan lakhatási helyzetű embereket, másrészről pedig igyekeznek előmozdítani ezeknek a szabályoknak a megváltoztatását.

Az Utcajogász tíz éves működése alatt az önkéntes jogászok gyakorlatilag napi szinten foglalkoztak végrehajtási jogi problémákkal, hiszen ügyfeleik jelentős része ilyen ügyekben kér jogi tanácsot.

Az Egyesület önkéntes jogászai a projekt során egyrészről figyelemmel kísérik a végrehajtási iratok közérthetőségét, helyességét, teljességét, hiszen gyakori, hogy azok a jogászok számára is nehezen értelmezhetőek. Az Utcajogász Egyesület szerint az egyes végrehajtási iratok szövegezése általában nem közérthető, nem ügyfélbarát, így nem segíti a feleket az eljárás megértésében, jogaik gyakorlásában vagy éppen kötelezettségeik teljesítésében. Akad például eset, amikor a bírósági végrehajtó elmulasztja tájékoztatni az ügyfelet a lehetséges jogorvoslatokról.

A projekt másik része, hogy megpróbálják azonosítani, majd fellépni azon szabályok és gyakorlatok ellen, amelyek különösen hátrányosan érintik a kötelezetteket.

A végrehajtási törvény szerint nem kizárt, hogy az adóstól egyszerre vonják le a munkabérének az 50 %-át és közben inkasszálják a bankszámláján lévő pénzt. Az, hogy melyiket és mikor alkalmazzák, kizárólag a bírósági végrehajtó mérlegelésétől függ. Az Egyesület jogászai szerint a fokozatosság hiánya miatt a végrehajtó által az adósnál hagyott összeg sokszor az életben maradáshoz sem elégséges.

Végrehajtói visszaélések

A Blikk November 12-én számolt be, hogy a rendőrség előállította a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, Schadl Györgyöt és végrehajtóként dolgozó feleségét a Liszt Ferenc repülőtéren.

Az MBVK-testületet 2015-től vezeti Schadl, miután egy komoly, belső tisztogatással járó átszervezéssel megszüntették a végrehajtók korábbi szervezetét a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarát.

A 24.hu információi szerint az ügyben folyatott nyomozás során házkutatást is tartottak, méghozzá egy Városmajor utcai irodaházban, ahol a Schadl házaspár egyik cégének és több önálló bírósági végrehajtónak a székhelye is található. Szombaton Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő beszámolt arról is, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kezdeményezte, hogy vegyék zár alá a Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjének és feleségének ingatlanjait.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint megalapozott a gyanú, hogy dr. Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

A politikus a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

Völner neve egyébként többször is szerepelt az elmúlt időszakban a sajtóban a Pegasus-ügy kapcsán is, miután Varga Judit, igazságügyi miniszter a lehallgatási botrány kapcsán azt mondta, Völner az az államtitkár, aki aláírja a megfigyelések engedélyezését.